A nyugdíjasok foglalkoztatási szabályai 2022-ben

A nyugdíjasok foglalkoztatási szabályai 2022-ben

2021. 11. 24.

A korbetöltött öregségi nyugdíj, a nők kedvezményes nyugdíja, a korhatár előtti ellátások és a megváltozott munkaképességűek ellátásai melletti munkavégzés 2022-ben is hatályos szabályait foglalom össze.

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Ha kérdése van a korbetöltött öregségi nyugdíj, a nők kedvezményes nyugdíja, a korhatár előtti ellátások vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai mellett történő munkavégzés szabályozásával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA tegye föl a kérdését, és méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszolom. 

 

A nyugdíjasok foglalkoztatási szabályai 2022-ben 

 

Nyugdíjas dolgozók, vállalkozók a versenyszférában

 

A korbetöltött nyugdíjasok foglalkoztatását a versenyszférában semmi sem tiltja vagy korlátozza. Annyit dolgozhatnak és kereshetnek, amennyit csak tudnak. A keresetük járulékmentes, vagyis nem kell fizetniük a 18,5% mértékű társadalombiztosítási járulékot, miközben a foglalkoztató is mentesül a nyugdíjas keresete után a 2022. január 1-jétől 13% szociális hozzájárulási adó alól. 

Így változatlan bruttó keresetet feltételezve a nyugdíjas munkavállaló nettó keresete 18,5%-kal magasabb, míg a foglalkoztató bérköltsége 13%-kal kevesebb lehet. 

Ha a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy szeretne dolgozni az ellátása mellett, akkor a munkával szerzett keresete tekintetében 2020. július 1-jétől megszűnt az éves összeghatár kereseti korlátozása, vagyis az érintett hölgy is annyit kereshet a versenyszférában, amennyit csak tud. A nők kedvezményes nyugdíja - amely egyébként saját jogú teljes öregségi nyugdíj - mellett szerzett kereset is természetesen járulékmentes.

Ha a nyugdíjas egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységet folytat, akkor a nyugdíjkorhatára betöltését követően kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősül. Ha kisadózó, akkor nyugdíjasként nem minősül főállású katásnak, vagyis (egyelőre változatlanul) 25 ezer forint tételes adóval letudhatja a közterhét - igaz, e minőségében nem is biztosított a társadalombiztosítás rendszerében (de erre nincs is szüksége, mert nyugdíjasként természetesen biztosított marad).

A 2020. július 1-jén hatályba lépett új társadalombiztosítási törvény szerint kiegészítő tevékenységet folytató személy a biztosítási kötelezettség alá eső bármely jogviszonyban kereső tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozónak minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel. E rendelkezés alapján kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó az is, aki a nők kedvezményes nyugdíja mellett vállalkozik, vagy az a 2022-ben 65 évesnél idősebb özvegyi nyugdíjas is, aki az özvegyi nyugdíja mellett vállalkozik.

Miután a nyugdíj mellett bármely jogviszonyban végzett keresőtevékenységgel szerzett kereset járulékmentes, a nyugdíj melletti munkavégzés révén nyugdíjnövelésre nem lehet jogosultságot szerezni.

 

Nyugdíjas dolgozók a közszférában

 

2013. július 1-jén lépett hatályba a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló kormányhatározat, amely szerint a nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottaknak, közszolgálati tisztviselőknek  választaniuk kell a nyugdíj vagy a munka között, mert az illetményüket és a nyugdíjukat egyidejűleg nem vehetik föl. Nyugdíjas továbbfoglalkoztatásukra költségvetési intézményekben ráadásul kizárólag akkor kerülhet sor, ha ehhez a munkáltatójuk előzetes kormányzati hozzájárulást szerez.

A kormányhatározat nyomán az országgyűlés módosította a nyugdíjtörvényt, amely szerint az öregségi nyugdíj folyósítását - az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas 

- közalkalmazotti jogviszonyban, 

- rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, 

- honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, 

- kormányzati szolgálati jogviszonyban, 

- adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, 

- politikai szolgálati jogviszonyban, 

- biztosi jogviszonyban, 

- köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, 

- bírói szolgálati viszonyban, 

- igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, 

- ügyészségi szolgálati viszonyban, 

- a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy 

- a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. 

Ugyanez a szüneteltetési rendelkezés vonatkozik

- a korhatár előtti ellátásban,

- szolgálati járandóságban,

- táncművészeti életjáradékban vagy

- átmeneti bányászjáradékban

részesülő személyekre is.

A felsorolt közszolgálati jellegű foglalkoztatási jogviszonyok létesítését az ellátásban részesülő személy köteles a jogviszony létesítését követő naptól számított 15 napon belül bejelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak. A 15 napos határidő abban az esetben is a jogviszony létesítésének a napjától indul, ha a munkavégzés megkezdésének időpontja esetleg későbbi időpontra esik.

A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az ellátásban részesülő a jogalap nélkül kifizetett ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető. 

A közszférában történő foglalkoztatás kezdetéről, illetve megszűnéséről szóló bejelentés az innen letölthető,  elektronikusan beküldhető nyomtatványon tehető meg.

Kézzel ez a nyomtatvány tölthető ki.

A szüneteltetésről szóló legfrissebb hivatalos tájékoztató itt olvasható el.

 

Nyugdíjas dolgozók az egészségügyben

 

A nyugdíjtörvényben felsorolt közszolgálati jellegű jogviszonyok körébe sorolta egy kormányrendelet (az egyes, az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal összefüggő veszélyhelyzeti szabályokról szóló 69/2021. (II. 19.) Korm. rendelet) az egészségügyi szolgálati jogviszonyt is, de az egészségügyi dolgozók (így az orvosok, ápolók) a szünetelő nyugdíjuk helyett az azzal nettó összegben megegyező nyugdíjpótló jövedelemkiegészítést igényelhetnek, amíg az egészségügyi szolgálati jogviszonyuk fennáll.  

A jövedelemkiegészítés rendszeréről itt olvashatja el a részletes tájékoztatómat.

Ez a rendelkezés az egészségügyben dolgozókra - ez az a személyi kategória, amelynek tagjai nem rendelkeznek egészségügyi szakképesítéssel, például közgazdászok, jogászok, pénzügyi adminisztrátorok, kórházi karbantartók, és így tovább - nem terjed ki, így ők nem igényelhetnek a szünetelő nyugdíjuk helyett jövedelemkiegészítést, ha nyugdíjasként egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgoznak az egészségügyi intézményekben.

Erről részletes összefoglalót is készítettem.

Az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítését a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak 15 napon belül be kell jelentenie annak a személynek, akinek az ellátása az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítését megelőzően nem szünetelt.

Ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az öregségi nyugdíjat az egészségügyi szolgálati jogviszony fennállása alatt állapítja meg, akkor az ellátás megállapításának kezdő napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig kell a folyósítást szüneteltetni. Ennek érdekében már a nyugdíj megállapítására irányuló eljárás alatt jelezni kell a jogviszony fennállását.

 

A nyugdíj szüneteltetése időtartama alatt a dolgozó nyugdíjasnak minősül

 

Az összes felsorolt közszolgálati jellegű jogviszonyban a szüneteltetés időtartama alatt az érintett személy nyugdíjasnak minősül. 

Emiatt a szünetelés időtartama alatt végzett keresőtevékenységével szolgálati időt már nem szerezhet és keresete az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során pótlólagosan nem vehető figyelembe, vagyis a nyugdíj újraszámítása nem kérhető.

 

Ideje megszüntetni a közszférában is a nyugdíj melletti munkavégzést korlátozó szabályozást

 

Ezt a korlátozást célszerű lenne mielőbb megszüntetni, hiszen a korlátozás 2013-as elrendelését indokolttá tevő körülmények ma már nem állnak fenn - például Magyarország nem áll túlzottdeficit-eljárás alatt -, miközben a magasan képzett közszolgák iránti igény egyre nő. 

A kormány deklarált célja, hogy minél több nyugdíjas dolgozzon a nyugdíja mellett, ennek a törekvésnek viszont szögesen ellentmond, ha a közszférában továbbra is a nyugdíj szüneteltetésével büntetik a dolgozni kívánó nyugdíjasokat.

Több esetben egyébként már most sem alkalmazható a nyugdíj szüneteltetése a jelenleg hatályos jogszabályok szerint.

A szüneteltetés a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény alapján rendelkezési állományba helyezett bíróra, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvény alapján rendelkezési állományba helyezett ügyészre 2013. április 2-tól 2022. december 31-ig nem alkalmazható.

Nem szüneteltethető az ellátás folyósítása a jogszabályban meghatározott foglalkoztatási jogviszony létesítésekor azon közszolgák esetében sem, akiknek a közszolgálati jogviszonya nem kinevezéssel, hanem választással, közjogi megbízatással jött létre (ilyen például a polgármester vagy az alkotmánybíró).

Ha az ellátásban részesülő személy megbízási szerződéssel létesít jogviszonyt, az természetesen nem eredményezi az ellátás folyósításának szüneteltetését. (A megbízási szerződéses jogviszony a Polgári Törvénykönyv hatálya alá tartozó jogviszony.) 

A külföldön létesített, a magyar jogszabályok szerint közszférában történő foglalkoztatásnak megfelelő jogviszony esetén a magyar szüneteltetési szabályokat nem kell alkalmazni.

 

Korhatár előtti ellátások mellett dolgozók

 

A korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő és e rendszeres pénzellátásuk mellett dolgozó személyekre továbbra is vonatkozik a kereseti korlátozás szabálya.

Az éves keretösszeg változatlanul a mindenkori minimálbér 18-szorosa, 2022-ben 18 x 200.000 forint = 3.600.000 forint lesz. 

Ha a nyugdíjjárulék alapját képező (bruttó) kereset ezt az összeget az év valamelyik hónapjában meghaladja, akkor a következő hónaptól az év végéig (de legfeljebb a nyugdíjkorhatár betöltéséig) felfüggesztik az ellátás folyósítását, ami csak a következő év januárjában indulhat újra az akkor érvényes összeghatár eléréséig. 

A minimálbér 18-szorosát meghaladó keresetről az innen letölthető elektronikus űrlapon lehet bejelentést tenni.

Kézzel ezt a nyomtatványt töltheti ki.

A rendelkezésről itt olvasható el a legfrissebb hivatalos tájékoztató.


Mint említettem, a közszférában dolgozó és a fenti ellátásokban részesülő személyekre ugyanúgy vonatkozik az ellátás szüneteltetésének a szabálya is, mint a nyugdíjasokra.

Az ő esetükben a közszolgálati jellegű jogviszony létesítésére vonatkozó bejelentési kötelezettsége alól nem mentesít, ha korábban az elért kereset nagysága miatti szüneteltetés érdekében már bejelentés történt.

 

Rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás mellett dolgozók

 

A rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátás mellett 2020. július 1-jétől időbeni és pénzbeni korlátozás nélkül lehet keresni a versenyszférában és a közszférában egyaránt.

A rokkantsági ellátásban részesülőnek nincs ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettsége, a rehabilitációs ellátásban részesülőnek pedig csak a keresőtevékenység kezdetét, illetve megszűnését kell 10 napon belül bejelentenie a rehabilitációs hatóság részére.


(Az összefoglalóm a 2021. november 24-én hatályos jogszabályi rendelkezések alapján készült.)

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...