Milyen valorizációs szorzókkal számítják a nyugdíjakat jövőre?

Milyen valorizációs szorzókkal számítják a nyugdíjakat jövőre?

2022. 09. 22.

A 2023-ban várható valorizációs szorzók tükrében még élesebben látszik a kérdés: most kell a nyugdíjat igényelni vagy inkább jövőre? Vagy még később? Vagy visszamenőleg?

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Idén tölti be a nyugdíjkorhatárát vagy idén teljesíti a Nők40 feltételeit? Nem tudja, akkor jár-e jobban, ha idén vagy csak jövőre kéri a nyugdíját? Vagy még később? Vagy visszamenőlegesen? Ha ilyen kérdéseken tépelődik és a folyton romló veszélyhelyzetben nem biztos a válaszokban, akkor IDE KATTINTVA tegye föl nekem a kérdéseit, hogy azokat méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam - így akár több százezer forint előnyhöz juthat nyugdíjas élete során. Kérdezzen, hogy ne veszítsen! 

 

Milyen valorizáció várható 2023-ban?

És miért érdekes ez?

 

A valorizáció lényege, hogy az életpálya során a korábbi években szerzett, nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni, így kell azokat a nyugdíjba vonulás évét megelőző év nettó átlagkereseti szintjéhez igazítani. 

2020. évi nyugdíjigénylés esetén a 2018-as és korábbi évek nettósított éves kereseteit kellett a 2019. év kereseti szintjéhez igazítani a 2020. márciusában kiadott kormányrendeletben megjelent valorizációs szorzók révén.

2021. évi nyugdíjigénylés esetén a 2019-es és korábbi évek nettósított éves kereseteit kellett a 2020. év kereseti szintjéhez igazítani a 2021. márciusában kiadott valorizációs szorzók révén.

2022. évi nyugdíjigénylés esetén a 2020-as és korábbi évek nettósított éves kereseteit kell a 2021. év kereseti szintjéhez igazítani a 2022. áprilisában kiadott valorizációs szorzók révén. 

2023. évi nyugdíjigénylés esetén a 2021-es és korábbi évek nettósított éves kereseteit kell majd a 2022. év kereseti szintjéhez igazítani a 2023. márciusában kiadandó valorizációs szorzók révén. 

A KSH legfrissebb (2022. augusztus 24-én közzétett) kereseti gyorstájékoztatója tükrében a 2022. január - június hónapokban mért (vagyis a jelenleg is fennálló veszélyhelyzet hatásait már tükröző) átlagkeresetek jelentős mértékben tovább nőttek.

A 2022. január–június időszakban a bruttó és a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset egyaránt 18%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. 

A valorizációs szorzókat a 2022. teljes évre vonatkozó nettó átlagkeresetnövekedés határozza majd meg, az erről szóló KSH gyorstájékoztató várhatóan 2023. február végén jelenik majd meg.

Ha az éves jelentésben is keresetnövekedésről számolnak majd be, akkor 2023-ban tovább javulhatnak a valorizációs szorzók, és minden eddiginél magasabb, a 2022-eshez képest akár 18%-kal nagyobb értéket érhetnek el.

Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani a korábbi évek kereseteit, jövőre is folytatódhat az a trend, hogy a nyugdíjba vonulás évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is - persze csak a személyes helyzetétől és az infláció szintjétől függően.

Ez nem csak a korbetöltött öregségi nyugdíjra, hanem a nők kedvezményes nyugdíjára is vonatkozik, hiszen a kedvezményes nyugdíj összegét ugyanolyan szabályok szerint számítják, mint a "rendes" öregségi nyugdíj összegét.

A 2020-ban alkalmazott valorizációs szorzók 11,4%-kal voltak magasabbak, mint a 2019. évi nyugdíjmegállapítás esetén alkalmazott szorzók. 2021-ben 9,7%-kal voltak magasabbak, mint a 2020-ban alkalmazott szorzók, 2022-ben pedig 8,7%-kal voltak magasabbak, mint a 2021-ben alkalmazott valorizácós szorzók. 

2023-ban az eddigi adatok tükrében pedig - hacsak a a háborús veszélyhelyzet nem eszkalálódik,   váratlan visszaesést okozva a gazdaságban - még az ideihez képest is tovább javulhatnak, a január-június havi adatok alapján akár 18%-kal növekedhetnek a valorizációs szorzók, így a 2023-ban nyugdíjat igénylőknek egyelőre nem kell tartaniuk attól, hogy kedvezőtlenebb szorzókkal állapítanák meg a nyugdíjuk alapját képező nettó számított havi életpálya átlagkeresetük összegét. 

A nyugdíjtörvény szerint a nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ. Azt nem említi a törvény, hogy a nyugdíj összege drámai mértékben függ attól is, hogy valaki melyik évben igényli a nyugdíját. Pedig Magyarországon hasonló életpályák, hasonló szolgálati időtartamok, hasonló keresetek mellett is nagy mértékben eltérő összegű nyugdíjakat állapíthatnak meg a nyugdíjigénylés évétől függően. 

A világ modern nyugdíjrendszereiben jellemzően egyáltalán nincs hangsúlyos szerepe annak, hogy melyik évben igényli a jogosult nyugdíját, hiszen teljes mértékben igazságtalan, ha a nyugdíjba vonulás időpontja a nyugdíj összegét leginkább meghatározó tényezők egyikévé válik. 

Két személynek nagyon hasonló életpályával (azonos hosszúságú szolgálati idővel, azonos összegben figyelembe vehető átlagkeresettel) közel azonos értékű nyugdíjat kellene megállapítani, Magyarországon azonban megdöbbentő mértékben különböző nyugdíjakat kaphatnak az érintettek attól függően, hogy melyikük melyik évben ment nyugdíjba. 

A 2010-es évek derekától minél későbbi évben igényli valaki a nyugdíját, annál nagyobb összegű nyugdíjat kaphat. Akár 60-80 százalékos eltérést is okozhat, ha valaki hasonló karrierív után hat-nyolc évvel ezelőtt igényelte, vagy mostanában igényli a nyugdíját. Ennek tehát az az oka, hogy a nyugdíjszámítás során a korábbi évek keresetét a nyugdíjbavonulás évét megelőző év átlagos nettó kereseti szintjéhez kell emelni, s miután az utóbbi években nagyon meglódult a nemzetgazdasági átlagbér növekedése, a valorizációs mértékek is megugrottak.

Mindenesetre a 2023-as év nyugdíjigénylői a valorizáció eddigi legnagyobb haszonélvezői lehetnek.

A nyugdíjigénylés optimális időzítése azonban NEM CSAK a valorizációs szorzók függvénye, hanem legalább három, ugyanilyen erejű további körülmény is meghatározza a legkedvezőbb nyugdíjmegállapítási kezdőnap kiválasztását.

Ha Ön érintett (azaz már teljesítette, vagy idén vagy jövőre teljesíti a nyugdíj feltételeit, vagyis betölti a 65 éves nyugdíjkorhatárát VAGY megszerzi a Nők40-re jogosító időt), akkor ezeket a körülményeket számításba kell vennie a nyugdíjigénylés benyújtása előtt. 

Miután a nyugdíjigénylés időzítése akár két-három évtizedre kiható súlyos anyagi következményekkel járhat, ezért az időzítést illetően feltétlenül célszerű tájékozódnia az egyes opciókról és azok lehetséges hatásairól. A helyzet pontos megismerése és a választási lehetőségei feltárása érdekében ide kattintva teheti föl nekem a kérdéseit.

 

 

Ezt az írásomat részletesen ismerteti a Napi.hu hírportál is.

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...