A nyugdíjával vagy más ellátásával kapcsolatban fontos kérdése merült föl,
amelyre gyors, hiteles és az ügyintézésben is használható választ keres?
Itt felteheti a kérdését, hogy segítségemmel Ön is maximálisan
érvényesíthesse
az ellátási jogosultságait.
Hozzátartozói nyugellátásokkal kapcsolatos kérdés
„T.Nyugdíjguru! 1973-ban kötöttünk házasságot férjemmel, 2014-ben elváltunk. Két nagykorú gyerekünk van. A házasság felbontása után továbbra is együtt éltünk Férjem idén májusban meghalt..Kapok-e özvegyi nyugdíjat? Én is öregségi nyugdíjas vagyok. Várom, és köszönöm válaszát:Kovács Gyuláné.”
Kedves Kovács Gyuláné,
őszinte részvétem a volt férje halála miatt.
Özvegyi nyugdíj elvált házastárs részére csak nagyon szigorú feltételekkel jár.
A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 49. § (1) bekezdése szerint az elvált személynek ideiglenes özvegyi nyugdíj csak akkor jár, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg. (Ez természetesen nem a gyermektartásdíj, hanem a házastársi tartásdíj.)
Ha ilyen tartásban Ön nem részesült a volt férjétől, akkor sajnos elvált házastársként nem jogosult özvegyi nyugdíjra.
Ha a házasságuk felbontását követően Önök élettársakként éltek együtt, akkor megpróbálhatja az özvegyi nyugdíj igénylését a következő rendelkezés alapján:
Tny. 45.§ (2) Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén az is, aki élettársával ennek haláláig
a) egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született (a leírtak alapján erre a rendelkezésre hivatkozhat) vagy
b) megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt.
Az özvegyi nyugdíj igénylését a következő nyomtatványon adhatja be a nyugdíjfolyósító részére:
https://e-ugyintezes.onyf.hu/PDF/K08.pdf?rnd=0.2844857887830585
Ha még nem tette meg, kérem, iratkozzon föl az INGYENES heti hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugellátásokat érintő fejleményekről és az időskorra való felkészülés lehetőségeiről.
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Dr Farkas András! Szeretném a segítségét kérni.A férjem 2016 júniusában, 64 évesen elhunyt,így jogosulttá váltam az ideiglenes özvegyi nyugdíjra.Röviden időrendben: férjem 20 év 8 hónap munkaviszony beszámítása után 1992 októberében III. csoportos rokkantnyugdíjas lett(súlyos infarktus hatszori újraélesztéssel ) ,ez idő alatt még két infarktus követi egymást.2012-től rokkantsági ellátásba teszik,ekkor lesz inzulinra szoruló cukorbeteg, majd áttétes rákos.A 2011.évi CXCI törvény 32.§ (4) bekezdés alapján -amiről tájékoztatás küldött a Nyugdíjfolyósító-kérhette volna a rokkantsági ellátását azonos összegben öregségi nyugdíjként folyósítatni a rá érvényes öregségi nyugdíjkorhatár -2014. 11.23.- betöltésétől.Az egyre súlyosbodó betegsége miatt húzódott az ,,átírás",amely a jelen esetben semmiféle hátránnyal nem járt.Mivel a kérelem benyújtásának nem volt határideje és mindent akképpen kapott, mintha már öregségi nyugdíjas lenne,nyugodtak voltunk.A törzsszáma nem változott, a szokásos éves emeléseket és az utazási kedvezményét továbbra is megkapta.A Nyugdíjfolyósító a nyugdíjkorhatár betöltése után is folyamatosan utalta az emelésekkel növekelt összeget, amely a halála időpontjában:66480 Ft volt.Véleményem szerint a Nyugdíjfolyósító éppen ezekkel az utalásokkal mintegy elismerte,hogy erre az összegre jogosult,mint ahogy valóban az volt.Az említett tájékoztató levelében a Nyugdíjfolyósító nem indokolta meg ésszerűen és tárgyilagosan az alkalmazott különbségtételt.Azért ne feledjük el, hogy ezekben az esetekben idős és beteg emberekről van szó, és nem társadalombiztosítási szakembereknek szól a tájékoztatás.A gyakorlatban a különbségtételnek semmi jele nem volt...Éppen a hivatkozott rendelkezés mutat rá, hogy a férjemet a halála időpontjában az utalt összeg öregségi nyugdíjként megillette volna.Miért hagyják figyelmen kívül ezt,amikor elkezdődik az újraszámolás,s az előzetes tájékoztatás alapján szinte csak a felét kapom majd annak, ami megilletne.Feltételezik, hogyha ezt a számítást a férjem kérte volna még életében, akkor a jóval kisebb összeget kéri? Miért csorbulhat az alapvető joga az özvegyeknek és árváknak? Az elmúlt 4,5 évben hányan hullottak ki a rostán?Igazságosan és méltányosan kell rendezni ezeket az eseteket, ugyanis a jog az élettől nem lehet idegen. Tisztelettel:Varga Katalin”
Kedves Katalin,
mindenekelőtt fogadja őszinte részvétem!
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak az öregségi nyugdíjnak a 60%-a, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette vagy megillette volna.
Ha a férje rokkantsági ellátás címén kapta az ellátását, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság akkor is kiszámolja azt az összeget, amely öregségi nyugdíjként illette volna meg a halála időpontjában.
Ez az összeg - ha a férje komplex minősítés alapján megállapított kategóriája és a rokkantsági ellátása összege 2012. január 1-jét követően nem változott - jellemzően megegyezik a rokkantsági ellátása összegével. Kisebb összeg nem lehet, csak magasabb, akkor, ha az általános szabályok szerint számított nyugdíja magasabb összeget eredményezne.
A részleteket itt olvassa el:
https://www.nyugdijguru.hu/elveszett-paradicsom/mindent-az-ozvegyi-nyugdijrol-2015-ben-masodik-resz
Az Mmtv.-nek (2011. évi CXCI. törvény) a levelében említett rendelkezései a következők:
32. § (1) A 2011. december 31-én a 30. § (3)-(5) bekezdése és a 31. § alá nem tartozó
a) I-II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,
b) az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,
c) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött vagy 5 éven belül betöltő rendszeres szociális járadékban,
d) átmeneti járadékban
részesülő személy ellátását a Kormány által kijelölt szerv 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátásként folyósítja tovább azzal, hogy az ellátás összege megegyezik a 2011. december hónapra járó - az a) és b) pont szerinti esetben a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt - ellátás összegével. Az átalakítás nem érinti a soros felülvizsgálati kötelezettséget. A b) és c) pont alkalmazásában az minősül az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő személynek, aki 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte.
(2) Az (1) bekezdés alapján rokkantsági ellátásban részesülő személy ellátását meg kell szüntetni, ha keresőtevékenységet folytat és a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát. E bekezdés alkalmazása során a 2012. július 1-jétől szerzett jövedelem vehető figyelembe.
(3) Az (1) bekezdés szerint megállapított rokkantsági ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelni kell.
(4) Ha az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti személy 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte - kérelmére - az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az (1) bekezdés szerint megállapított rokkantsági ellátást azonos összegben öregségi nyugdíjként folyósítja.
Ez utóbbi rendelkezés is hangsúlyozza, hogy csak a jogosult kérelmére kell a rokkantsági ellátást öregségi nyugdíjként folyósítani. Emellett a rendelkezésben jelzett feltételeknek megfelelő, korhatárát betöltött jogosult kérheti a nyugdíja általános szabályok szerinti megállapítását is. Ha egyik kérelemre sem került sor, akkor a rokkantsági ellátás folyósítása folytatódik.
Az özvegyi nyugdíj számítása esetén azonban mindenképpen ki kell számítani azt az öregségi nyugdíjat, amely a jogosultat a halála időpontjában megillette volna: a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 50. § (1) bekezdése szerint megözvegyülés esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj hatvan százaléka annak az öregségi nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.
Ha nem így számolták ki az Ön ideiglenes özvegyi nyugdíja összegét, akkor fellebbezze meg a határozatot, vagy ha már eltelt a fellebbezésre nyitva álló határidő, akkor kérelemben forduljon a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz az ismételt számítás iránt.
Ha még nem tette meg, kérem, iratkozzon föl az INGYENES heti hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugellátásokat érintő fejleményekről és az időskorra való felkészülés lehetőségeiről.
Kérem, ha teheti, kisösszegű adományával járuljon hozzá a NyugdíjGuru-válaszok INGYENESSÉGÉNEK megőrzéséhez! Eddig több, mint 11 ezer hozzám forduló kérdezőnek segítettem tisztázni a helyzetét és lehetőségeit, s a kérdések áradata napról-napra nő. Annak érdekében, hogy továbbra is fizetség nélkül segíthessek ilyen sok embernek, s egyúttal ne reklámokkal árasszam el a portálomat, az Ön segítségére is szükségem van, ha egyetért a leendő és jelenlegi nyugdíjasokat és egyéb ellátásban részesülőket segítő céljaimmal. Köszönöm!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Farkas Úr! A következő kérdéssel fordulok Önhöz: Egy évig kaptam rendesen özvegyi nyugdíjat, de miután megállapították az 50%-s rokkantságomat így továbbra is kapom ezt az ellátást (másfél év van az öregségi nyugdíjamig). Rendesen bejelentett 8 órás munkaidőben dolgozom.Azt szeretném megtudni,hogy emellett igényelhetek-e rokkantsági vagy rehabilitációs járadékot vagy bármi mást,hogy dolgozhassak is meg az özvegyi nyugdíjat is kapjam.Nem telhetetlenségből lenne ez az igényem, hanem mert végrehajtás alatt van a házam(deviza hiteles vagyok) de azt hiszem ennek megértéséhez nem kell különösebb magyarázat. Köszönöm,hogy elolvasta a levelemet. Tisztelettel várom válaszát! Farkas Gyuláné Karácsond 2016.10.13.”
Kedves Farkas Gyuláné,
abban az esetben kérheti a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának (amely vagy rokkantsági ellátás, vagy rehabilitációs ellátás lehet) megállapítását, ha megfelel a következő feltételeknek, amelyeket az Mmtv. (2011. évi CXCI. törvény) határoz meg:
2. § (1) Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az a kérelem benyújtásakor 15. életévét betöltött személy, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy), és aki
a) a kérelem benyújtását megelőző
aa) 5 éven belül legalább 1095 napon át,
ab) 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy
ac) 15 éven belül legalább 3650 napon át
a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított volt;
b) keresőtevékenységet nem végez és
c) rendszeres pénzellátásban nem részesül.
Vagyis amíg dolgozik, addig nem igényelheti ezt az ellátást.
Az özvegyi nyugdíja folyósítása mindaddig tart, amíg az Ön egészségi állapota legfeljebb 50%-os marad. (Ez független attól, hogy Ön ténylegesen részesül-e rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban.)
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Kérdésem a következö lenne, szüleim között a tavalyi évben nagyon megromlott a kapcsolat Apám alkohollal való problémája miatt, ezért idén év elején elváltak. Viszont közben Apám abbahagyta az ivást, kibékültek és továbbra is egy lakásban éltek, egészen szeptember 27.-ig amikor is Apám sajnos öngyilkosságot követett el. Sajnos most úgy néz ki Anyám nem kaphat semennyi özvegyi nyugdíjat, legalábbis ahogy az internetes írásokat olvasom. Váláskor elosztották a vagyont, Anyám pedig nem tartott igényt eltartásra. Anyám 1954es születésü, már nyugdíjas 85ezer forint körüli nyugdíjjal. Apám 1947ben született és ö pedig már régebb óta rokkantsági nyugdíjjat kapott 145ezer forint körüli összegben (talán 5-6 éve), illetve közben volt bejelentett állása is. Ilyen esetbe a vállás mindenképp lenulláz minden együtt töltött házassági évet? Hiába együtt éltek továbbra is, de még nem telt el egy év a válás óta? Nincs esély semennyi kis összegre? Tisztelettel Fekete József.”
Kedves József,
sajnos az édesanyja a leírása alapján nem jogosult özvegyi nyugdíjra. A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 49. § (1) bekezdése szerint az elvált személynek ideiglenes özvegyi nyugdíj csak akkor jár, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg. Mivel édesanyja ilyen házastársi tartásdíjban nem részesült, nem igényelheti az özvegyi nyugdíjat.
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Nyugdijguru! Ha valaki a saját jogán nyugdijas lesz és igényli az ideiglenes özvegyi nyugdij felélesztését és megkapja a rendes özvegyi nyugdijat, akkor az megszünik egy újabb házasságkötés esetén? Idáig mindig olyan példák és kérdések voltak, hogy ha az illető a saját jogú nyugdij korhatár betöltése előtt köt házasságot, akkor elesik az ideiglenes özvegyi nyugdij feléledésének lehetőségétől. Ez alapján úgy értelmeztem, hogy ha a rendes özvegyi nyugdij megállapitása után kerül sor a házasságkötésre, akkor ez nincs hatással a már megállapitott özvegyi nyugdijra és az nem szünik meg. Jól gondolom? Üdvözlettel.”
Kedves Mária,
ha az özvegy a rá vonatkozó aktuális nyugdíjkorhatára betöltése előtt új házasságot köt, akkor megszűnik az özvegyi nyugdíja.
A házasságkötés miatt megszüntetett özvegyi nyugdíjra a jogosultság ezen új házasság megszűnése után feléled, ha
a) az igénylő a házasságkötéskor az 1998. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések alapján végkielégítést nem vett fel, és
b) az igénylőt a házasság létrejötte nélkül az özvegyi nyugdíj egyébként megilletné.
Ha az új házasság megkötésére az özvegy aktuális öregségi nyugdíjkorhatárának a betöltése után kerül sor, ez nem érinti a korábban megállapított özvegyi nyugdíjra való jogosultságát.
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt András! Kérdéssel fordulok Önhöz.Férjem 2008 februárjában hunyt el.Ideiglenes nyugdíjat 2009 febr.ig kaptam. Én 1957 nov. születtem.2013 májusában 40 év közalkalmazotti munkaviszonnyal mentem el a nők 40éves öregségi nyugdíjba.Kérdésem az,hogy kérhetem-e az özvegyi nyugdíj feléledését,ha igen mikor? Köszönettel: Bender Antalné”
Kedves Bender Antalné,
a leírtak alapján az életkor jogcímén sajnos nem éledhet föl az özvegyi nyugdíja, mert erre a nők kedvezményes nyugdíjának nincs hatása.
Önnek a férje halála napjának 10. évfordulójáig - legkésőbb tehát 2018. februárjában - be kellene töltenie az Önre 2008-ban irányadó 62 éves nyugdíjkorhatárát, de erre csak 2019-ben kerül majd sor, így sajnos kicsúszik a 10 éves jogvesztő határidőből.
Az özvegyi nyugdíjról szóló összefoglalóm, amelyben minden részletszabályt megtalál:
https://www.nyugdijguru.hu/elveszett-paradicsom/ozvegyi-nyugdij-2015
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Több mint 2 hónapja beadtuk az özvegyi nyugdijhoz az iratokat és azóta semmi hir. ”
Kedves Matuzsinka Béláné,
sürgessék meg annál a hatóságnál, ahol beadták az igényt. A törvényi határidő az elbírálásra 22 munkanap, amely egyszer újabb 22 munkanappal meghosszabbítható, ha hiányosak az adatok.
Ilyen esetben viszont alkalmazni kell a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 73. §-ának rendelkezéseit, amelyek szerint ha a nyugellátásra jogosultság kétséget kizáróan fennáll, a nyugellátás összege azonban adatok hiánya vagy egyéb ok miatt az igénybejelentéstől számított 30 napon belül várhatóan nem határozható meg, akkor a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő részére végzésben előleget kell megállapítani, és folyósítani. A nyugellátás megállapításakor a nyugellátás összegébe a folyósított előleget be kell számítani.
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt doktor Farkas Úr! A következő kérdésre szeretnék választ kapni Öntől. A feleségem néhai Lukácsné Török Erzsébet (szül 1956 július 20. elhunyt 2003 január 20 ) után kaptam özvegyi nyugdíjat ,mert kettő kiskorú gyermeket neveltem tovább egyedül, a kisebbik fiam betöltötte a 25- dik életévét, bár az Andrássy egyetemen nappalin tanul megvonták, az özvegyit ez év július 19- től .Feléled valamikor ? Várom válaszát amit előre is megköszönök! Tisztelettel özv Lukács Imre Attila.”
Kedves Imre,
mindenekelőtt az egyetemen tanuló kisebbik fia azonnal kérje az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítását. Ilyen hosszabbítás a 25. életévét betöltött, felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató személy részére engedélyezhető.
Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása az első - alap- és mester- vagy osztatlan - képzésben, az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányok folytatásának idejére, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési időt meg nem haladóan, legfeljebb a 27. életév betöltéséig engedélyezhető.
Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítására irányuló kérelmet az alábbi nyomtatványon adja be a fia a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak vagy az ONYF Központjának címezve:
https://e-ugyintezes.onyf.hu/PDF/K29.pdf?rnd=0.43504293030673546
A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét.
Ami az özvegyi nyugdíja feléledését illeti: ha Ön a kisebbik gyermeke árvaellátásának a megszűnésétől - amely az Ön addig folyósított özvegyi nyugdíja megszűnésének a napja - számított 10 éven belül betölti az Önre a felesége elhalálozása időpontjában érvényes 62 éves nyugdíjkorhatárát (vagy neadjisten ebben az időszakban megváltozott munkaképességűvé válna legfeljebb 50%-os egészségi állapottal), akkor kérheti az özvegyi nyugdíja feléledését a következő nyomtatványon:
https://e-ugyintezes.onyf.hu/PDF/K14.pdf?rnd=0.2230506122266449
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„A lányom rokkantsági nyugdíjban részesül, egyedül él. Rokkantsági felülvizsgálata 2015-ben volt, és az addigi ellátását ismét rokkantsági nyugdíjra módosították. Nyugdíja 57.000.-Ft. Egyetlen gyermeke érettségi előtt áll, tovább szeretne tanulni. Jelenleg én segítek nekik, mert az édesapja nagyon alacsony jövedelemből tartja el és emellett fizeti a lakás kölcsönt is. Lányom - természetesen, mivel egyetlen gyermeke és nagyon szereti - szintén segíteni szeretne neki. Én már 73 éves vagyok, nem biztos, hogy sokáig tudok segíteni. Méltányossági nyugdíj emelést szeretnénk kérni lányom részére. Lehet-e kérni, mert a helyi Nyugdíjfolyósítótól kapott tájékoztatás szerint nem kaphat! (Igaz már korábban is eltanácsoltak egy - szintén a lányom nyugdíjával kapcsolatos ügyben - de végül is nekünk lett igazunk.) Kérem mielőbbi válaszát. Köszönettel és tisztelettel: Szalontainé”
Kedves Szalontai Csabáné,
a rokkantsági nyugdíj jogintézménye már 2012. december 31-én megszűnt, helyette a lánya rokkantsági ellátásban részesülhet jelenleg. Ez az ellátás azonban már nem nyugdíj, hanem egészségbiztosítási pénzbeni ellátás, amelynek kapcsán a törvény kizárja a méltányossági emelés lehetőségét, sajnos.
Jó egészséget kívánva üdvözli:
Dr.Farkas András
„Tisztelt dr. Farkas András! Próbálom lényegretörően és érthetően vázolni a helyzetemet, illetve feltenni a kérdésemet. 1986-ban kötöttünk házasságot a 2001-ben elhunyt férjemmel, mely házasságból 3 gyermekünk született. Halálát követően özvegyi nyugdíjban részesültem, a gyerekek árvaellátást kaptak. 2003-ban újabb házasságot kötöttem, melyből 2005-ben egy gyermekem született. Ez a házasság 2015. szeptember 30-án jogerős végzéssel felbomlott. A korábbi házasságból született 3 gyermekből egy még felsőoktatásban tanul, így kérvényeztem az özvegyi nyugdíj feléledését, melyet azóta is kapok, kb. még 2 évig, amig a gyerek felsőoktatásban tanul. A kérdésem, hogy amennyiben várhatóan 2022-ben a nők 40 éves jogviszonyával nyugdíjba tudok vonulni, feléledhet-e újra az özvegyi nyugdíj? Valami olyant olvastam, hogy újabb házasságkötés és válás esetén, mivel nem vettem (nem valószínű hogy fogok) igénybe végkielégítést, úgy kérelmezhető az özvegyi nyugdíj. Ezt ezekre tekintettel kérvényezhetem.e majd? (jelenleg 23.000 Ft-ot kapok, nem tudom, hogy mennyi lesz a saját jogú nyugdíjam 5 év múlva, de kaphatom-e majd az özvegyit is a saját jogon járó nyugdíjam mellett? Vagy ezt majd csak akkor igényelhetem, ha betöltöm a rám irányadó nyugdíjkorhatárt? (1965-ös születésű vagyok) Válaszát előre is köszönöm, tisztelettel: Hajba Katalin”
Kedves Katalin,
a nők kedvezményes nyugdíjában részesülés nem feléledési ok az özvegyi nyugdíj szempontjából.
A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 53.§ (3) bekezdése szerint a házasságkötés miatt megszüntetett özvegyi nyugdíjra a jogosultság a házasság megszűnése után feléled, ha
a) az igénylő a házasságkötéskor az 1998. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések alapján végkielégítést nem vett fel, és
b) az igénylőt a házasság létrejötte nélkül az özvegyi nyugdíj egyébként megilletné.
Az özvegyi nyugdíja feléledésére a jelenlegi özvegyi nyugdíjának az árvaellátás megszűnésével összefüggő leendő megszűnésétől számított 10 éven belül akkor lesz lehetősége, ha ebben az időszakban betölti az Önre 2001-ben érvényes 62 éves nyugdíjkorhatárát, amire 2027-ben kerül sor. A leírtak alapján - ha a jelenlegi özvegyi nyugdíja 2 év múlva, 2018-ban szűnik meg -, fel fog éledni az özvegyi nyugdíja 62 éves korában, természetesen majd igényelnie kell a feléledést. A Tny. 53.§ (4) bekezdése szerint az özvegyi nyugdíj feléledése esetén a jogosultat az özvegyi nyugdíj megszűnését követő emelések, kiegészítések megilletik.
Az özvegyi nyugdíj a saját jogú nyugellátás mellett is jár, ilyen esetben az összege annak a nyugdíjnak a 30%-a lehet, amely a férjét a halála időpontjában megillette vagy megillette volna (ha még nem volt nyugdíjas). Feléledés esetén emellett egy sor részletszabályt is figyelembe kell venni az összeg megállapítása során.
További részletek az erről írt részletes összefoglalómban:
https://www.nyugdijguru.hu/elveszett-paradicsom/ozvegyi-nyugdij-2015
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
