A kedvező valorizációs szorzók tükrében milyen lehetőségei vannak egy rokkantsági ellátottnak, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárát?

A kedvező valorizációs szorzók tükrében milyen lehetőségei vannak egy rokkantsági ellátottnak, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárát?

2021. 06. 12.

Mikor érdemes igényelnie egy rokkantsági ellátásban részesülő személynek az öregségi nyugdíját?

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Ha kérdése van a nyugdíjával, annak megállapításával, az igénylés optimalizálásával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA tegye föl a kérdését, és méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszolom. 

 

Az idei kedvező valorizációs szorzók tükrében milyen lehetőségei vannak egy rokkantsági ellátottnak, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárát?

 

1.

Nincs nyugdíjigénylés

 

Az első lehetőség a korhatár betöltésével az, hogy a rokkantsági ellátott nem ad be nyugdíjigénylést. A rokkantsági ellátás nem szűnik meg a nyugdíjkorhatár betöltésével, így ha rokkantsági ellátásban részesülő személy nem igényli az öregségi nyugdíját, akkor a rokkantsági ellátását továbbfolyósítják a részére. Az ellátás ez esetben nem minősül át öregségi nyugdíjjá, marad mindvégig rokkantsági ellátás. 

A nyugdíjkorhatár betöltését követően megszűnik a felülvizsgálati kötelezettség (a tavaly január 1-jétől élő könnyítés szerint a korhatár betöltése előtti 10 évben sem hívhatják előjegyzett felülvizsgálatra a rokkantsági ellátottat, míg a korhatár betöltése után semmilyen jogcímen nem rendelhető el felülvizsgálat - kivéve, ha azt az érintett kéri).

A rokkantsági ellátás melletti munkavégzésre idén január 1-jétől már nem vonatkozik az a korlátozó szabály, mely szerint három egymást követő naptári hónapban legfeljebb a minimálbér másfélszereséig terjedő összeget érhetett el a bruttó kereset, így a rokkantsági ellátás mellett a versenyszférában ugyanolyan korlátozásmentesen lehet dolgozni, mint az öregségi nyugdíj mellett, míg a közszférában az illetmény mellett a rokkantsági ellátás is korlátozásmentesen fölvehető (nem úgy, mint a nyugdíj, amelyet szüneteltetni kell a közszolgálati jellegű jogviszonyok fennállása tartamára). 

Ezért ha a rokkantsági ellátásban részesülő személy a közszférában dolgozik és az illetménye mellett az ellátása összegét is szeretné fölvenni, akkor nem célszerű igényelnie az öregségi nyugdíját, hiszen azt szüneteltetnék a közszolgálati jellegű jogviszonya fennállása időtartamára, miközben a rokkantsági ellátása mellett fölveheti az illetményét is. Miután a nyugdíj igénylésének nincs határideje, azt a korhatár betöltése után bármikor igényelheti az ellátott, ha úgy döntene, hogy a rokkantsági ellátása mellett folytatott keresőtevékenysége révén szerzett plusz szolgálati idő és nyugdíjalapot képező kereset figyelembe vételével szeretné megállapíttatni a nyugdíját.

 

2.

Van nyugdíjigénylés

 

A második lehetőség szerint a korhatár betöltésével a rokkantsági ellátásban részesülő személy igényelheti az öregségi nyugdíját. Ez esetben a nyugdíjmegállapító hatóság kiszámítja az ellátottat megillető öregségi nyugdíj összegét és erről a határozat meghozatala előtt tájékoztatja a nyugdíjigénylőt. A rokkantsági ellátott a nyugdíj összegének ismeretében dönthet a nyugdíjigénye visszavonásáról vagy fenntartásáról. 

Ha a rokkantsági ellátottnak megfelel az öregségi nyugdíja összege, akkor a határozat véglegessé válásával az érintett személy öregségi nyugdíjassá válik, és az öregségi nyugdíj folyósításának megkezdésével a rokkantsági ellátása megszűnik. 

Ha nem felel meg a nyugdíj összege (mert kisebb lenne, mint a rokkantsági ellátás összege), akkor a nyugdíjigény visszavonásával megszakítás nélkül folyósítják tovább a rokkantsági ellátást.

Így semmiképpen nem járhat rosszabbul, hiszen vagy a rokkantsági ellátását folyósítják tovább (ha az nagyobb lenne, mint a nyugdíja megállapított összege), vagy az öregségi nyugdíját folyósítják (ha az lenne a nagyobb a rokkantsági ellátása összegénél). 

Természetesen arra is joga van, hogy a nyugdíjmegállapító határozat ellen keresetet adjon be az illetékes törvényszékhez.

Ha az érintett személy a versenyszférában dolgozik a rokkantsági ellátása mellett, akkor persze erős érv a nyugdíjigénylés mellett, hogy a nyugdíj melletti munkavégzés feltételei sokkal kedvezőbbek, mint a rokkantsági ellátás melletti munkára vonatkozó szabályok. 

Öregségi nyugdíjasként a nyugdíj mellett szerzett keresetből csak 15% szja-t vonnak és azt semmilyen más közteher nem terheli, miközben a munkáltató mentesül a szocho (jelenleg 15,5%) és a szakképzési hozzájárulás (1,5%) fizetése alól. 2020. július 1-jétől már nem csak a munkaviszonyban vagy közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjaként végzett munkára, hanem a nyugdíj mellett bármely jogviszonyban végzett keresőtevékenységre is kiterjed a járulékmentesség, vagyis a nyugdíjas munkavállaló nettó keresete - azonos bruttó összegre vetítve - 18,5 százalékkal magasabb lesz, hiszen nem kell fizetnie a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot. A rokkantsági ellátás mellett végzett munkával szerzett kereset viszont nem járulékmentes.

Ha a rokkantsági ellátásban részesülő személy betöltötte a nyugdíjkorhatárát, akkor azt követően bármikor benyújthatja a nyugdíjigénylését, akkor is, ha korábban visszavonta azt. Ennek azért van nagy jelentősége, mert a nyugdíj összegét a nyugdíjmegállapítás napján hatályos rendelkezések szerint kell megállapítani. Így ha az öregségi nyugdíj iránti igényét a rokkantsági ellátásban részesülő személy idén nyújtja be (bármikor is töltötte be a rá irányadó nyugdíjkorhatárát), akkor az idén hatályos szabályok szerint állapítanák meg a nyugdíja összegét, vagyis a 2021. márciusában hatályba lépett új és a korábbi évekhez képest sokkal magasabb valorizációs szorzókat alkalmaznák a nyugdíj alapjául szolgáló nettó havi átlagkereset meghatározása során. A valorizációs szorzókkal a nyugdíjmegállapítás évét megelőző év nemzetgazdasági nettó átlagkereseti szintjéhez emelik az 1988. január 1-jétől a nyugdíjmegállapítás kezdő napjáig szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező kereseteket. 

A nyugdíjszámítás során alkalmazandó valorizációs szorzók növekedése miatt a megállapítandó öregségi nyugdíj magasabb lehet, mint a rokkantsági ellátás aktuális összege, így mindenképpen érdemes mindazon rokkantsági ellátásban részesülő személyeknek igényelniük az öregségi nyugdíjukat idén, akik a nyugdíjkorhatárukat már betöltötték, de akkor nem kérték az öregségi nyugdíjukat a rokkantsági ellátásuk helyett. Ha a magasabb valorizációs szorzók alkalmazása ellenére sem lenne magasabb az újonnan megállapított nyugdíjuk összege, mint a rokkantsági ellátásuk aktuális összege, akkor a nyugdíjmegállapító határozat véglegessé válásáig a nyugdíjmegállapító hatóság előzetes tájékoztatása alapján természetesen ők is jogosultak visszavonni a nyugdíjigénylést, így a rokkantsági ellátás folyósítása fennmarad, vagy a véglegessé vált nyugdíjmegállapító határozat ellen ők is keresettel fordulhatnak az illetékes törvényszékhez.

 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...