Éden vagy pokol?

Éden vagy pokol?

Milyen jövőt teremthet az ember számára a mesterséges intelligencia? Elhozza az új Édent mindannyiunk számára, vagy félresöpörhet minket? Stephen Hawking szerint a végveszélyt idézheti elő az intelligenciarobbanás. Igaza lehet? Vagy egyáltalán nem?

K Küldés K Nyomtatás

 

Ha még nem tette meg, érdemes feliratkoznia az INGYENES heti hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugellátása jövőjét érintő fejleményekről!

 

A beszélgetést a posztom alatti hangfájlra kattintva hallgathatja meg. Érdemes :-)


Megjelent magyarul is Max Tegmark: Élet 3.0 - embernek lenni a mesterséges intelligencia korában című 2017-es könyve (hvg kiadó). Az írót “Mad Max”-nek becézik, az MIT fizikaprofesszora, futurológus a kevéssé visszafogott fajtából. 

Könyve szerint az Élet - lényegében az a folyamat, amely képes fenntartani és növelni a komplexitását, miközben képes sokszorozódni - története három szakaszra osztható:
- az Élet 1.0 (biológiai szakasz) az evolúció eredményeként létrejött élet (se a hardvert - a testet -, se a szoftvert - az “agyat" - nem tudjuk alakítani), 
- az Élet 2.0 (kulturális szakasz) zajlik éppen most velünk, az emberekkel (a hardvert alig-alig tudjuk módosítani - művégtag, fogtömés, csípőprotézis, implantátum -, a szoftvert viszont a kultúra minden erejével alkotjuk), 
- az Élet 3.0 (technológiai szakasz) akkor lesz, ha a szoftver mellett a hardvert (azaz a testünket) is tetszőlegesen alakítjuk. 
Ehhez persze kell a mesterséges intelligencia (MI), amelynek három fajtája létezhet: 
- szűk MI (mint pl. az IBM Deep Blue, ami megverte Kaszparovot sakkban, vagy az öntanuló go-program, a DeepMind AlphaGo MI-program, ami megverte a go-világbajnokot, I Szedol-t), és ilyen lesz alapvetően az önvezető autók MI-je is,
- általános MI, azaz bármilyen kitűzött cél elérésének képessége mélytanulás, neuronhálózatok révén, ezen belül az emberi szintű általános MI, azaz bármely kognitív feladat elvégzésének, összetett célok megvalósításának képessége legalább az emberi képességek szintjén
- univerzális MI: a szuperintelligencia, ennek létrejötte esetén következhet be a Raymond Kurzweil-féle szingularitás - ez vagy egy boldog kor kezdete vagy a végleges vég kezdete lesz nekünk…

A fejlődés természetesen exponenciális, így fogalmunk sincs, milyen gyorsan következhet be az univerzális intelligencia létrejötte.

Kurzweilék szerint gyorsan, a szkeptikusok szerint viszont lassan vagy soha.

Hans Moravec jövőkutató megalkotta az emberi kompetencia domborzati térképét, amelyet lassan elönt a számítógépek tudását jellemző emelkedő tengerszint: a mélyföldek más víz alatt vannak (aritmetika, mechanikus memorizálás, sakk, go), az alacsony hegylábakat nyaldossa a víz (autonóm autóvezetés, műtéti robotok), a magas hegycsúcsok még kiemelkednek (helyváltoztató autonóm mozgás, szem-kéz koordináció, társas intelligencia, érzelmi intelligencia). Hogy meddig maradnak ezek a hegycsúcsok a számítógépek által meg nem hódított területek? Ez itt a kérdés.

Ismert összefüggés a Moore-törvény: az integrált áramkörök összetettsége (azaz a számítógépek kapacitása) 18 havonta megduplázódik. Ezzel egyidejűleg a számítógépes memória ára kétévente megfeleződik (azaz húszévente ezerszer olcsóbbá válik). Miután az információ (és a számítás is) közegfüggetlen (nem függ a hordozó anyag tulajdonságaitól és összetevőitől), egyre gyorsabban és egyre több információval számolhatunk.

A számításokra (nem csak tárolásra) alkalmas memória ára 60 év alatt tízezer milliárdszor olcsóbb lett: ha ilyen árengedményt kaphatnánk az ingatlanpiacon, akkor ma 10 dollárcentért megvehetnénk egész New Yorkot, és egy dollárért a valaha kibányászott összes aranyat… A számítási költségek már több, mint száz éve csökkennek ilyen tempóban, így nagyanyáink idejéhez képest 10 a 18-ikon-szorosan csökkent a számítások költsége. Ha ilyen tempóban lett volna minden olcsóbb, akkor ma az egy évi globális árutermelést egy század centért vásárolhatnánk meg - pontosan ezért terjedt szét minden területen az IT (információtechnológia) és alakulhatott ki az IoT (Internet of Things, a mindenütt jelenlévő internet).

És még legalább 200 év exponenciális fejlődés áll a gépek előtt, amíg elérik a fizika által meghatározott határokat, mert a mai leggyorsabb gép teljesítményének 10 a 33-ikon szorosa jelenti ezt a fizikai határt (Seth Lloyd, MIT-kutató szerint legalábbis).

Ehhez képest az emberi DNS 1,6 GB-nyi információt tárol, míg az agyunk 10 GB-ot elektronikusan (a 86 milliárd neuronunk közül melyik sül ki éppen), emellett 100 TB-ot kémiai és biológiai reakciók révén (a 86 milliárd neuronunkat összekapcsoló százezer-milliárd szinapszis összekapcsolódása és szétkapcsolódása révén). Ez nem túl sok a gépek jelenlegi memóriájához képest sem. Azért nem is kevés: az emberi agy képes ezer neurononként 138 különböző emléket is eltárolni (bizonyítás: John Hopfield fizikus, 1982).

Na és akkor most mi lesz? Jön a Terminátor (Schwarzenegger) világa? Vagy az Ex Machina (Alicia Vikander)? Az AI: Mesterséges értelem (Jude Law)? Vagy a Transcendence (Johnny Depp) (( ez az első film a feltöltésről, amit emulációnak neveznek, az így létrejött entitást pedig Emeknek)) ? Vagy A Nő (Joaquin Phoenix)? Vagy a Morgan (Kate Mara)?

Nem tudjuk. De reméljük, hogy nem a poklot, hanem az édent hozza el a mesterséges intelligencia...

 

Dr.Farkas András a mesterséges intelligenciáról 20180601


K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...