Miért éri meg a korhatár betöltésével a nyugdíjigénylés elhalasztása?

Miért éri meg a korhatár betöltésével a nyugdíjigénylés elhalasztása?

2020. 06. 07.

Komoly nyugdíjelőnyök járnak azzal, ha valaki a nyugdíjkorhatára betöltését követően a nyugdíja igénylése nélkül tovább dolgozik. Összességében a nyugdíjas élete során több millió forinttal is nőhet a részére kifizetett nyugdíjak összege.

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Ha Önnek személyes kérdése van a nyugdíjával vagy a nyugdíjjogosultságával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti föl a kérdését, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 


Miért éri meg, ha a korhatár betöltésével nem igényeljük a nyugdíjat?


 

2020. második félévében betöltik az 1956. első félévében született személyek a 64 év 183 napos nyugdíjkorhatárukat, akik előtt - ha nem részesülnek a nők kedvezményes nyugdíjában - megnyílik a korbetöltött öregségi nyugdíj igénylési lehetősége. Megéri azonban megfontolniuk - nekik is, és minden később született személynek is -, hogy érdemes-e haladéktalanul nyugdíjba vonulniuk. 

Komoly nyugdíjelőnyök járnak ugyanis azzal, ha valaki a korhatára betöltését követően a nyugdíja igénylése nélkül tovább dolgozik: 

- nő a  nyugdíjszorzója, 

- megilleti a nyugdíjbónusz, és 

- biztonsági játékosként rögzítheti is a korhatára betöltésével őt egyébként megillető nyugdíja összegét, ráadásul így

- később kezdi morzsolni a nyugdíja valódi vásárlóerejét a nyugdíjemelés inflációkövető módszere.

1.

Hosszabb szolgálati idő = magasabb nyugdíjszorzó = nagyobb nyugdíj

Először is a korhatára után tovább dolgozó embernek hosszabb lesz az a szolgálati ideje, amelynek egész években mért hosszától függ a nyugdíjszorzó. 

A nyugdíjszorzóval az 1988 óta szerzett, nyugdíjjárulék-köteles keresetekből számított nettó havi átlagkereset összegét kell megszorozni. 

A nyugdíjszorzó százalékos mértéke 40 évnél éri el a 80%-ot, majd azt követően minden évben két százalékponttal nő, míg 50 évnél el nem éri a maximum 100%-ot. Ha valaki a korhatáráig szerzett például 40 évet, akkor a számított nettó havi átlagkeresete 80%-a lesz a nyugdíja összege, de ha 42 évet megszerezve igényli csak a nyugdíját, akkor 84%-ra nő ez a mérték.

Nagy különbséget okoz ez a látszólag kis növekedés a nyugdíj egész életre vetített összegében. 

2.

Nyugdíjbónusz

A halasztás melletti érvek közül nagy súllyal eshet a latba a nyugdíjbónusz megszerzésének a biztos lehetősége. A nyugdíjtörvény szerint az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ, viszont az, aki legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik és a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül.

A nyugdíjnövelés mértéke minden 30 naptári nap után az öregségi nyugdíj fél százaléka. Például 360 nap (egy év) esetén 6%-kal, két év esetén 12%-kal  nő a nyugdíj összege, és így tovább. A növelési lehetőségnek, vagyis  a nyugdíjbónusznak nincs felső határa. Az így elért nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj ráadásul a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet is meghaladhatja.

Így már kettős előnye van a nyugdíjigénylés elhalasztásának a korhatár betöltése utáni időkre: a hosszabb szolgálati idő miatt magasabb lesz a nyugdíj összege, amelyet még tovább kell növelni a nyugdíjbónusz megszerzett mértékével. 

3.

Rögzített nyugdíj

Persze sokan attól tartanak, hogy a jövőben kedvezőtlenebbül alakulhatnak a nyugdíjszabályok, így a fenti érvek ellenére is rosszabbul járhatnak egy halasztott nyugdíjigénylés esetén.

Ezeket az aggodalmakat lehet félresöpörni a rögzített nyugdíj révén. Ha ugyanis valaki betölti a nyugdíjkorhatárát (és rendelkezik legalább 20 év szolgálati idővel), de az említett nyugdíjnövelési lehetőségek kiaknázása érdekében nem kívánja igényelni a nyugdíját, viszont szeretné tudni, hogy pontosan milyen nyugdíjra számíthat, és legalább ezt az összeget egy jövőbeni nyugdíjigénylés esetén is biztosan meg akarja majd kapni, az kérheti a nyugdíja rögzítését, azaz az öregségi nyugdíja folyósítás nélküli megállapítását. Ha a folyósítás nélküli nyugdíjmegállapítást követően tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, és ez idő alatt nem kéri a nyugdíja folyósítását, a tényleges nyugdíjba menetel idején választhat, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésekor rögzített nyugdíjként kiszámított és az évenkénti emelésekkel növelt nyugdíját vagy a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított - és a hosszabb szolgálati idő, valamint a nyugdíjbónusz hatását egyaránt tükröző - nyugdíját kéri folyósítani. (Ha valaki részére a korhatár betöltésétől a tényleges nyugdíjba vonulásig eltelt időtartam legalább fele része alatt özvegyi nyugdíjat folyósítottak, ez a lehetőség csak akkor illeti meg, ha szünetelteti az özvegyi nyugdíját az érintett időszakban.)

A nyugdíj rögzítésével az érintett személy védelmet szerezhet a jogszabályi változások - köztük mindenekelőtt a valorizációs szorzókat meghatározó kormányrendeletek - esetleges negatív következményeivel szemben. A nyugdíj rögzítése során meghatározott összegnél nem lehet kisebb a nyugdíja akkor sem, ha a tényleges nyugdíjba vonulás időpontjában számított nyugdíjösszege - például a rosszabb valorizációs szorzók miatt - alacsonyabb lenne a már rögzített összegnél (és időközi emeléseinél).

4.

Nyugdíjemelés inflációs módszere miatti relatív elszegényedés hatásának csökkentése

A későbbi igénylés további rejtett előnye, hogy ennek révén kevésbé viseli meg a nyugdíj relatív vásárlóerejét az adott nyugdíjas életében az, hogy az inflációt követő rendszeres nyugdíjemelések miatt a nyugdíja tényleges vásárlóereje évről-évre fokozatosan leszakadhat  az infláció mértékénél gyorsabban növekvő nemzetgazdasági átlagkereset vásárlóerejéhez képest.

 

Összefoglalva:

ha a nyugdíjkorhatárunk betöltése után még inkább dolgoznánk, és ezért nem igényeljük az öregségi nyugdíjunk folyósítását, akkor 

- a később ténylegesen igénybe vett nyugdíjunk összegét, amelyet a hosszabb szolgálati idő miatt magasabb nyugdíjszorzó alkalmazása következtében eleve magasabb összegben állapíthatnak meg, nyugdíjbónusszal tovább növelhetjük, míg 

- a biztonság kedvéért folyósítás nélkül megállapítani kért nyugdíj összegét rögzíthetjük, hogy ennél kisebb összegű semmilyen körülmények között ne lehessen a később ténylegesen folyósítani kért nyugdíjunk. (Ez a lehetőség hatékony védelmet nyújthat például a valorizációs szorzók esetleges kedvezőtlen alakulása esetére.)

- később kezdi morzsolni a nyugdíjunk valódi vásárlóerejét a nyugdíjemelés inflációkövető módszere.

 

A teljes nyugdíjas élet folyamán kifizetett nyugdíj összesített forintösszege milliókkal lehet magasabb a halasztott nyugdíjigénylés esetén, ahhoz képest, mintha azonnal igénybe vennénk a nyugdíjunkat a korhatár betöltésével.

 

 További előnyöket is bemutatok ebben az epizódban:

- a magasabb nyugdíj miatt nagyobb a rendszeres nyugdíjemelés és a leendő 13. havi nyugdíj alapja, továbbá

- az özvegyi nyugdíj vetítési alapja, 

- s talán a legfontosabb: a hosszabb aktív élet hosszabb várható élettartamhoz vezethet.


Kérem, mutassa meg ezt a videót minden olyan rokonának, barátjának, ismerősének, aki idén vagy a következő években tölti be a nyugdíjkorhatárát!


 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...