Meddig tarthatjuk a 65 éves nyugdíjkorhatárt?

Ha 2022 végéig teljesíti a Nők40 feltételeit vagy addig betölti a 65 éves nyugdíjkorhatárát, és nem tudja, akkor jár-e jobban, ha idén vagy csak jövőre kéri a nyugdíját, vagy még később, vagy éppen visszamenőlegesen, akkor a jobb oldali "Kérdése van?" ablakra kattintva tegye föl nekem a kérdéseit, hogy azokat méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam - így akár több százezer forint előnyhöz juthat nyugdíjas élete során. 

Részeletek a 24.hu hírportálnak adott interjúmból:

"Farkas András nyugdíjszakértő szerint rövid távon (2035-ig) biztosan nem kell emelni a magyar nyugdíjkorhatárt, mert éppen véget ért egy tízéves, korhatáremelési ciklus 2022-ben, melynek során 62 évről 65 évre emelkedett a nyugdíjkorhatár. Ugyanebben az időszakban a várható további élettartam növekedése – főként a pandémia élettartamot csökkentő hatása miatt – nem érte el a 3 évet, így most nincs korhatáremelési nyomás demográfiai okokból – tette hozzá. Hosszabb távon azonban valóban célszerű lenne a 65 éves életkorban várható további élettartam alakulásához kötni a nyugdíjkorhatárt, mert a magyar társadalom gyorsan öregszik– fogalmazott."

"Arra is hivatkoznak a tervezetben, hogy más országokban már bevezették a nyugdíjkorhatárnak a várható élettartamhoz kötését. Mint Farkas András lapunknak kifejtette, a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kötése azt célozza, hogy a hosszabb életre számító évjáratok tagjai tovább dolgozzanak, vagyis az élettartam növekedése ne a nyugdíjas élet hosszát növelje. Azok az EU-tagállamok, amelyekben jelenleg is 65 év vagy magasabb a nyugdíjkorhatár, a jövőbeni emelési terveiket jellemzően a 60 vagy 65 éves korban várható további élettartam alakulásától teszik függővé – a 27 tagállamból 11-en terveznek ezzel."

"Farkas András azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyugdíjrendszert érintő pénzügyi egyensúlytalanságot nem képes önmagában kezelni az a megoldás, hogy a nyugdíjkorhatár a várható további élettartamtól is függ, hiszen minél magasabb a nyugdíjkorhatár, az aktív dolgozó annál több nyugdíjjogosultságot halmozhat föl, amelynek nyugdíjjáradékként történő kivétele a rövidebb nyugdíjas élet ellenére további finanszírozási kockázatot teremt. Ezért szerinte ezt a jogosultság-halmozódást is szabályozni szükséges. Korábban ezt járulékfizetési vagy nyugdíjplafon, degresszió és hasonló módszerek révén valósították meg, de ezek sok esetben ellenérdekeltséget szítottak a járulékfizetésnél. Az újabb reformok során automatikus kiegyenlítő mechanizmusokat vezettek be, amelyek ezt a célt a járulékfizető/nyugdíjas aránytól függő fenntarthatósági szorzók bevezetésével oldják meg. Ilyen például a német rendszer – tette hozzá."

A teljes cikket az alábbi képre kattintva olvashatja el.