Mit kell tudni az osztrák nyugdíjról az Ausztriában dolgozó magyaroknak?

Mit kell tudni az osztrák nyugdíjról az Ausztriában dolgozó magyaroknak?

Az Ausztriában dolgozó magyarok számára fontos információ, mire számíthatnak, ha majd nyugdíjba mennek.Fontos tudniuk, hogyan gyűjtik az osztrák nyugdíjjogosultságaikat, mennyi járulékot kell fizetniük, és így tovább. Cikkem a Szervusz Ausztria portálon.

K Küldés K Nyomtatás

 

Iratkozzon föl a NyugdíjGuru News ingyenes heti hírlevelére, ha tudni akarja, mi befolyásolhatja a meglévő nyugdíját vagy a leendő nyugdíját, akár Magyarországon, akár külföldön. 

 

Cikkem a Szervusz Ausztria portálon


Ausztriában dolgozó magyarok figyelmébe!
Mit kell tudni a nyugdíj kilátásokról?


Az Ausztriában dolgozó magyarok számára fontos információ, mire számíthatnak, ha majd nyugdíjba mennek. Honlapunk nekik segít, amikor megteremti a kapcsolatot az ismert szakértővel.  Dr. Farkas András, a NyugdjGuru az alábbiakban általános ismertetést ad az ausztriai nyugdíjrendszerről, másrészt lehetővé teszi, hogy az érdeklődő olvasók további információkat szerezzenek a konkrét kérdésekben a NyugdíjGuru News portálján elérhető összefoglalójában.

Az osztrák nyugdíjrendszer dióhéjban 2019-ben

Az osztrák nyugdíjrendszer alapelve, hogy az állami nyugdíjnak biztosítania kell a tisztes megélhetést minden nyugdíjas számára. Ezt a célt a 80/45/65 szabály alkalmazásával kívánják elérni: 80% legyen a bruttó helyettesítési ráta (az első nyugdíj bruttó összege érje el az utolsó aktív bruttó kereset 80%-át), ha az érintett nyugdíjas legalább 45 évi biztosítási idővel rendelkezik a 65 éves korhatára betöltésével.

Az állami nyugdíjrendszer az egyéni nyugdíjszámlákra épül, amelyeken a bruttó járulékalap 1,78 százalékát írják jóvá évenként. Ebbe a bruttó járulékalapba beszámít minden kereset, ami után járulékot fizettek és minden olyan ellátás, amelyet a nem keresőtevékenységgel szerzett időszakra törvényben határoznak meg. Járulékot csak a kereset egy meghatározott maximális összegéig kell fizetni.

A jóváírásokat a tényleges nyugdíjigénylés időpontjáig a bruttó keresetek növekedési rátáját figyelembe véve minden évben valorizálják. Így minden évben pontosan látható az adott évben érvényes teljes jóváírás összege.

Az egyéni nyugdíjszámlák következtében áttekinthető, kiszámítható, egyszerű a rendszer, minden érintett minden évben pontosan látja, az adott pillanatban mennyi nyugdíjra számíthat a felhalmozott nyugdíj jóváírásai alapján.

Érvényesül az egyenértékűség (ekvivalencia) elve, amely szerint a biztosított személy által élete során fizetett járulékok nagyságának kiszámítható módon tükröződnie kell a nyugdíja összegében, s a korábban már megszerzett nyugdíjjogosultságokat később hozott szabályok nem tehetik semmissé. Plusz előny, hogy a nyugdíj megállapítása során már nem kell külön számolni a biztosítási idő hosszával.

A nyugdíjszámlák rendszere azt is lehetővé teszi, hogy a szülők osztozzanak a gyermekneveléssel szerezhető biztosítási időtartamok során a dolgozó szülő által szerzett jóváíráson, hogy a gyermekével otthon maradó szülő leendő nyugdíjának összege ne csökkenjen túlzott mértékben. Az a szülő ugyanis, aki nem marad otthon a gyermekét nevelni, hanem dolgozik, az átadhatja az ebben az időszakban a járulékfizetése alapján járó jóváírása legfeljebb 50 százalékát a gyermeküket otthon nevelő másik szülő részére. Gyermekenként legfeljebb hét évi jóváírás osztható meg ilyen módon. A megosztásra irányuló döntés nem vonható vissza.

A nyugdíjjogosultság szempontjából a gyermekneveléssel a születéstől számított legfeljebb 48 – járulékfizetés nélküli - naptári hónap számítható be. (Ikerszülések esetében legfeljebb 60 naptári hónap számítható be.) Így nem kell számolgatni, mint itthon, hogy melyik gyerek után milyen támogatást, milyen értékben és milyen tartamban kapott a szülő.

Ausztriában a kiegyenlítő támogatások (Ausgleichszulage) rendszere garantálja az öregkori elszegényedés megfékezését. A támogatás a törvényben évente meghatározott minimális ellátási szint és az adott személy nyugdíja és egyéb jövedelme különbözete.

A nyugdíjat Ausztriában évi 14 alkalommal fizetik. (Az áprilisi és az októberi nyugdíj összegét duplán fizetik.)

A rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségét a Korridorpension kínálja, amelynek rendszerében minden legalább 40 év biztosítási idővel rendelkező igénylő a korhatára betöltése előtt 3 évvel kérheti ezt a korhatár előtti nyugdíjat, amelynek összegét levonás terheli: évi 5,1%, de összesen legfeljebb 15,3%.

A hozzátartozói nyugellátások szabályozása is viszonylag megengedő az osztrák rendszerben a többi európai nyugdíjrendszerhez képest. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj például 30 hónapig jár (más országokban jellemzően 12 hónapig), és e korlát alól is számtalan felmentés adható a gyermekekre és a házasság hosszára tekintettel. Másfelől viszont az özvegyi nyugdíj 0% is lehet, ha az özvegy jövedelme egy évente meghatározott (nagyon magas) szintnél magasabb.

A világon mindenütt fenyeget a nyugdíjasok időskori relatív elszegényedése, mivel ha az inflációnál nagyobb ütemben nőnek a bérek, akkor az aktív dolgozók keresetének és a nyugdíj összegének vásárlóértéke közötti olló nagyon gyorsan nyílik. Ausztriában a problémát a sávos nyugdíjemelés révén oldják meg. Ennek mértéke a tárgyévi referencia-értéktől (Richtwert), az ennek alapján meghatározott növelési százaléktól vagy euró-összegtől, valamint a nyugdíj összegétől függ. Így az osztrák emelés is végsősoron csak az infláció függvénye (mint például a magyar emelésé), mégis enyhíti a méltánytalanságot a sávosan változó mérték, illetve az, hogy egyes sávokban százalékos, más sávokban meghatározott euró-összegű az emelés.

Az osztrák nyugdíjrendszer részletes, a 2019-ben hatályos rendelkezések szerinti bemutatását a szerző NyugdíjGuru News portálján elérhető összefoglalójában találja. 

Dr.Farkas András

NyugdíjGuru News alapító főszerkesztő

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...