© javarman / Shutterstock
Özvegyi nyugdíj 2016
Az özvegyi nyugdíj szabályozása több százezer embert érint Magyarországon - különösen a hölgyeket, hiszen négyszer annyian vannak özvegyek, mint a férfiak. Ebben az összefoglaló-sorozatomban mindent megtalálnak az özvegyi nyugdíj feltételeiről.
Magyarországon a 2011. évi népszámlálási adatok szerint 822 ezer hölgy (!!!) és 152 ezer férfi özvegy - összesen: 976 ezer özvegy (!!!) - él, ezért nyilvánvaló, hogy mennyire fontos a tájékozottság, a jogok ismerete és a szükséges teendők megtétele az özvegyi nyugdíj megszerzése érdekében.
Az ONYF 2014. évi állománystatisztikája alapján 92 ezer ember fő ellátásként (átlagosan havi 61 ezer Ft összegben), további közel 650 ezer ember kiegészítő ellátásként (átlagosan havi 33 ezer Ft összegben) kap özvegyi nyugdíjat.
Az alábbi részletes összefoglalómban megtalálnak minden fontos információt az özvegyi nyugdíjjal kapcsolatban. Kérem, osszák meg rokonaikkal és barátaikkal is!
A NyugdíjGuru oldalam megosztásával és lájkolásával minden kedves Olvasóm hozzájárulhat ahhoz, hogy olyan kritikus tömeget érjünk el együtt, amelynek a hangjára már oda kell figyelnie a kormányzatnak. Több százezer támogató véleménye a nyugdíjrendszer javítása érdekében már nem hagyható figyelmen kívül. Ezért kérem, hogy ossza és lájkolja a NyugdíjGuru Facebook-oldalt és ezt a NyugdíjGuru News portált :-)
Első rész:
Az özvegyi nyugdíj fogalma
Az özvegyi nyugdíj előfeltételei
Ezt itt olvashatják:
Második rész:
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj
Ezt itt olvashatják:
Harmadik rész
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően feléledő "rendes" özvegyi nyugdíj
Ezt itt olvashatják:
Negyedik rész:
A "rendes" özvegyi nyugdíj megszűnését követően feléledő "megint rendes" özvegyi nyugdíj
Ezt itt olvashatják:
Ötödik rész:
Speciális esetek (özvegyi nyugdíj megosztása, magánnyugdíjpénztári tag özvegyének özvegyi nyugdíja vagy özvegyi járadéka, nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék özvegyi jogon, szövetkezeti járadékos özvegyének özvegyi nyugdíja, együttfolyósítás)
Ezt itt olvashatják:
http://www.drfarkasandras.hu/elveszett-paradicsom/mindent-az-ozvegyi-nyugdijrol-2015-ben-otodik-resz
Hatodik rész:
Az özvegyi nyugdíj igényléséhez csatolandó iratok jegyzéke
Ellátottak utazási utalványa özvegyi nyugdíjas részére
Kivételes (méltányossági) özvegyi nyugdíj
Ezt itt olvashatják:
Hetedik (záró) rész:
Az özvegyi nyugdíj indokoltsága és korlátai
Zárszó
Ezt itt olvashatják:
Az özvegyi nyugdíj indokoltsága és korlátai
Az özvegyi nyugdíj fogalma
Az özvegyi nyugdíj előfeltételei
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően feléledő "rendes" özvegyi nyugdíj
A "rendes" özvegyi nyugdíj megszűnését követően feléledő "megint rendes" özvegyi nyugdíj
Speciális esetek (özvegyi nyugdíj megosztása, magánnyugdíjpénztári tag özvegyének özvegyi nyugdíja vagy özvegyi járadéka, nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék özvegyi jogon, szövetkezeti járadékos özvegyének özvegyi nyugdíja, együttfolyósítás)
Az özvegyi nyugdíj igényléséhez csatolandó iratok jegyzéke
Ellátottak utazási utalványa özvegyi nyugdíjas részére
Kivételes (méltányossági) özvegyi nyugdíj
Zárszó
Az özvegyi nyugdíj indokoltsága és korlátai
Az özvegyi nyugdíj léte és szabályozása a múlt századi egykeresős hagyományos családmodellt tükrözi: azért kapott özvegyi nyugdíjat a nő, mert NEM ő volt a kereső a családban, így ha a családfenntartó férfi meghalt, az özvegye és gyermekeik elviselhetetlen anyagi helyzetbe kerültek a férj keresetének kiesése miatt.
Az egykeresős családmodellben a feleség saját jogon nem szerezhetett nyugdíjjogosultságot, hiszen nem dolgozott olyan munkaviszonyban, amivel nyugdíjjogosultságot szerezhetett volna. A saját nyugdíjra való jog csak a férfiak "kiváltsága" volt. Miután a hagyományos családban a férj volt az egyedüli pénzkereső - ezáltal a nyugdíjra egyedül jogot szerző -, míg a feleség otthon volt a gyerekekkel és gondoskodott a családtagokról (mint klasszikus háztartásbeli a "gyermek, konyha, templom" szentháromságában), a pénzkereső férfi elhunyta esetén a kieső jövedelem legalább részbeni pótlására belépett a társadalombiztosítás és özvegyi nyugdíjat adott a túlélő házastársnak.
Ezért az alig száz éves múltra visszatekintő özvegyi nyugdíj rendszere eredetileg csak a saját jogon nyugdíjjogosultságot nem szerző, háztartásbeliként otthon a közös gyermekeket nevelő anya részére kívánt ellátást biztosítani a családfenntartó férj halála esetére akkor, ha a korábban a férje által eltartott özvegytől a saját jövedelem megszerzése társadalmilag egyáltalán nem volt elvárható, mert a saját munkaképessége (a gyereknevelésre, az egészségi állapotára vagy a saját életkorára tekintettel) jelentősen korlátozott volt.
A rendszer már születése idején sem adott özvegyi ellátást azoknak, akiktől (el)várható volt, hogy maguk szerezzék meg a megélhetésükhöz szükséges jövedelmet.
Ma a legfőbb gondot az okozza, hogy az özvegyek félreértik az özvegyi nyugdíjra való jogosultságuk indokát. Ugyanis a mai napig az égvilágon senki sem tisztázta eddig a nőkkel, hogy az özvegyi nyugdíj nem azért jár, mert meghalt a férjük.
Az özvegyi nyugdíj abban az esetben jár, ha a férj halálával megszűnő jövedelmet az özvegy - önhibáján kívül - nem tudja még részben sem pótolni, így mind a saját, mind a gyermekei megélhetése súlyos veszélybe kerül. A társadalombiztosítás özvegyi nyugdíjszolgáltatása kizárólag ennek a helyzetnek az enyhítését hivatott megoldani.
E logika alapján érthető meg, hogy az özvegyi nyugdíj rendszere miért zárja ki a fiatal özvegyek többségét (akiknek több, mint 10 évük van hátra a nyugdíjkorhatáruk betöltéséig) az özvegyi nyugdíj feléledéséből: az ő tekintetükben a jogalkotó szándéka szerint helytálló az a feltételezés, hogy képesek lesznek az önellátásra a gyász első sokkjának kiheverése után (amit viszont az ideiglenes özvegyi nyugdíjra való jogosultság az ő esetükben is elősegít).
A fiatal özvegyek közül (hacsak nem megváltozott munkaképességű, akinek az egészségi állapota legfeljebb 50%-os) csak azokat kedvezményezi a rendszer, akik legalább két árvát (illetőleg egy fogyatékkal élő vagy tartósan beteg árvát) nevelnek. E kisegítő szabály révén természetesen beszámít a gyermekszám és a gyermek egészségi állapota, akárcsak a nők kedvezményes nyugdíja esetében (emlékeztetőül: ott 5 vagy több gyermek, illetőleg egy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek nevelése szükséges a gyermekneveléssel szerezhető hosszabb szolgálati időhöz - más kérdés, hogy a két rendszert a beteg gyermekek tekintetében célszerű lenne összehangolni, hiszen a nők kedvezményes nyugdíjához sokkal szigorúbb feltételt szab a jogalkotó e téren).
Az özvegyi nyugdíj rendszerének profán üzenete: ha fiatalon özvegyültél meg, akkor állj a lábadra és teremts önálló egzisztenciát - és lehetőleg menj férjhez újra.
Az özvegyi nyugdíj tehát valójában csak arra a kockázatra nyújt (ideiglenes és részleges) fedezetet, hogy a túlélő feleség a férj halálát követően a tradicionális családmodell következtében nem képes önállóan eltartani magát és közös gyermekeiket.
Ezért van csak három lehetséges oka az özvegyi nyugdíjnak (a tragédia közvetlen anyagi terheit vészhelyzeti segélyként enyhíteni hivatott ideiglenes özvegyi nyugdíj lejárta után), s az okok mindegyike azt tükrözi, hogy az özvegy saját munka- és jövedelemszerző-képessége a társadalom által is elismert módon lényegesen csökkent mértékű:
- öregség miatt (az özvegy betölti a rá irányadó nyugdíjkorhatárt),
- megváltozott munkaképesség miatt (az özvegy egészségi állapota legfeljebb 50%-os),
- gyermeknevelés miatt (az anya az elhunyt apjuk jogán árvaellátásra jogosult kiskorú vagy tanulmányaikat folytató, legalább két gyermekét neveli, illetőleg fogyatékos vagy tartósan beteg gyermekéről gondoskodik).
Az özvegyi nyugdíj mai feltételei is a fentieket tükrözik.
Természetesen a családszerkezet változásai, a nők tömeges munkába állása és a nemek egyenjogúsága miatt ma már nem csak a nők, hanem a férfiak is jogosulttá válhatnak az özvegyi nyugdíjra, ha teljesülnek az özvegyi nyugdíj feltételei.
Az özvegyi nyugdíj olyan - nyugdíjjárulék-alapot képező - keresettől függő rendszeres pénzellátás, amely meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén az elhunyt biztosított házastársának vagy élettársának járhat meghatározott feltételek teljesülése esetén.
Az özvegyi nyugdíj sajátossága, hogy a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerző és az özvegyi nyugdíjat igénylő részéről egyaránt teljesülniük kell.
A jogszerzőre előírt feltétel, hogy a halál időpontjában saját jogú nyugellátásban (öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban) részesüljön vagy a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel rendelkezzen.
Magyarországon a 2011. évi népszámlálási adatok szerint 822 ezer hölgy (!!!) és 152 ezer férfi özvegy - összesen: 976 ezer özvegy (!!!) - él, ezért nyilvánvaló, hogy mennyire fontos a tájékozottság, a jogok ismerete és a szükséges teendők megtétele az özvegyi nyugdíj megszerzése érdekében.
Az ONYF 2014. évi állománystatisztikája alapján 92 ezer ember fő ellátásként (átlagosan havi 61 ezer Ft összegben), további közel 650 ezer ember kiegészítő ellátásként (átlagosan havi 33 ezer Ft összegben) kap özvegyi nyugdíjat.
A legtöbb kérdést azzal kapcsolatban kaptam, miért nem jogosult automatikusan az özvegy erre az ellátásra a párja halála után.
Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy az özvegyi nyugdíjnak két alapfeltétele van:
1) Az elhunytnak megfelelő szolgálati időt kellett szereznie, amelynek alapján részére megállapítható volt
a) olyan saját jogú öregségi nyugellátás, amely a halála pillanatában megillette (ha már nyugdíjas volt), vagy
b) megállapítható lett volna olyan öregségi nyugdíj, amely a halála pillanatában megillette volna (ha még nem töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárát).
Az özvegyi nyugdíjra való jogosultság szempontjából halálesetnek számít az eltűnés is, ha azt bíróság jogerősen megállapította.
2) Az özvegy szempontjából is teljesülnie kell egy sor feltételnek ahhoz, hogy jogosult legyen benyújtani az özvegyi nyugdíj iránti kérelmét.
Az általános szabályok szerint az öregségi teljes nyugdíjhoz minimum 20 év, az öregségi résznyugdíjhoz minimum 15 év szolgálati idő szükséges.
Az özvegyi nyugdíj szempontjából azonban a még öregségi nyugdíjban nem részesülő elhunyt által szerzett szolgálati időt más szabályok szerint kell figyelembe venni.
A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, a Tny. rendelkezése szerint ha az elhunyt jogszerző
a) öregségi nyugdíjban nem részesült, valamint
b) az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, és szolgálati ideje nem éri el a huszonöt évet,
a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeget a Tny. 2. számú mellékletben foglaltak helyett (ami az öregségi nyugdíjak kiszámítása során alkalmazandó szorzószámokat tartalmazza) a Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) kormányrendelet 3. számú mellékletében meghatározott szorzószámokkal kell megállapítani.
Ez a táblázat azt tartalmazza, hogy milyen szorzószámokkal kell a nyugdíjkorhatár betöltése előtt elhunyt személy képzetes, virtuális nyugdíját megállapítani, ha csak rövid szolgálati időt szerzett a halála előtt (2 évnél kevesebb időtől 25 évig), attól függően, hogy hány éves korában hunyt el (itt ötéves korcsoportokra bontva változnak a szorzók).
Ha a nyugdíjkorhatárt be nem töltött, nyugdíjban nem részesülő elhunyt több, mint 25 év szolgálati időt szerzett, a Tny. 2. számú mellékletében szereplő általános nyugdíjszorzókat kell akalmazni.
Az általános szablyoktól eltérő fontos kedvezmény a szolgálati idő számítása során:
az özvegyi nyugdíjra történő jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot is, ami alatt az elhunyt jogszerző rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.
b) szolgálati időként kell figyelembe venni időpontra tekintet nélkül a felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott - legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges - tanulmányok idejét. (Az általános szabály szerint az öregségi nyugdíjhoz csak az 1998. január 1-je előtti tanulmányi idő minősül szolgálati időnek.)
A virtuális nyugdíj alapja az elhunytnak az 1988. január 1. után szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező kereseteiből számított nettó átlagkeresete.
Az özvegyi nyugdíj számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg nem lehet kisebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegénél (28.500 Ft-nál 2016-ban), kivéve két esetet:
- ha az özvegyi nyugdíj kiszámítása során figyelembe vett szolgálati idő az arányos elismerés miatt nem éri el a jogosultsághoz előírt szolgálati időt, vagy
- ha az özvegyi nyugdíj számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg alapját képező átlagkereset az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el, a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg azonos az alapját képező havi átlagkereset összegével.
Vagyis mi történik abban az esetben, ha az elhunyt fiatal volt és még nem is szerezhetett megfelelő tartamú szolgálati időt?
Ebben az esetben a következő kiegészítő szabályokat kell figyelembe venni ahhoz, hogy az özvegy özvegyi nyugdíjra lehessen (ebből a szempontból) jogosult:
a) ha az elhunyt 22 éves életkora betöltését megelőzően halt meg, és az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül szolgálati időt szerzett (bármennyit), VAGY összesen legalább két év szolgálati időt szerzett (függetlenül az iskolai tanulmányai befejezésétől), vagy
b) ha a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év szolgálati időt szerzett, vagy
c) ha a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év szolgálati időt szerzett, vagy
d) ha a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év szolgálati időt szerzett, vagy
e) ha a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év szolgálati időt szerzett, vagy
f) ha a 45 éves életkor betöltését követően, de az 55 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 15 év szolgálati időt szerzett.
Ha az elhunyt 25 évnél
- rövidebb szolgálati időt szerzett (vagy pont 25 évet), akkor a végrehajtási rendelet melléklete szerint,
- hosszabb szolgálati időt szerzett, akkor a törvény melléklete szerint
kell kiszámítani a virtuális nyugdíját (vagyis azt a nyugdíjat, ami a halála időpontjában megillette volna).
További fontos kiegészítő szabály, hogy az özvegyi nyugdíjra való jogosultságot az is megalapozza, ha az elhunyt a szükséges szolgálati időt nem szerezte ugyan meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, ÉS ezt követően szolgálati idejében a haláláig harminc napnál hosszabb megszakítás nem volt. (E harminc napba nem kell beszámítani a keresőképtelenség - jellemzően a táppénz folyósításának - idejét.)
Jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot is, amely alatt az elhunyt akár baleseti, akár "rendes" rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.
Ha az előírt szolgálati időt az elhunyt nem szerezte meg, de a szolgálati idő legalább felét megszerezte, akkor az özvegy beadhat kivételes özvegyi nyugdíj iránti kérelmet (ennek részletes szabályait az összefoglalóm végén találják meg).
Az özvegy lehetett az elhunyt
- házastársa, bejegyzett élettársa (azonos nemű párok esetén),
- élettársa,
- elvált házastársa, illetőleg a házastársától külön élő házastársa.
Különleges eset a házastársak tekintetében, ha a házasságot olyan időpontban kötötték, amikor a házaspár valamelyik tagja már betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt. Ilyen esetben az az özvegy, akinek házastársa a házasság megkötésekor a rá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkort már betöltötte, özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha
a) a házasságból (a korábbi együttélésből) gyermek származott, vagy
b) a házastársak a házasság megkötésétől öt éven át megszakítás nélkül együtt éltek.
(Ezt a szabályt nem kell alkalmazni, ha az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt kötött házasságukat felbontották és - bármelyikük irányadó korhatárának betöltése után - ismét házasságot kötöttek.)
A házastárs fogalma egyebekben nem szorul külön magyarázatra, az élettárs, a bejegyzett élettárs, az elvált házastárs és a különélő házastárs fogalma azonban annál inkább.
Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan
- házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül
- közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élő személy között, akik közül
- egyiknek sem áll fenn mással (a) házassági életközössége, (b) bejegyzett élettársi kapcsolata vagy (c) élettársi kapcsolata, és akik
- nem állnak egymással egyenes ági rokonságban vagy testvéri, féltestvéri kapcsolatban.
A bejegyzett (azonos neműek közötti) és a nem bejegyzett élettársi kapcsolat az özvegyi nyugdíj szempontjából nagyon fontos megkülönböztetés, ugyanis a bejegyzett élettárs e tekintetben ugyanolyan, mintha házastárs lenne, tehát ugyanúgy lehet jogosult özvegyi nyugdíjra, mint a házastárs.
A nem bejegyzett élettárs viszont csak külön feltételek teljesülése esetén lehet özvegyi nyugdíjra jogosult:
a) ha az elhunyt élettársával annak haláláig legalább egy év óta megszakítás nélkül együtt élt ÉS közös gyermekük született, VAGY
b) ha az elhunyt élettársával megszakítás nélkül legalább 10 év óta együtt élt (ez esetben nem szükséges, hogy legyen közös gyermek).
A másik fontos különbség a bejegyzett élettárs és a nem bejegyzett élettárs között, hogy a nem bejegyzett élettárs számára kizárja a törvény az elhunyt (nem bejegyzett) élettársa jogán az özvegyi nyugdíjat, ha az együttélésük alatt - vagy akárcsak egy része alatt - ő maga özvegyi nyugdíjban vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült.
Ilyen eset lehet például, ha a hölgy élettárs az előző férje halála után jogosulttá válik özvegyi nyugdíjra, miközben új párjával (a be nem jegyzett élettársával) már együtt él.
További fontos kiegészítő szabály az élettársi jogállással kapcsolatban, hogy ha az élettársak
a) korábban egymással házasságban éltek, és a házasságot jogerős bírói ítélet felbontotta, vagy
b) bejegyzett élettársi kapcsolatban éltek, és a bejegyzett élettársi kapcsolatot bírói ítélet felbontotta vagy közjegyző nemperes eljárásban megszüntette,
a házasság, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontását, megszüntetését követő együttélési idő vehető csak figyelembe az özvegyi nyugdíjra való jogosultság megállapíthatósága szempontjából.
Ne feledkezzünk meg az elvált házastársról, továbbá a házastársától külön élő személyről mint özvegyről sem.
Az elvált, továbbá a házastársától külön élő személy özvegyi nyugdíjra jogosultsága akkor állapítható meg, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg. (Ez a tartásdíj nem keverendő össze a gyermektartásdíjjal.) A megállapított özvegyi nyugdíj összege ilyen esetben nem haladhatja meg a tartásdíj összegét.
Előrebocsátom, hogy az özvegyi nyugdíjat soha nem állapítják meg automatikusan, a nyugdíjhatóság hivatalból nem jár el! Az özvegyi nyugdíjat minden esetben az özvegynek kell igényelnie!
HÁROM különböző szakaszt kell megkülönböztetni az özvegyi nyugdíj kapcsán.
ELSŐ szakasz: ideiglenes özvegyi nyugdíj
MÁSODIK szakasz: az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően feléledő "rendes" özvegyi nyugdíj
HARMADIK szakasz: a "rendes" özvegyi nyugdíj megszűnését követően feléledő "megint rendes" özvegyi nyugdíj
A sok-sok kérdés nyilván amiatt merül fel az özvegyekben, hogy az elhunyt jogszerzése alapján járó mindhárom özvegyi ellátás neve ugyanaz, miközben a feltételekben ég és föld a különbség.
(1)
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az elhunyt halálának időpontjától számított legalább egy évig folyósítható (ez a főszabály).
Ha az özvegy az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult
- másfél évesnél fiatalabb gyermeket tart el, az özvegyi nyugdíj az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár (ha ez későbbi időpont, mint az elhunyt halálától számított 1 év), illetőleg
- fogyatékos vagy tartósan beteg gyermeket tart el, a gyermek harmadik életéve betöltésének napjáig jár.
A fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg árvaellátásra jogosult gyermek
- fogyatékosságát a fogyatékossági támogatásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásával a rehabilitációs szakigazgatási szerv szakhatósági állásfoglalásával,
- tartós betegségét a a családi pótlékra vonatkozó szabályok alkalmazásával szakorvosi igazolással
kell igazolni.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj összege:
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek) a 60 %-a, amely az elhunytat a halál időpontjában öregségi nyugdíj címén megillette, vagy megillette volna.
Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személy özvegyi nyugdíja a tartásdíj összegénél több nem lehet. Az ilyen özvegyi nyugdíj akkor is csak legfeljebb az évenkénti rendszeres emelések összegével haladhatja meg a tartásdíj összegét, ha a saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj együttesen sem éri el a Kormány által évenként meghatározott együttfolyósítási összeghatárt (lásd később). Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően megállapított özvegyi nyugdíj ("rendes" özvegyi nyugdíj) összege sem lehet több a tartásdíjnak a nyugellátások évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó rendelkezések alapján emelt összegénél.
Az elvált, továbbá az egy évnél hosszabb ideje külön élő személy ideiglenes özvegyi nyugdíjra és özvegyi nyugdíjra való jogosultságához a Tny. által előírt - tartásdíjban történő részesülés - feltételt a tartásdíj fizetésére kötött egyezséget jóváhagyó vagy a tartásdíjfizetésre kötelező jogerős bírósági határozattal, illetőleg közjegyző által hitelesített kötelezettségvállaló nyilatkozattal kell igazolni.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíjat ezen az űrlapon kell igényelni:
https://e-ugyintezes.onyf.hu/PDF/K08.pdf?rnd=0.602617957862094
Az igényléshez egy sor dokumentumot kell vagy célszerű mellékelni, ezek listáját az összefoglalóm végén megtalálják.
Az eljárás illeték- és költségmentes.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj iránti igény benyújtása vagy beküldése:
Ha az elhunyt jogszerző a halála időpontjában
- nyugellátásban, egyéb ellátásban nem részesült, az ideiglenes özvegyi nyugdíj iránti igényt az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek bírálják el, vagyis 2015. április 1-je óta a fővárosi és megyei kormányhivatalok;
- öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesült, az ideiglenes özvegyi nyugdíj iránti igényt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság bírálja el. (Kivéve, ha a jogosult a hozzátartozói nyugellátás összegét a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 18. § (3) bekezdése alapján kéri megállapítani, tekintettel arra, hogy az elhunyt a korhatár előtti ellátásban, illetve a szolgálati járandóságban részsülés időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett. Ilyen esetben a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatalnál mint nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell beadni az igénylést.)
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság jár el akkor is, ha
- az ideiglenes özvegyi nyugdíj megállapításához külföldön szerzett jogosultságot is figyelembe kell venni, vagyis az ideiglenes özvegyi nyugdíjat a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmények alkalmazásával kell megállapítani,
- a kérelmező magyarországi lakóhellyel és tartózkodási hellyel nem rendelkezik,
- az elhunyt jogszerző utolsó biztosítással járó jogviszonya fegyveres szervvel, a Magyar Honvédséggel vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal fennállt szolgálati viszony volt,
- az elhunyt jogszerző korábban szolgálati viszonyban állt valamelyik nemzetbiztonsági szolgálattal.
(2)
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően az az özvegy lesz jogosult "rendes" özvegyi nyugdíjra, aki a jogszerző (az elhunyt házastárs/élettárs) halála időpontjában
a) betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt, VAGY
b) megváltozott munkaképességű (egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos), VAGY
c) házastársa jogán
- árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg VAGY
- legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.
Az igénylő egészségi állapotának vizsgálata
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) Központja a hozzátartozói nyugellátás megállapítása, felülvizsgálata és az özvegyi nyugdíj feléledésének megállapítása iránti eljárásában az egészségi állapot szakkérdésének vizsgálatára a rehabilitációs szakértői szervet szakértőnek rendeli ki, ha
a) a hozzátartozói nyugellátás megállapítását vagy az özvegyi nyugdíj feléledését az igénylő a megváltozott munkaképességére hivatkozva kérelmezi, vagy megváltozott munkaképességre tekintettel megállapított hozzátartozói nyugellátást, illetve erre tekintettel feléledt özvegyi nyugdíjat vizsgálnak felül, és
b) a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődjének hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye nem állapítja meg, hogy az igénylő, illetve - felülvizsgálat esetén - a hozzátartozói nyugellátásban részesülő személy egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos.
A fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg árvaellátásra jogosult gyermek
- fogyatékosságát a fogyatékossági támogatásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásával a rehabilitációs szakigazgatási szerv szakhatósági állásfoglalásával,
- tartós betegségét a a családi pótlékra vonatkozó szabályok alkalmazásával szakorvosi igazolással
kell igazolni, ugyanúgy, ahogyan az ideiglenes özvegyi nyugdíj esetén.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően "rendes" özvegyi nyugdíjra lesz jogosult az az özvegy is, akinek esetében a fenti a)-b)-c) feltételek valamelyike a házastárs/élettárs elhalálozásától számított tíz éven belül bekövetkezik. (A törvény különbséget tesz az 1993. március 1. előtt és az 1993. február 28. után elhunytak tekintetében. Az 1993. március 1. előtt elhunytakra vonatkozóan nem 10 év, hanem 15 év az időhatár.)
Itt meg kell állnunk egy pillanatra, mert a legtöbb félreértés azzal kapcsolatban keletkezik, ha az özvegy az elhunyt házastárs/élettárs halálától számított 10 éven belül betölti a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.
A zavart az okozza, hogy elvileg másként kell értelmezni a nyugdíjkorhatár betöltését ebben az első feléledési szakaszban, mint majd a második feléledési szakaszban.
Ebben az első feléledési szakaszban ugyanis a törvény NEM mondja ki, hogy az özvegynek a rá vonatkozó öregséginyugdíj-korhatárt az elhunyt halála időpontjában hatályos szabályok szerint kell betöltenie. Azt mondja ki a törvény, hogy ha a házastárs/élettárs elhalálozásától számított tíz éven belül az özvegy betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt, akkor jogosult lesz az özvegyi nyugdíjra. (E tekintetben az 1993. március 1. előtt elhunytakra vonatkozó 15 éves szabály már okafogyottá vált.)
Ebből viszont az következik, hogy az özvegynek a mindenkori hatályos jogszabályok szerint rá vonatkozóan megállapított korhatárt kell betöltenie még akkor is, ha a férje/élettársa halálától már akár majdnem 10 év is eltelt, ami alatt - mint jelenünkben is - lényegesen emelkedhetett a nyugdíjkorhatár!
Így az özvegyi nyugdíj első feléledése elvileg csak akkor következik be, ha az özvegy az AKTUÁLISAN HATÁLYOS szabályok szerint tölti be a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt.
Ennek ellenére - és szerencsére - több olyan esetet ismerek, amikor a nyugdíjhatóság az özvegyre az elhunyt házastársa/élettársa halála időpontjában irányadó nyugdíjkorhatárt alkalmazta az özvegyi nyugdíjra való joga első feléledése tekintetében, ezért mindenképpen adja be az ilyen helyzetbe került özvegy az özvegyi nyugdíj feléledése iránti igényét az elhunyt párja halála időpontjában rá érvényes nyugdíjkorhatára betöltését követően is!! Veszítenivalója nincs, az eljárás költség- és illetékmentes.
Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek "rendes" özvegyi nyugdíj az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően csak abban az esetben jár, ha a fenti a)-b)-c) jogosultsági feltételek valamelyike a különéléstől számított tíz éven belül bekövetkezik és a házastársától annak haláláig tartásdíjban is részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg. Ha az elvált személy a házastársától már a házasság megszűnése előtt is külön élt, ezt a tíz évet a tényleges különélés kezdő időpontjától kell számítani. A "rendes" özvegyi nyugdíj összege ez esetben sem haladhatja a tartásdíj összegét.
További számtalan kérdést kaptam azzal kapcsolatban, hogy miért nem éled föl az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnése után az özvegyi nyugdíjra való jogosultság, ha egy özvegy hölgy igénybe veszi a nők kedvezményes nyugdíját a korhatára betöltése előtt?
A kérdés teljesen jogos, de a törvény szövege is teljesen egyértelmű: az özvegy hölgynek be kell töltenie a férje/élettársa halálának időpontjától számított 10 éven belül a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az özvegyi nyugdíjra való joga feléledjen.
Ha az özvegy a nyugdíjkorhatára előtt bármilyen jogcímen nyugdíjba megy vagy korhatár előtti ellátást vesz igénybe, az sajnos nem alapozza meg az özvegyi nyugdíja feléledését.
Sok kérdést kaptam azzal kapcsolatban is, hogy ez a "rendes" özvegyi nyugdíj megszűnhet-e? Sajnos, igen! (Ezért nem lehet "állandó" vagy "végleges" özvegyi nyugdíjnak nevezni.)
A "rendes" özvegyi nyugdíjra jogosultság három esetben szünhet meg:
a) Ha az özvegy a rá (a MINDENKORI HATÁLYOS szabályok szerint) irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt házasságot köt vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít.
FIGYELEM! Élettársi kapcsolatot - ha az nem bejegyzett (azonos neműek közötti) - létesíthet, a "sima" élettársi kapcsolat nem ok a "rendes" özvegyi nyugdíj megszűnésére!
Vagyis abban az esetben, ha az özvegy az újabb házasságkötéskor/bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, az özvegyi nyugdíját megszüntetik.
Ha viszont az özvegy az újabb házasságkötés/bejegyzett élettársi kapcsolat létesítés időpontjában már betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor az özvegyi nyugdíjra való jogosultsága a házasságkötés következtében nem szűnik meg.
b) Ha az özvegy már nem lesz megváltozott munkaképességű (a rehabilitációs hatóság felülvizsgálata során a komplex minősítése eredményeként az egészségi állapota meghaladja az 50%-ot, vagyis az egészségkárosodása mértéke kisebb, mint 50%), akkor a megváltozott munkaképesség címén feléledt "rendes" özvegyi nyugdíjra való jogosultsága megszűnik.
c) Ha már egyetlen (az elhunyt jogán korábban árvaellátásra jogosult) gyermeket sem illet meg árvaellátás, akkor az árvaellátásra jogosult gyermekek tartása címén feléledt "rendes" özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnik.
E tekintetben fontos tudnunk, hogy meddig jár az árvaellátás:
- Az árvaellátás alapesetben a gyermek 16. életévének betöltéséig jár.
- Ha a gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a 25. életév betöltéséig folyósítható.
- Abban az esetben, ha a gyermek a jogosultság megszűnése előtt megváltozott munkaképességűvé válik, az árvaellátás az életkorára tekintet nélkül megilleti (mindaddig, amíg megváltozott munkaképességű).
Akkor is megállapítható és folyósítható az árvaellátás, ha az árva az iskola igazolása szerint betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi, vagy 25 évesnél fiatalabb, és a felnőttoktatás keretében folytat tanulmányokat. Nincs jelentősége annak, hogy a tanulmányokat belföldön vagy külföldön, középiskolában vagy felsőfokú oktatási intézményben folytatja a gyermek.
A "rendes" özvegyi nyugdíj akkor is igényelhető, ha bármely oknál fogva az ideiglenes özvegyi nyugdíjat az özvegy részére nem állapították meg, de a feltételek egyébként teljesültek. Erre a Kúria ítélete mutat rá.
Ha ugyanis egy özvegy nem részesült ideiglenes özvegyi nyugdíjban (amely főszabályként a házastárs halálától számított egy évig jár), például azért, mert lekéste az igény benyújtására rendelkezésre álló határidőt, ez a tény önmagában még nem zárja ki a "rendes" özvegyi nyugdíjra való jogosultságát, ha annak feltételei egyébként fennállnak.
Ezt a rendelkezést a Kúria (a legfelső magyarországi bírói fórum) hozta, miután egy özvegy lekéste az ideiglenes özvegyi nyugdíj iránti igény bejelentésére rendelkezésre álló határidőt, mert az elhalálozás időpontját követő 18 hónapon túl adta csak be ezirányú kérelmét. Ezért nem is az ideiglenes özvegyi nyugdíj megállapítását kérte, hanem a "rendes" özvegyi nyugdíjét, ezt viszont a TB - majd a munkaügyi bíróság is - elutasította, arra hivatkozva, hogy akinek nem folyósítottak ideiglenes özvegyi nyugdíjat, az eleve nem lehet jogosult "rendes" özvegyi nyugdíjra.
Az özvegy ezt támadta meg a Kúria előtt.
A Kúria kifejtette, hogy az ideiglenes özvegyi nyugdíj addig igényelhető, illetve addig állapítható meg, amíg az igényléstől visszaszámított hat hónapon belül lehetőség van a jogosultság megszerzésére, legalább egy havi ellátás megállapítására. A felperes házastársa elhunytától számított egy évig szerezhetett jogosultságot az ideglenes özvegyi nyugdíjra, ezért igénybejelentését a házastársa elhunytától számított másfél éven belül kellett volna előterjeszteni ahhoz, hogy jogosultságát az alperes (a TB) megállapíthassa. A Kúria kimondta, hogy a törvénynek „az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki” szövegrésze nem értelmezhető önálló feltételként, vagyis az ideiglenes özvegyi nyugdíj tényleges megállapítása nem feltétele annak, hogy később a "rendes" özvegyi nyugdíjat megéllapíthassák az özvegy részére.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megállapításának hiánya önmagában NEM zárja ki az özvegyi nyugdíjra való jogosultság megállapítását.
A "rendes" özvegyi nyugdíj összege:
a) Ha az özvegy a rá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte vagy megváltozott munkaképességű, de rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül, az özvegyi nyugdíj 60 százaléka annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek), amely az elhunytat halála időpontjában öregségi nyugdíj címén megillette volna. A hatvanszázalékos mértékben megállapított özvegyi nyugdíj helyett harmincszázalékos mértékű özvegyi nyugdíjat kell megállapítani attól az időponttól, amelytől az özvegy saját jogú nyugellátásban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül.
b) Ha az özvegy egyidejűleg saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban is részesül, vagy a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartása címén került megállapításra az özvegyi nyugdíj, akkor az özvegyi nyugdíj a 30 százaléka annak az öregségi nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek), amely az elhunytat a halála időpontjában megillette, vagy megillette volna. A harmincszázalékos mértékben megállapított özvegyi nyugdíj az özvegy ellátásának összegére tekintet nélkül jár.
Az özvegyi nyugdíj mértékét a saját jogú nyugellátás esetleges szünetelése nem érinti.
A "rendes" özvegyi nyugdíjat a következő feléledési űrlapon kell igényelni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól:
https://e-ugyintezes.onyf.hu/PDF/K14.pdf?rnd=0.617582818493247
Az eljárás illeték- és költségmentes.
(3)
A hozzám ömlő kérdés-áradatból ítélve ez a legnehezebben értelmezhető része az özvegyi nyugdíj feléledésére vonatkozó szabályhalmaznak.
Az a "rendes" özvegyi nyugdíj, amelyre az özvegy a MÁSODIK szakaszban ismertetett módon jogosulttá vált, meg is szűnhet: ezt is áttekintettük a második szakasz végén.
A "rendes" özvegyi nyugdíj a leggyakrabban amiatt szűnik meg, hogy az özvegy új házasságot köt vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít.
Emellett a megváltozott munkaképességű minősítés megszűnése, illetve az árvaellátásra jogosult gyermekek árvaellátásra való jogosultságának megszűnése lehet a "rendes" özvegyi nyugdíj megszűnésének másik két oka akkor, ha ezekre tekintettel éledt fel először a "rendes" özvegyi nyugdíjra való jogosultság.
Nézzük akkor a "második feléledés" lehetőségét!
A "megint rendes" özvegyi nyugdíjra való jogosultság akkor éled fel, ha a "rendes" özvegyi nyugdíj NEM házasságkötés címén szűnt meg és az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike:
- a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tizenöt éven belül,
- házastárs 1993. február 28-át követően bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven belül bekövetkezik.
A feléledés esetén a jogosultat minden esetben megilletik az özvegyi nyugdíj megszűnését követő emelések, kiegészítések is.
Az özvegyi nyugdíj feléledése során az özvegyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt a jogszerző halálakor hatályos jogszabályok alapján kell megállapítani.
Itt van szükség a leginkább magyarázatra a száz és száz hozzám érkezett kérdés szerint.
Vegyük sorra a feltételeket:
1. Melyek az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek?
A választ már ismerjük a második szakasz elején leírt ismertetésből:
Az az özvegy lehet jogosult a "megint rendes" özvegyi nyugdíjra, aki egy bizonyos időpontban (mindjárt kivesézzük, mikor)
a) betölti a rá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt,
b) megváltozott munkaképességűvé válik (egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos lesz).
(Az árvaellátás mint jogcím ilyen esetben már kizárt, hiszen a második szakaszban az árvaellátásra jogosult gyermekek miatt kaphatta a "rendes" özvegyi nyugdíjat, amely a legutolsó árvaellátási jogosultság kifutásával szűnt meg.)
2. Mikor kell bekövetkeznie a fenti két feltétel valamelyikének?
Már láttuk a törvényi rendelkezést, miszerint
- a házastárs/élettárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén a "rendes" özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tizenöt éven belül,
- a házastárs/élettárs 1993. február 28-át követően bekövetkezett halála esetén a "rendes" özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven belül
kell bekövetkeznie
VAGY az özvegyre vonatkozó öregséginyugdíj-korhatár betöltésének,
VAGY a megváltozott munkaképességűvé válásának.
Vagyis a "megint rendes" özvegyi nyugdíj szempontjából már nem a házastárs/élettárs halálának időpontja számít (csak annyiban, hogy 15 év vagy 10 év lesz-e az az időszak, amit figyelembe kell venni a jogosító feltétel bekövetkezése esetén), HANEM az az időpont számít, amikor a "rendes" özvegyi nyugdíj megszűnt.
3. Milyen korhatárt kell figyelembe venni?
Ebből fakad a legtöbb félreértés.
A "megint rendes" özvegyi nyugdíjra való feléledés szempontjából ugyanis (szerencsére) nem az özvegyre a mindenkori hatályos szabályok szerint aktuálisan vonatkozó öregséginyugdíj-korhatárt, hanem azt a korhatárt kell figyelembe venni, amely AZ ÖZVEGYRE AZ ELHUNYT HALÁLA IDŐPONTJÁBAN VONATKOZOTT.
A jogalkotót e tekintetben nyilván az vezette, hogy a "megint rendes" özvegyi nyugdíjra való "második feléledés" időpontjáig nagyon hosszú idő telhet el a jogszerző házastárs/élettárs halálától, így méltánytalan helyzetbe hoznák az özvegyeket, miután az eléggé nyilvánvaló, hogy évtizedes távlatokban a nyugdíjkorhatár folyamatosan nő.
Más kérdés, hogy az utóbbi években már sokkal rövidebb távon is megbolygatták a korhatárok szabályait, így már az "első feléledés" során is indokolt lenne beemelni azt a szabályt, hogy az elhunyt halála időpontjában hatályos szabályok szerint kell megállapítani az özvegyre irányadó öregséginyugdíj-korhatárt. (Bár mint említettem, a nyugdíjhatóság a gyakorlati jogalkalmazásban szerencsére általában már így jár el.)
Még egy lehetőség a "második feléledésre":
A "megint rendes" özvegyi nyugdíjra való jogosultságot a főszabály szerint kizárja az, ha az özvegy a rá AKTUÁLISAN irányadó öregséginyugdíj-korhatára betöltése előtt új házasságot köt (vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít). Mégis van egy kivétel, ugyanis az új házasságkötés (vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése) miatt megszüntetett özvegyi nyugdíjra jogosultság ezen új házasság (vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat) MEGSZŰNÉSE után feléledhet, ha az igénylő a korábbi házasság megszűnésekor az 1998. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések alapján végkielégítést nem vett fel és az igénylőt a házasság létrejötte nélkül az özvegyi nyugdíj egyébként megilletné. (A végkielégítés ebből a szempontból egy régi, már hatályon kívül helyezett megoldás, tudomásom szerint nagyon keveseket érint, gyakorlatilag az özvegyi nyugdíjat "váltotta meg" a bíróság ilyen esetekben.)
Néhányan azt is megkérdezték, hogy a mindennapi életben milyen tipikus esetek merülnek föl a "megint rendes" özvegyi nyugdíj feléledésére?
A leggyakoribb ilyen eset, ha a "rendes" özvegyi nyugdíj azért szűnik meg, mert az árvaellátásra jogosult gyermekek felnőnek és megszűnik az árvaellátásuk, majd ezt követően az özvegy betölti a rá (az elhunyt férje/élettársa halálának időpontjában hatályos jogszabályok szerint) irányadó öregséginyugdíj-korhatárt, így feléled a "megint rendes" özvegyi nyugdíjra való jogosultsága.
A "megint rendes" özvegyi nyugdíjat ugyanazon a feléledési űrlapon kell igényelni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól, mint a "rendes" özvegyi nyugdíjat:
https://e-ugyintezes.onyf.hu/PDF/K14.pdf?rnd=0.617582818493247
Az eljárás illeték- és költségmentes.
A "megint rendes" özvegyi nyugdíj összege:
a) Ha az özvegy a rá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte vagy megváltozott munkaképességű, de rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül, az özvegyi nyugdíj 60 százaléka annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek), amely az elhunytat halála időpontjában öregségi nyugdíj címén megillette volna. A hatvanszázalékos mértékben megállapított özvegyi nyugdíj helyett harmincszázalékos mértékű özvegyi nyugdíjat kell megállapítani attól az időponttól, amelytől az özvegy saját jogú nyugellátásban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül.
b) Ha az özvegy egyidejűleg saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban is részesül, akkor az özvegyi nyugdíj a 30 százaléka annak az öregségi nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek), amely az elhunytat a halála időpontjában megillette, vagy megillette volna. A harmincszázalékos mértékben megállapított özvegyi nyugdíj az özvegy ellátásának összegére tekintet nélkül jár.
Az özvegyi nyugdíj megosztása
Több jogosult esetén az özvegyi nyugdíjat a jogosultak között egyenlő arányban meg kell osztani. Ha az egy évnél hosszabb ideje különélő, illetőleg elvált házastársnak a ráeső arányos résznél kisebb összegű ideiglenes özvegyi nyugdíj jár (miután az legfeljebb a tartásdíj összegéig terjedhet), a különbözet az özvegyi nyugdíjast, illetőleg az együttélés alapján ideiglenes özvegyi nyugdíjra jogosultat illeti meg.
Az özvegyi nyugdíjra jogosult a többi jogosult ellen indított perben az özvegyi nyugdíj más arányú megosztását kérheti. Az özvegyi nyugdíjnak bírói ítélet alapján történő megosztását az ítélet jogerőre emelkedését követő hónap első napjától kell végrehajtani.
Ha a jogosultak száma megváltozik, az özvegyi nyugdíjat meg kell, illetőleg újból meg kell osztani. A megosztásra (újbóli megosztásra) legkorábban a jogosultak számának a változását, illetőleg az igénybejelentést követő hónap első napjától kerülhet sor.
Özvegyi nyugdíj olyan elhunyt esetén, aki magánnyugdíjpénztár tagja maradt
a) özvegyi nyugdíj
Ha az elhunyt magánnyugdíjpénztár tagja volt és az egyéni számláján összegyűlt tagdíj összegét átutalták, illetőleg a kedvezményezett özvegy vagy (ha az özvegy nem kedvezményezett) valamennyi kedvezményezett a jogszerző egyéni számláján lévő összegnek az átutalását – a magánnyugdíjpénztár igazolása szerint – kezdeményezte a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, akkor az özvegyi nyugdíjat kizárólag a fentiekben részletesen ismertetett társadalombiztosítási szabályok szerint állapítják meg. (Vagyis úgy, mintha az elhunyt sosem lett volna magánnyugdíjpénztár tagja.)
Ha az egyéni számláról a tagdíj összegét nem utalják át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, az elhunyt jogszerzőt megillető saját jogú nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy a Tny. alapján kiszámított összeget meg kell szorozni a Tny. 1. számú mellékletében meghatározott szorzószámmal. (Így a 2010-ig számítható TB nyugellátás nem 100%-ban, hanem 75%-ban számít a megállapítható nyugdíj összegébe.) Az ilyen módon számított nyugdíjösszeg alapul vételével kell az özvegyi nyugdíj összegét meghatározni.
A jogszerző egyéni számláján lévő összeg átutalásának kezdeményezését legkésőbb az ideiglenes özvegyi nyugdíj megállapításáról szóló elsőfokú határozattal szembeni fellebbezési határidő lejártáig a magánnyugdíjpénztár igazolásával bizonyítania kell az özvegynek.
b) özvegyi járadék
Az elhunyt biztosított társadalombiztosítási egyéni számláján nyilvántartott nyugdíjcélú befizetéseinek összege alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap az özvegyi nyugdíjra jogosult személy – mint az elhunyt biztosított különös jogutódja – számára özvegyi járadékot fizet, amennyiben az özvegyi járadék összege magasabb, mint a Tny. alapján meghatározott özvegyi nyugdíj összege.
Az özvegyi járadék összegét Kormány rendeletben meghatározottak szerint,
a) az elhunyt jogszerzőnek a tagsági jogviszonya megszűnésekor fennálló, a visszalépő tagi kifizetésekkel csökkentett tagi követelése alapján kell kiszámítani, ha a visszalépő tagi kifizetések összegét nem a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalták át,
b) az elhunyt jogszerzőnek a tagsági jogviszonya megszűnésekor fennálló tagi követelése alapján kell kiszámítani, ha a visszalépő tagi kifizetések összegét a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalták át.
Özvegyi járadék fizetése esetén özvegyi nyugdíj nem folyósítható.
Özvegyi jogon járó nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék
A pótlékban részesült személy elhalálozása esetén, amennyiben az elhalálozás 1995. december 31-ét követően, illetőleg a Szabad Magyarországért Emléklap alapján pótlékban részesült személy elhalálozása esetén 1999. december 31-ét követően történt - az özvegy részére "özvegyi jogon járó nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék" állapítható meg. (Ha valamelyik kedves Olvasómat érinti ez a speciális pótlék és kíváncsi a részletes szabályokra, akkor írjon nekem itt a honlapon a "Kérdése van?" fülre kattintva.)
Szövetkezeti járadék és özvegyi nyugdíj
Özvegyi nyugdíjra jogosult, akinek elhunyt házastársa mezőgazdasági szövetkezeti járadékhoz, mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékhoz, illetve mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékához szükséges szolgálati időt megszerezte, illetve mezőgazdasági szövetkezeti járadékosként, mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékosként, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékosaként halt meg. Az özvegyi nyugdíjjal kapcsolatos egyéb rendelkezések az előzőekben felsorolt jogosultak esetében megegyeznek az öregségi nyugdíjasok hozzátartozói nyugellátása esetében alkalmazandó Tny. rendelkezésekkel.
Együttfolyósítás
A házastárs 1998. január 1-je előtti halála esetén a saját jogú nyugellátást az özvegyi nyugellátással - a megállapításuk időpontjára tekintet nélkül - a Kormány rendeletében meghatározott összeghatárig kell együtt folyósítani. Ez az összeghatár 2016. január 1-jétől 86.335 forint.
Az özvegy kérelmére azonban a saját jogú nyugellátást a harmincszázalékos mértékben megállapított özvegyi nyugellátással kiegészítve kell folyósítani, ha ez számára kedvezőbb. A harmincszázalékos mértéket ilyen esetben abból a saját jogú nyugellátási összegből kell meghatározni, amely a jogszerzőt 1997. december 31-én megillette, vagy megillette volna. Ha az özvegyi nyugdíjra az igény 1998. december 31-ét követően nyílik meg, olyan összegű saját jogú nyugdíjból kell az özvegyi nyugdíjat megállapítani, amely a jogszerzőt az özvegyi nyugdíj megállapításának időpontját megelőző naptári év december 31-én megillette volna.
Ha 1997. december 31-ét követően az 1998. január 1-je előtt megszüntetett özvegyi nyugdíjra a jogosultság feléled, az özvegy az öregségi nyugdíja, rokkantsági ellátása, rehabilitációs ellátása mellett - a megállapítás időpontjára tekintet nélkül - kérheti a saját jogú nyugellátást a harmincszázalékos mértékben megállapított özvegyi nyugellátással kiegészítve folyósítani, ha ez számára kedvezőbb.
Az özvegyi nyugellátás nem jár automatikusan, a nyugdíjhatóság nem értesíti hivatalból az özvegyet és nem állapítja meg részére az özvegyi nyugdíjat!
Az özvegyi nyugdíjat (a feléledést is) IGÉNYELNI KELL!!!
Az özvegyi nyugellátás iránti igény bejelentéséhez csatolandó iratok jegyzékét a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) kormányrendelet 5. számú melléklete sorolja fel.
Az özvegyi nyugellátás iránti igényhez a következő okiratokat kell mellékelni:
1. az elhunyt jogszerző halotti anyakönyvi kivonata vagy az elhunyt jogszerzőt halottnak vagy eltűntnek nyilvánító bírósági végzés,
2. házassági anyakönyvi kivonat, a bejegyzett élettársi anyakönyvi kivonat, illetve élettárs esetén az egy lakóhelyen, tartózkodási helyen élésről kiadott hatósági igazolás vagy bizonyítvány a hozzátartozói viszony igazolására,
3. a közös gyermek születési anyakönyvi kivonata, ha az özvegyi nyugdíjat erre tekintettel igénylik,
4. a házasság felbontásáról, illetve a tartásról rendelkező bírósági határozat a válás időpontjának és az esetleges tartásdíj-fizetési kötelezettségnek az igazolására,
5. az özvegy legfeljebb 50 százalékos egészségi állapotát megállapító, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás ügyében hat hónapon belül hozott határozat, ennek hiányában az özvegy egészségi állapotával összefüggő iratok, ha az özvegy az özvegyi nyugdíjat arra hivatkozva igényli, hogy megváltozott munkaképességű,
6. az elhunyt jogszerzőre vonatkozóan a következő iratok - ideértve a szolgálati időként elismerhető, 1997. december 31-ét követő felsőoktatási tanulmányi idő igazolását is -, ha az elhunyt jogszerző öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járadékban, balettművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesült:
6.1. az igénylő birtokában lévő iratok olyan szolgálati idők igazolására, amelyek a nyugdíjbiztosítás igazgatási szervek nyilvántartásában nem szerepelnek, így különösen
6.1.1. főiskolai vagy egyetemi leckekönyv, végbizonyítvány, oklevél, továbbá külföldön folytatott tanulmányok esetén annak igazolása, hogy a külföldi végzettséget honosították, a külföldi tanulmányi időt a hazai tanulmányi időbe beszámították, vagy a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon egyenértékűnek ismerhető el, a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző felsőoktatási tanulmányi idő igazolására,
6.1.2. katonakönyv vagy a Magyar Honvédség illetékes szerve által kiállított igazolás a sor-, tartalékos vagy hivatásos katonai szolgálatban, illetve polgári szolgálatban eltöltött idő igazolására,
6.1.3. a fegyveres rendvédelmi szerv igazolása a hivatásos vagy továbbszolgáló állományban töltött idő igazolására,
6.1.4. ipari tanuló munkakönyv, szakmunkástanulói bizonyítvány, egészségügyi vagy mezőgazdasági szakiskolai bizonyítvány, oklevél vagy szakképző iskolai tanulószerződés a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző szakiskolai tanulmányi idő igazolására,
6.1.5. bedolgozói kiskönyv vagy munkabér-jövedelem igazolás a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző bedolgozói jogviszony igazolására,
6.1.6. mezőgazdasági, halászati termelőszövetkezeti tagkönyv, a 1998. január 1-jét megelőző tagsággal szerzett szolgálati idő igazolására,
6.1.7. egyházi igazolás az egyházi szolgálati viszonyban szerzett szolgálati idő igazolására,
6.1.8. kórházi zárójelentés a szolgálati idő alatt vagy az ezt követő harminc napon belül kezdődött kórházi ápolással 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő igazolására.
6.1.9. munkakönyv, foglalkoztatói igazolás vagy szerződés az egyéb, a nyugdíjbiztosítás igazgatási szervek nyilvántartásában nem szereplő egyéb szolgálati idők igazolására,
6.2. az 1988. január 1-jét megelőző időszakra szóló, az igénylő birtokában lévő munkabér-, illetve jövedelemigazolás, ha az ezt követő időszakra az ügyfél nem rendelkezik a jogszabályban meghatározott számú naptári napra nyugdíjjárulék-köteles keresettel, jövedelemmel,
6.3. az 1997. december 31-ét követő időszakra szóló, az igénylő birtokában lévő munkabér-, illetve jövedelemigazolás, ha az adat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásában nem szerepel,
6.4. a megyei és fővárosi kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervének vagy a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatónak az igazolása a táppénz vagy egyéb egészségbiztosítási pénzellátás folyósításának időtartamáról, 1997. december 31-ét megelőző időtartamra csak abban az esetben, ha az adat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásában nem szerepel,
Ha az elhunyt jogszerzővel lezajlott korábban nyugdíjbiztosítási hatósági adategyeztetés vagy kapott a szolgálati idejéről hatósági bizonyítványt, akkor az e 6. pontban foglalt okiratokat csak arra az időszakra vonatkozóan kell becsatolni az özvegyi nyugellátás iránti igény bejelentéséhez, amelyeket a hatósági adategyeztetés nem érintett.
Az „Ellátottak utazási utalványá"-ra az utalvány kiküldésének évében 65. életévét be nem töltött személyek közül jogosultak a hozzátartozói nyugellátásban részesülők (özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, baleseti hozzátartozói nyugellátások, özvegyi járadék).
Kivételes özvegyi nyugdíj akkor engedélyezhető, ha
- az elhunyt jogszerző a Tny. 46. §-ában meghatározott (és az összefoglalómban ismertetett) szolgálati idő legalább felével rendelkezik, ÉS
- az özvegy, illetve az árva megfelel az özvegyi nyugdíjra, illetve az árvaellátásra való jogosultság feltételeinek.
A részleteket olvassák el az erről szóló összefoglalómban (2016-ban is ugyanezek a szabályok érvényesek):
A fentiek elolvasása után bizonyára egyetértünk abban, hogy az özvegyi nyugdíjak szabályozása nem egyszerű.
Nagyon sok özvegy érezheti méltánytalannak a rendelkezéseket, különösen azok, akik fiatalon özvegyültek meg és nem következett be az életükben időben olyan esemény, amely az özvegyi nyugdíjra való jogosultságuk feléledését megalapozta volna.
Érdemes lenne az özvegyi nyugdíjjal kapcsolatos kérdésekről is érdemi társadalmi vitát lefolytatni, hogy megmenthessük a jövő (hölgy)generációi számára is az özvegyi nyugdíj lehetőségét - korszerű formában.
A NyugdíjGuru Facebook-oldalam és e NyugdíjGuru News portál megosztásával és lájkolásával minden kedves Olvasóm hozzájárulhat ahhoz, hogy olyan kritikus tömeget érjünk el együtt, amelynek a hangjára már oda kell figyelnie a kormányzatnak.
Több százezer támogató véleménye a gyorsan öregedő magyar társadalom nyugdíjrendszerének javítása érdekében már nem hagyható figyelmen kívül.
Ezért kérem, hogy ossza és lájkolja a NyugdíjGuru oldalt, és ezt a posztot is itt a NyugdíjGuru News portálon, hogy a lobbierő érdekében mielőbb elérjük az egymillió lájkot :-)
Kérem, iratkozzon föl az ingyenes NyugdíjGuru News hírleveleimre is, hogy ne maradjon le semmilyen fontos információról a nyugdíjakkal és hasonló ellátásokkal kapcsolatban!
Tisztelettel üdvözlöm Önöket,
Dr.Farkas András