Az erdőtüzekről

Az erdőtüzekről

Minden évben egyre több erdő ég, a tűzvészeknek egyre súlyosabb következményei vannak. Vajon mi okozza a hatalmas erdőtüzeket és van-e esélyünk védekezni ellenük? Erről beszéltem a Trend FM Közeljövő című műsorában.

K Küldés K Nyomtatás

 

Ha időben akar értesülni a nyugellátásokat érintő fejleményekről, iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre!

 

Vajon miért van ilyen sok tragikus erdőtűz mostanában? Görögország, Szicília, Svédország, Horvátország, Kalifornia: mindenütt égni látszanak az erdők ezen a nyáron is. A Trend FM Rádió Közeljövő című műsorának július 27-i adásában az erdőtüzek okairól, a védekezés lehetőségeiről beszélgettem Érczfalvi András szerkesztő-műsorvezetővel.

Az adást IDE KATTINTVA hallgathatja meg. (A 2018.07.27-i hangfájlt keresse.)

 

Az erdőtüzek okai dióhéjban:

- klímaváltozás (melegebb, hosszabb, szárazabb nyarak, lassan emelkedő átlaghőmérséklet, módosuló csapadékeloszlás, vadabb - több és intenzívebb villámlással járó - viharok gyakorisága nő, pozitív visszacsatolások minden évben erősítik ezt a folyamatot)

- erdőgazdálkodás

a) még ha célzottan is zajlik a fakitermelés, akkor is megbomlik a lombkoronák összefüggő árnyékolása, ezért gyorsabban és dúsabbra nő az erdő aljnövényzete, ami sokkal gyúlékonyabb, mint a fák törzse, ezért gyorsabban és könnyebben terjed a tűz, ráadásul a több napfény miatt magasabbra növő aljnövényzetről a lángok sokkal könnyebben terjednek fölfelé, a lombkoronára

b) a fakitermelés rengeteg olyan faanyagot hagy az erdő talaján, amit nem használ fel a faipar - levelek, forgács, vékonyabb ágak, gallyak -, emiatt gyújtósként viselkedik az erdő talaja

c) az erdőn belüli tarvágás esetén a kivágott fák helyére ültetett homogén fiatal növendék fák sokkal gyúlékonyabbak (különösen akkor, ha magas gyanta-tartalmú fenyőket telepítenek, mint Athén környékén), mint az öreg, tűzbiztosabb fák, ráadásul a nap sokkal jobban felmelegíti és kiszárítja a talajt és az aljnövényzetet, hiszen hiányzik a lombkoronák árnyéka

d) az érett erdőben rengeteg víz párolog el a fotoszintézis során, a fiatal erdőben vagy a tarra vágott területen viszont sokkal kevesebb vagy semmi vízpára keletkezik, így a szárazabb mikroklíma tűzveszélyesebbé teszi a környezetet

- a magántulajdonú erdők területének növekedése (a magántulajdonos sokszor nem tartja be az erdőgazdálkodás elemi szabályait - mert adott esetben fogalma sincs róluk -, így pl. elhanyagolja az erdőritkítást, a kiszáradt fák eltávolítását, az aljnövényzet karbantartását - vagyis megágyaz a tűznek)

- oxigéndús levegő (az erdőben imádjuk az oxigéndús levegőt, ami szintén a fotoszintézis eredménye - és éppen így van ezzel a tűz is: imádja az oxigént…)

- erdei tűzoltás gyakorlata (a cél a keletkező erdőtűz mielőbbi elfojtása, lehetőleg már az észlelés napján - ez sokszor sikerül is, a kisebb és gyorsan észlelt tüzek esetében mindenképpen. Viszont ezzel az erdők természetes öntisztuló folyamatába avatkozik be a jószándékú ember, mert a természetben keletkező erdőtüzek felégetik pl. a kiszáradt aljnövényzetet és leégetik a kevéssé ellenálló fákat, így egy legközelebbi tűz esetén nem lesz annyi gyúanyag)

- ellentüzek elharapózása (erdőtűz elleni védekezés egyik módja, ha a különösen védendő területek mellől indulva ellentüzeket gyújtanak és megpróbálnak egy leégett sávot beékelni a közeledő erdőtűz és a védendő terület közé. Az ellentűz azonban kontrollálhatatlanná válhat - a szél különösen becsaphatja a védekező embereket. Másrészt sokszor egyáltalán nem engednek ellentüzet indítani a védendő terület lakói, pl. aki azért tart fenn nyaralót, vendégházat, szállodát az erdő közepén, mert így gyönyörű környezetben áll az épület, az nyilván nem szívesen változtatná a gyönyörű környezetet egy füstölgő fekete sivataggá)

- emberi hanyagság (sima hanyagság: egyre több a kiránduló, köztük törvényszerűen nő azok aránya, akik nem tartják be a tűzgyújtás és az erdőben történő dohányzás szabályait, míg a másik eset a szándékos gyújtogatás, aminek ezer oka lehet: a pszichopata, piromániás, Néró-szindromás őrültektől a berúgott tizenévesek között hőzöngő bajkeverőtől a nyomeltünető fajsúlyos bűnözőkig terjedhet a szándékos gyújtogatók szomorú listája)

- közlekedés (minél nagyobb a forgalom az erdők közelében - utak, vasutak -, annál nagyobb az esélye egy véletlen balesetnek - ami szikrát vethet, elektromos kisülést okozhat a kiszáradt aljnövényzet közelében, és kész a baj)

- erdei szemetelés (elég egy eldobott sörösüveg, hogy lencseként viselkedve erős napsütésben fellobbantsa a kiszáradt aljnövényzetet).

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...