A szolgálati idő számításba vételéről

A szolgálati idő számításba vételéről

Milyen igazolványokkal, okiratokkal, dokumentumokkal igazolhatjuk, hogy biztosításban álltunk egy adott időszakban? El kell-e fogadnia a nyugdíjhatóságnak a munkakönyvet, a katonakönyvet vagy hasonló régi hivatalos okiratokat?

K Küldés K Nyomtatás

 

Iratkozzon föl a NyugdíjGuru News INGYENES heti hírlevelére, hogy semmilyen fontos fejleményről ne maradjon le, ami érintheti a meglévő vagy a jövőbeni nyugdíját!

 

A szolgálati idő számításba vételéről

 

Tengernyi kérdést kaptam annak kapcsán, mit lehet tenni, ha a társadalombiztosítás nyilvántartásaiban nyomát sem lelik olyan időszakoknak, amikor dolgoztunk vagy más miatt biztosak voltunk benne, hogy szolgálati időt szereztünk. Milyen igazolványokkal, okiratokkal, dokumentumokkal igazolhatjuk, hogy biztosításban álltunk egy adott időszakban? El kell-e fogadnia a nyugdíjhatóságnak a munkakönyvet, a katonakönyvet vagy hasonló régi hivatalos okiratokat? Fordulhatunk-e közvetlenül az adóhatósághoz, ha egy konkrét időszak bevallási okiratait szeretnénk megszerezni annak bizonyítására, hogy abban a konkrét időszakban alkalmazásban vagy más, keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyban álltunk, vagyis szolgálati időt szereztünk? Rajtunk csattan-e az ostor, ha a munkáltatónk becsapott minket, és nem fizette utánunk a kötelező járulékokat? Hogyan lehet okiratok hiányában egyéb hitelt érdemlő módon bizonyítani, hogy egy adott időszakban szolgálati időt szereztünk?

Ilyen és ehhez hasonló kérdések ezrei alapján vélem úgy, hogy megér egy misét a szolgálati idő bizonyításával kapcsolatos tudnivalók összefoglalása.

 

Általános rendelkezések

 

A kiindulópont természetesen a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.), amely a mindenekelőtt következő vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza:

43. § (1) A szolgálati időt naptári naponként kell számításba venni és 365 naptári napot kell egy évnek tekinteni. Ugyanazt az időtartamot csak egyszer lehet számításba venni.

Mit jelent ez a nyugdíjra vágyó halandó számára? Azt, hogy minden egyes nap számít a szolgálati idő szempontjából. Minden egyes napért érdemes megküzdenünk, ha nem szerepelne a TB nyilvántartásaiban, de mi tudjuk, hogy azon a konkrét napon dolgoztunk, vagy egyetemre jártunk, vagy katonai szolgálatban álltunk, vagy egy tsz tagjaiként robotoltunk – vagy bármi olyan tevékenységet végeztünk, amely alapján aznap mi biztosítottak voltunk a TB szempontjából.

Azt is jelenti, hogy a szolgálati időt napok – nem pedig évek - szerint összegzik, s az összegzett napok számát osztják el 365-tel, így kapják majd meg a szolgálati idő éveinek számát. (Vagyis ha egy adott évben például csak 68 nap szolgálati időt szereztem, akkor az összegzés során csak 68 napot lehet majd figyelembe venni az adott évből.) A végeredményként kapott évszámból csak az egész számot lehet majd figyelembe venni a nyugdíjszorzó megállapításához (vagyis annak a százalékos értéknek a meghatározásához, amellyel meg kell majd szorozni a számított nettó havi átlagleresetet a nyugdíj öszegének meghatározása során). 

Ha például valaki egész élete során a nyugdíjkorhatára betöltése napjáig 14.983 nap szolgálati időt szerzett, akkor ezt kell elosztani 365-tel, így adódik az eredmény: 14.983 nap/365 = 41,049 év. Ebből az eredményből a 41 mint egész szám határozza meg a 82%-os nyugdíjszorzót, vagyis a számított nettó havi “életpálya” átlagkereset összegének 82%-a lesz a nyugdíj összege ebben a konkrét példában.

Végezetül azt is jelenti ez a rendelkezés, hogy egy naptári nap akkor is csak egy napnyi szolgálati időnek felehet meg (egyszeres számítás szabálya), ha az adott napon többféle biztosítási jogviszonyban is álltunk (néhány gyakori példa: a munkaviszony mellett vállalkozóként is dolgoztunk, a főállású munkaviszony mellett másodállásban is dolgoztunk, a gyes-ben részesülő hölgy a gyes mellett munkát is végzett az adott napon, stb.).

 

A szolgálati idő igazolására vonatkozó rendelkezések

 

43.§ (2) A szolgálati időt a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartása alapján kell számításba venni. A társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásai alapján nem igazolt szolgálati időket - ha jogszabály másként nem rendelkezik - abban az esetben kell figyelembe venni, ha azokat az igénylő

a) a foglalkoztató által kiállított egykorú eredeti okirattal (igazolással) vagy hiteles másolatával, vagy

b) a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással, vagy

c) egyéb hitelt érdemlő módon

bizonyítja.

 

Vagyis a szolgálati időt főszabályként a társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai alapján kell figyelembe venni. Két ilyen nyilvántartása van a TB-nek: az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás. Ha egyikben sincs az adott időszakra vonatkozóan releváns adat az érintett személy tekintetében, akkor kell a kisegítő szabályokat alkalmazni.

Vagyis adathiány esetében a szolgálati idő fennállása a foglalkoztató által kiállított egykorú okirattal, vagy annak hiteles másolatával, vagy a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással bizonyítható.

Egyéb okmányok és igazolások alapján szolgálati időt akkor lehet elismerni, ha azokból egyértelműen megállapítható a biztosítás ténye és a biztosítási jogviszony időtartama.

Végső esetben lehetőség van az egyéb hitelt érdemlő módon (ez főként a volt munkatársi tanúk nyilatkozata alapján) történő bizonyításra is.

Ilyen esetben olyan tanúkat kell (legalább kettőt) keresni, akikkel az érintett személy a kérdéses időszakban együtt dolgozott, és akik egybehangzóan nyilatkozni tudnak arról, hogy valóban együtt dolgoztak ettől-eddig, itt és itt. A tanúk csak a szolgálati időtartamról nyilatkozhatnak, az érintett személy keresetéről viszont nem. Lehetőleg olyan tanúkat kell találni, akik szolgálati idejét a kérdéses időszakra vonatkozóan a nyugdíjhatóság már bizonyítottnak ismerte el.

 

A keresetek igazolására vonatkozó rendelkezések

 

 

43.§ (3) A kereseti, jövedelmi adatokat a nyugdíjbiztosítás nyilvántartása alapján kell számításba venni. A nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban nem szereplő keresetre, jövedelemre vonatkozó adatokat a foglalkoztatónak vagy jogutódjának az egykorú munkaügyi, bérszámfejtési, könyvelési nyilvántartásai alapján kiállított írásbeli igazolásával, ennek hiányában más egykorú okirattal - így különösen a Tbj. 47. § (3) bekezdése vagy 50. § (6) bekezdése szerinti foglalkoztatói igazolással, a személyi jövedelemadó megállapításához a foglalkoztató által kiadott igazolással, a kereset, jövedelem kifizetését, elszámolását igazoló bizonylattal, munkakönyvvel, személyijövedelemadó-bevallással - lehet igazolni.

 

Mit jelent ez a biztosított számára?

Azt, hogy az 1988. január 1-jétől a nyugdíjba vonulás napjáig elért kereseteit elsősorban a TB nyugdíjbiztosítási nyilvántartása alapján lehet számításba venni. (Itt már csak a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás számít!)

Ha nem lenne adat ebben a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban egy adott időszak tekintetében, akkor kell a rendelkezésben felsorolt kisegítő lehetőségeket használni, azaz be kell szerezni vagy a családi archívumban meg kell keresni

- a foglalkoztatónak vagy jogutódjának az egykorú munkaügyi, bérszámfejtési, könyvelési nyilvántartásai alapján kiállított írásbeli igazolását,

- ennek hiányában más olyan egykorú okiratot - így különösen a Tbj. 47. § (3) bekezdése vagy 50. § (6) bekezdése szerinti foglalkoztatói igazolást, a személyi jövedelemadó megállapításához a foglalkoztató által kiadott igazolást, a kereset, jövedelem kifizetését, elszámolását igazoló bizonylatot, munkakönyvet, személyijövedelemadó-bevallást - amivel a keresetet az adott időszakban egyértelműen igazolni lehet.

Milyen foglalkoztatói igazolásra hivatkozik itt a nyugdíjtörvény? (A Tbj. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény.)

A Tbj. 47.§ (3) bekezdés szerint a foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő "tól-ig" tartamáról, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegéről, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.

A Tbj. 50.§ (6) bekezdése szerint a foglalkoztató írásban tájékoztatja a biztosítottat a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejűleg a biztosított jövedelméből levont egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékról, nyugdíjjárulékról, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről, illetőleg a részére túlvonás miatt visszafizetett (átutalt) járulékokról, a társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót az egészségügyi szolgáltatási járulékról.

Ezeket a foglalkoztatói igazolásokat feltételenül őrizze meg mindenki!

 

Járulékfizetési vélelem

 

 

A munkavállalót nem érheti hátrány amiatt, ha a munkáltatója nem fizette be a nyugdíjjárulékot a keresete után – hiszen a munkavállalót nem lehet felelősség tenni a munkáltatója jogszabálysértő magatartása miatt. Ezt fejezi ki a járulékfizetési vélelemről szóló rendelkezés a nyugdíjtörvényben:

37.§ (3) Ha a biztosítás ténye, illetőleg a biztosítással járó jogviszony időtartamára vonatkozó adatok a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv (a továbbiakban: társadalombiztosítási igazgatási szervek) nyilvántartásaiból megállapíthatók, azonban a nyugdíjjárulék levonásának ténye - a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által beszerzett - a 43. § (2) bekezdés a)-b) pontok szerinti okiratok (igazolások) alapján sem állapítható meg, vagy az okiratok (igazolások) hiányában, illetőleg a foglalkoztató megszűnése miatt nem bizonyítható, a nyugdíjjárulék levonását vélelmezni kell.

 

Vagyis ha a biztosítás ténye, illetőleg a biztosítással járó jogviszony időtartamára vonatkozó adatok a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásaiból megállapíthatók, de a nyugdíjjárulék levonásának ténye

- a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által beszerzett,  a nyugdíjtörvényben meghatározott meghatározott okiratok (igazolások) alapján sem állapítható meg, vagy

- az okiratok (igazolások) hiányában, illetőleg a foglalkoztató megszűnése miatt nem bizonyítható,

a nyugdíjjárulék levonását vélelmezni kell.

 

Milyen okmányokat lehet csatolni a nyugdíjbiztosítási adategyeztetéshez vagy a nyugdíjigénylés benyújtásakor?

 

 

A gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés érdekében az öregségi nyugdíj iránti igény elbírálásához az igénylő mellékelheti az esetleg birtokában lévő, olyan szolgálati idők igazolására szolgáló iratokat, amelyek a nyugdíjbiztosítás igazgatási szervek nyilvántartásában nem szerepelnek.

Bizonyítékként a MÁK (Magyar Államkincstár) hivatalos tájékoztatója szerint eredeti vagy hitelesített okmányok fogadhatók el. Hitelesítésként elfogadható az eredeti okiratról készült fénymásolat, amelyet pl. a munkáltató záradékkal, dátumbélyegzővel, lehetőség szerint két aláírással és cégbélyegzővel látott el. A munkáltatói záradék szövege a következő lehet: „A másolat az eredeti okirattal/dokumentummal mindenben megegyezik.”

 

Milyen okmányok fogadhatók el bizonyítékként?

 

(1) a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző felsőoktatási tanulmányi idő igazolására a főiskolai vagy egyetemi leckekönyv, végbizonyítvány, oklevél, továbbá külföldön folytatott tanulmányok esetén annak igazolása, hogy a külföldi végzettséget honosították, a külföldi tanulmányi időt a hazai tanulmányi időbe beszámították, vagy a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon egyenértékűnek ismerhető el,

(2) a sor-, tartalékos-, vagy hivatásos katonai szolgálatban, illetve polgári szolgálatban eltöltött idő igazolására katonakönyv vagy a Magyar Honvédség illetékes szerve által kiállított igazolás,

(3) a fegyveres rendvédelmi szerv igazolása a hivatásos vagy továbbszolgáló állományban töltött idő igazolására,

(4) ipari tanuló munkakönyv, szakmunkástanulói bizonyítvány, egészségügyi vagy mezőgazdasági szakiskolai bizonyítvány, oklevél vagy szakképző iskolai tanulószerződés a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző szakiskolai tanulmányi idő igazolására,

(5) bedolgozói kiskönyv vagy munkabér-jövedelemigazolás a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző bedolgozói jogviszony igazolására,

(6) mezőgazdasági, halászati termelőszövetkezeti tagkönyv, a 1998. január 1-jét megelőző tagsággal szerzett szolgálati idő igazolására,

(7) egyházi igazolás az egyházi személyként, szerzetesrendi tagként, diakonissza nővérként szerzett szolgálati idő igazolására,

(8) kórházi zárójelentés a szolgálati idő alatt vagy az ezt követő harminc napon belül kezdődött kórházi ápolással 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő igazolására,

(9) munkakönyv, foglalkoztatói igazolás vagy szerződés az egyéb, a nyugdíjbiztosítás igazgatási szervek nyilvántartásában nem szereplő egyéb szolgálati idők igazolására,

(10) az 1988. január 1-jét megelőző időszakra szóló, az igénylő birtokában lévő munkabér-, illetve jövedelemigazolás, ha az ezt követő időszakra az ügyfél nem rendelkezik a jogszabályban meghatározott számú naptári napra nyugdíjjárulék-köteles keresettel, jövedelemmel,

(11) az 1997. december 31-ét követő időszakra szóló, az igénylő birtokában lévő munkabér-, illetve jövedelemigazolás, ha az adat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásában nem szerepel,

(12) a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról kiállított igazolás elnevezésű okirat,

(13) az ápolási díjat megállapító határozat másolata, valamint – ha a határozatból a hozzátartozói viszony nem állapítható meg – a gyermek születési anyakönyvi kivonata, vagy az örökbefogadást engedélyező határozat, ha a Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdése szerinti öregségi teljes nyugdíjat a jogosult súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére is tekintettel igénylik, a gyermek születési anyakönyvi kivonata vagy az örökbefogadást engedélyező határozat, ha az öregségi teljes nyugdíjat a Tny. 18. § (2d) bekezdésében foglaltakra is tekintettel igénylik. (Ez utóbbi kitétel a legalább öt saját vagy örökbe fogadott gyermeket nevelő anyákra vonatkozik.)

 

Ha a nyugdíjhatóság számára a fenti igazolások és eljárások lefolytatása után sem látszik egyértelműen bizonyítottnak, hogy egy adott időszak szolgálati időnek minősül-e, illetőleg egy adott időszakban milyen kereseteket lehet figyelembe venni a nyugdíjszámításhoz, akkor

- a biztosított személyt nyilatkozattételre hívhatja fel,

- a foglalkoztatótól vagy más adatszolgáltatásra kötelezettől, illetve az egykorú iratokat őrző más személytől vagy szervezettől adatot kérhet,

- helyszíni szemlét tarthat,

- más bizonyítási eljárást folytathat le, továbbá

- a 2009. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan az állami adóhatóságnál adategyeztetést, illetve adóhatósági eljárást kezdeményezhet.

Ez utóbbi kitétel egyben arra is utal, hogy az érintett magánszemélynek nincs lehetősége a NAV-tól utólagos adatigazolást kérni nyugdíjmegállapítási ügyekben, mert ezt a nyugdíjmegállapító hatóságnak kell megtennie, ha szükséges. (A NAV “Tájékoztató az adóhatósági igazolások kiadásáról 2018” című tájékoztató füzete szerint nem kell adóigazolást kérni nyugdíjmegállapításhoz, mert adatszolgáltatás keretében a folyósító szerv megkeresésére történik az igazolás megküldése.)

 

Adategyeztetés

 

Mint a fentiekből is kiderül, sok esetben kell olyan adatok igazolására a felsorolt okiratokat beszerezni és mellékelni, amelyek nem szerepelnek a TB nyilvántartásaiban.

Ha ezeket az igazolásokat akkor próbálja valaki beszerezni, amikor betöltötte a nyugdíjkorhatárát vagy egyébként igényelné az öregségi nyugdíját (a nők kedvezményes nyugdíját), akkor nagyon elhúzódhat a nyugdíjmegállapítás.  Különösen sokáig, hosszú hónapokig tarthat, ha külföldön szerzett jogosító időt és külföldi kereseteket is igazolni kell.

Ezért a nyugdíjtörvény elrendeli a hivatalból történő hatósági nyugdíjbiztosítási adategyeztetést. (Jelenleg az 1955-1959 években született évjáratok tagjaival a végéhez közeledik, az 1960-1964 között született évjáratok tagjaival megindult az adategyeztetés.)

Emellett lehetőség van kérelemre történő adategyeztetésre is (ezt elektronikus úton az Ügyfélkapun keresztül lehet intézni) VAGY arra, hogy a TB nyilvántartásaiban szereplő adatokról hatósági bizonyítványt kérjünk – ez az eljárás szintén átalakul adategyeztetéssé, ha a nyilvántartásban szereplő adatok hiányosak vagy hibásak, és ezt bizonyítani tudjuk a fentebb felsorolt okiratokkal és módszerekkel.

 

A hivatalból kezdeményezett hatósági nyugdíjbiztosítási adategyeztetésről

 

A hivatalból kezdeményezett adategyeztetési eljárás két korosztály tagjaival zajlik jelenleg:

-  az 1955-1959 években született személyekkel 2018. december 31-éig be is kell fejezni az adategyeztetést,

- az 1960-1964 években született személyekkel 2017-ben megkezdték az adategyeztetést.

A nyugdíjmegállapító hatóság (a kijelölt járási hivatalok, illetve Budapesten a VIII. Kerületi Hivatal) előzetes tájékoztató levelet küld az érintett személyeknek.

Ezt követően az eljáró hivatal a rendelkezésére álló adatok alapján az adategyezetési eljárás első lépéseként kimutatást küld az érintett személy részére.

A kimutatás foglalkoztatónként tartalmazza a biztosításban eltöltött időszakokat, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjánál figyelembe vehető jogosultsági időket, a korkedvezményre jogosító időket, az 1988. január 1-jétől elért keresetekre/jövedelmekre vonatkozó adatokat, az egyéb jogviszonyokra vonatkozó adatokat, valamint a járulékfizetés nélkül szolgálati időként elismerhető időszakokat.

Az adategyezetési eljárásnak nem része az állami nyugdíjrendszerbe visszalépett személyek – a volt magánnyugdíjpénztári tagok - által befizetett magánnyugdíjpénztári tagdíjakról, a magánnyugdíjpénztári egyéni számlán felhalmozott összegekről, illetve a visszalépő tagi kifizetésekről történő tájékoztatás. Miután a magánnyugdíjpénztár részére teljesített befizetések nem minősültek nyugdíjjáruléknak, azok befizetésére vonatkozóan a nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartása nem tartalmaz adatokat. Az adategyeztetési eljárás során kiadott határozat így a magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetésre vonatkozó adatokat nem tartalmazza.

Érdemes elolvasni a hivatalos útmutatót a TB hatósági nyilvántartásban szereplő adatokról kiállított kimutatás értelmezéséhez.

Amennyiben a megküldött kimutatással kapcsolatban az ügyfélnek érdemi észrevétele van (így például a kimutatás nem tartalmaz minden időszakot, amelyet biztosításban töltött), akkor azt az e célra rendszeresített "Elfogadó/észrevételező nyilatkozat"-on jelezheti.

Az észrevételek megtételére 60 nap áll rendelkezésre. Az eljáró szerv az ügyfél nyilatkozatának beérkezését, ennek hiányában a 60 napos határidő leteltét követő 5 napon belül hivatalból megindítja az egyeztetési eljárást.

Az eljárás során az eljáró szerv az összefoglalóm előző részeiből már ismert módon a tényállás tisztázása érdekében a foglalkoztatótól vagy más adatszolgáltatásra kötelezettől adatot kérhet, helyszíni szemlét tarthat, más bizonyítási eljárást folytathat le, továbbá az állami adóhatóságnál adategyeztetést, illetve adóhatósági eljárást kezdeményezhet, majd a megszerzett információkat értékeli és a hitelesnek tekinthető adatokról határozatban értesíti az ügyfelet.

Ha az ügyfél egyetért a kimutatásban foglaltakkal, akkor az Elfogadó/észrevételező nyilatkozat beküldésével erről tájékoztathatja az eljáró szervet, amivel meggyorsíthatja a folyamatot, hiszen az ügyben – amennyiben a rendelkezésre álló információk alapján további vizsgálat lefolytatása nem szükséges - határozat hozható.

Az eljáró szerv ugyanis az egyeztetési eljárást határozattal zárja le. A határozatban fel kell tüntetni a kimutatásban szereplő adatokat, az azokban végrehajtott adatmódosításokat, illetve az elbírált adatmódosítások okát, továbbá az egyeztetési eljárást követően az ügyfélről nyilvántartott valamennyi, nyugdíjjogszerzésre vonatkozó adatot.

Ha az érintett személy a határozatban foglaltakkal mindezek után sem ért egyet, akkor fellebbezést nyújthat be a döntés ellen az elsőfokú döntést meghozó szervhez, amely beadványát elbírálja, és vagy saját hatáskörben módosítja, vagy fellebbezésként továbbítja. Ha az újabb határozatban foglaltakkal sem ért egyet, akkor lehetősége van a határozat bíróságon történő megtámadására. Az eljárás minden szakasza illeték- és költségmentes.

Az egyeztetési eljárás ügyintézési határideje - az eljáró szerv részéről – 75 nap.

 

Ne feledkezzen el föliratkozni az ingyenes heti hírlevelemre - és biztassa erre rokonait, barátait is! A tudás hatalom, nyugdíjügyekben is!

 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...