Egyenlően bánnak-e az öregekkel, vagy a fiatalabbak egyenlőbbek?

Egyenlően bánnak-e az öregekkel, vagy a fiatalabbak egyenlőbbek?

2021. 07. 04.

Az Alaptörvény szerint Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés nélkül biztosítja. Valóban?

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Ha kérdése van a meglévő vagy a jövőbeni nyugdíjával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl.

 

Egyenlően bánnak-e az öregekkel, vagy a fiatalabbak egyenlőbbek?

 

Minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél.

All animals are equal, but some animals are more equal than others.

George Orwell (1903-1950, meghalt 46 évesen)

 

Az Alaptörvény szerint Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés - nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel - nélkül biztosítja.

E szép alkotmányos alapelv szövedéke persze állandóan fölfeslik valahol, legutóbb éppen a nem szerinti megkülönböztetés tilalma bizonyult erőtlennek, de témánk szempontjából elsődlegesen az életkor szerinti diszkrimináció tilalma számít. (Persze tudjuk, hogy elegendő egyetlen alkotmányos tilalom retorzió nélküli megsértése, hogy az összes többi tilalom is illuzórikusnak bizonyuljon: így például egy gender-fluid kamaszbakfis megtorlatlan személyes sérelme akár az összes emberi jogunk következmények nélküli sérelméhez vezethet, ezért is választottam Orwelltől idézetet.)

Az egyenlő jogok alkotmányos alapelvét az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény konkretizálja az életkor tekintetében is.


Eszerint közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt életkora miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. 

Ha például a munkáltató az adott évben nyugdíjba készülő alkalmazottjának nem adja meg a többi munkavállaló részére biztosított munkabéremelést, akkor közvetlen hátrányos megkülönböztetésről van szó. 

Ennél kifinomultabb módszerekkel, mintegy leplezett - és nehezen leleplezhető - közvetlen hátrányos megkülönböztetéssel él sok nagy magyar és multicég, amelyeknél nagyítóval sem találhatunk ötven-hatvan feletti középvezetőt.

A középvezető ugyanis minél idősebb, minél tapasztaltabb, annál többe kerül - és annál veszélyesebb lehet egyes felsővezetőkre. Ezért inkább feltűnésmentesen lecserélik egy jóval fiatalabb munkatársra, akinek feleannyit vagy még annyit sem fizetnek, viszont aki boldog, hogy bizonyíthat.

És aki nem tudja, vagy nem hiszi el, hogy miután húsz-harminc év alatt elégeti majd a fiatal energiáit a nagyvállalatok karrier-oltárán, ugyanúgy lelökik őt is a karrier-futószalagról, mint idősebb elődjét.

Nem véletlenül lett világsiker Dino Buzzati novellája a mindenkori öregek gyilkos üldözéséről.


Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne. 

Ha például egy munkáltató továbbképzést hirdet, de a minden résztvevőre vonatkozó feltételeket úgy határozza meg, hogy elriassza a jelentkezéstől az idősebb dolgozókat. 

Vagy olyan csapatösszetartó tréninget tervez a munkatársainak, amelyen a fiatalokat is próbatétel elé állító fizikai megterheléssel járó feladatokat kell ellátni, a vadvízi evezéstől a sziklamászáson át a drótköteles lombtúráig.


A közvetlen vagy közvetett megkülönöztetésen túl zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő magatartás, amely az érintett személy életkorával függ össze, és célja vagy hatása megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. 

Ilyen lehet, ha az idősebb munkavállalót megalázzák, gúnyolják a munkahelyén, mert lassabban sajátítja el az új IT-programok használatát, mint a fiatalabb munkatársak, vagy nem is érti pontosan a fiatalok gátlástalan újbeszéljét.


Jogellenes elkülönítésnek minősül az a rendelkezés, amely egyes személyeket vagy személyek csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától - anélkül, hogy azt törvény kifejezetten megengedné - elkülönít. 

Ilyen elkülönítés a bentlakásos idősellátó intézményekben, az ápolási otthonokban vagy a kórházakban is előfordulhat, különösen a geriátriai és hasonló "elfekvő" osztályokon.


Végezetül megtorlásnak minősül az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget. 

Nem véletlenül nem mernek (még ha tudnának is) panaszkodni az idősellátó intézmények lakói vagy a kórházak geriátriai osztályán fekvő öregek.


Az Alaptörvény ismeri a pozitív diszkriminációt is, amely alapján a családokat, gyermekeket, nőket, időseket és fogyatékkal élőket külön intézkedéssel védhetik. 

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény alapján sem számít hátrányos megkülönböztetésnek a többségre nézve, ha egy társadalmi csoport esélyegyenlőtlenségének felszámolása céljából előnyösebb elbánásban részesül. 

A hátrányos helyzet kiküszöbölésének céljával így elfogadható a pozitív diszkrimináció, ennek legismertebb példája a nők kedvezményes nyugdíja.


Az egyenlő bánásmód követelményét főként a következő területeken kell érvényesíteni: 

- foglalkoztatás, 

- szociális biztonság,

- egészségügy, 

- lakhatás, 

- oktatás és képzés, 

- áruk forgalma és szolgáltatások igénybevétele. 

polgári törvénykönyv a személyiségi jogok védelmének körében szabályozza, hogy a személyiségi jogok sérelmét jelenti a személy hátrányos megkülönböztetése - például az életkora alapján. 

A munka törvénykönyve is rögzíti az egyenlő bánásmód követelményét, különösen a munkabér tekintetében. (E tekintetben érdemes megszívlelni azt a tanácsot, hogy a munkahelyi diverzitásnak - amely a termelékenység növelésének egyik kulcsa lehet - az életkor szerinti megoszlás is fontos összetevője, vagyis hatékonyabb és eredményesebb lehet a munka, ha fiatalok, középkorúak és öregek együtt dolgoznak.)


A magyar mindennapokban e szép és nemes jogszabályi rendelkezések dacára is megnehezedhet a diszkrimináció elleni hatékony fellépés, miután az Egyenlő Bánásmód Hatósága mint önálló intézmény megszűnt, és 2021. január 1-jétől beolvadt az alapvető jogok biztosa hivatalába (ahová korábban a jövő nemzedékek szószólója is integrálódott).


Az öregedés új narratívájáról szóló teljes elemzésemet IDE KATTINTVA olvashatja el a Portfolio-portálon.

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...