A nyugdíjasok hatályos foglalkoztatási szabályai 2023-ban

A nyugdíjasok hatályos foglalkoztatási szabályai 2023-ban

2023. 03. 12.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!

Milyen feltételekkel dolgozhat egy nyugdíjas a versenyszférában és a közszféra különböző ágazataiban 2023-ban? Milyen korlátozásokkal kell szembesülnie a nyugdíjas dolgozónak vagy vállalkozónak?

K Küldés K Nyomtatás

 

Ha személyes kérdése van a nyugdíj melletti munkavégzéssel kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 

A nyugdíjasok hatályos foglalkoztatási szabályai 2023-ban

Nyugdíjas dolgozók, vállalkozók a versenyszférában

A korbetöltött nyugdíjasok foglalkoztatását a versenyszférában semmi sem tiltja vagy korlátozza 2023-ban. Annyit dolgozhatnak és kereshetnek, amennyit csak tudnak. A keresetük járulékmentes, vagyis nem kell fizetniük a 18,5% mértékű társadalombiztosítási járulékot, miközben a foglalkoztató is mentesül a nyugdíjas keresete után a 2022. január 1-jétől változatlanul 13% szociális hozzájárulási adó alól.

Így változatlan bruttó keresetet feltételezve a nyugdíjas munkavállaló nettó keresete 18,5%-kal magasabb, míg a foglalkoztató bérköltsége 13%-kal kevesebb lehet.

Ha a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy szeretne dolgozni az ellátása mellett, akkor a munkával szerzett keresete tekintetében 2020. július 1-jétől megszűnt az éves összeghatár kereseti korlátozása, vagyis az érintett hölgy is annyit kereshet a versenyszférában, amennyit csak tud. A nők kedvezményes nyugdíja - amely egyébként saját jogú teljes öregségi nyugdíj - mellett szerzett kereset is természetesen járulékmentes és szocho-mentes.

Ha a nyugdíjas egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységet folytat, akkor a nyugdíjkorhatára betöltését követően kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősül. Ezért az új kata-törvény szerint már nem lehet kisadózó (hiszen katás csak főállású vállalkozó lehet).

A 2020. július 1-jén hatályba lépett új társadalombiztosítási törvény szerint kiegészítő tevékenységet folytató személy a biztosítási kötelezettség alá eső bármely jogviszonyban kereső tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozónak minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.

E rendelkezés alapján kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó a korbetöltött öregségi nyugdíjas vállalkozó mellett az is,

- aki a nők kedvezményes nyugdíja mellett vállalkozik, vagy

- aki olyan özvegyi nyugdíjas, aki a nyugdíjkorhatárát - az 1957. január 1-jén vagy később születettek esetén 65 évet - betöltötte és az özvegyi nyugdíja mellett vállalkozik.

Miután a nyugdíj mellett bármely jogviszonyban végzett keresőtevékenységgel szerzett kereset járulékmentes, a nyugdíj melletti munkavégzés révén nyugdíjnövelésre nem lehet jogosultságot szerezni. A nyugdíj mellett végzett munka a nyugdíj újraszámítására sem teremt alapot, mert a saját jogú nyugdíj mellett végzett keresőtevékenységgel szolgálati idő nem szerezhető és a nyugdíj mellett szerzett kereset az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során pótlólagosan nem vehető figyelembe.

Nyugdíjas dolgozók a közszférában

2013. július 1-jén lépett hatályba a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló kormányhatározat, amely szerint a nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottaknak, közszolgálati tisztviselőknek  választaniuk kell a nyugdíj vagy a munka között, mert az illetményüket és a nyugdíjukat egyidejűleg nem vehetik föl. Nyugdíjas továbbfoglalkoztatásukra költségvetési intézményekben ráadásul kizárólag akkor kerülhet sor, ha ehhez a munkáltatójuk előzetes kormányzati hozzájárulást szerez.

A kormányhatározat nyomán az országgyűlés módosította a nyugdíjtörvényt, amely szerint az öregségi nyugdíj folyósítását - az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas

- közalkalmazotti jogviszonyban,

- egészségügyi szolgálati jogviszonyban,

- rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban,

- honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban,

- kormányzati szolgálati jogviszonyban,

- adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban,

- politikai szolgálati jogviszonyban,

- biztosi jogviszonyban,

- köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban,

- bírói szolgálati viszonyban,

- igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,

- ügyészségi szolgálati viszonyban,

- a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy

- a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.

Ugyanez a szüneteltetési rendelkezés vonatkozik a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő személyekre is.

A felsorolt közszolgálati jellegű foglalkoztatási jogviszonyok létesítését az ellátásban részesülő személy köteles a jogviszony létesítését követő naptól számított 15 napon belül bejelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak. A 15 napos határidő abban az esetben is a jogviszony létesítésének a napjától indul, ha a munkavégzés megkezdésének időpontja esetleg későbbi időpontra esik. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az ellátásban részesülő a jogalap nélkül kifizetett ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.

A közszférában vaó foglalkoztatás kezdetéről, illetve megszűnéséről szóló bejelentés eljárásrendjét és a szükséges nyomtatványokat innen ismerheti meg és töltheti le.

Az összes felsorolt közszolgálati jellegű jogviszonyban a szüneteltetés időtartama alatt az érintett nyugdíjas személy nyugdíjasnak minősül (kivéve természetesen a nem nyugdíjas, hanem pl. korhatár előtti ellátásban részesülő érintett személyeket, akik a szünetelés időtartama alatt az adott ellátásban részesülőnek minősülnek).

Emiatt a nyugdíjas közszolga a szünetelés időtartama alatt végzett keresőtevékenységével szolgálati időt nem szerezhet és keresete az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során pótlólagosan nem vehető figyelembe, vagyis a nyugdíj újraszámítása nem kérhető.

Ez az a korlátozás, amelyet célszerű lenne mielőbb teljes mértékben megszüntetni, hiszen a korlátozás 2013-as elrendelését indokolttá tevő körülmények ma már nem állnak fenn - például Magyarország nem áll túlzottdeficit-eljárás alatt -, miközben a magasan képzett közszolgák iránti igény egyre nő, ráadásul a kormányzat szerint az elkövetkező években legalább 500 ezer új munkavállalóra lesz szükség Magyarországon.

A belső munkaerő tartalék egyik természetes forrása a dolgozni vágyó nyugdíjasok közössége lenne, ha erre korlátozás nélkül lehetőségük nyílna a közszférában is. Ha egyszer a kormány többszörösen deklarált célja, hogy minél több nyugdíjas dolgozzon a nyugdíja mellett, akkor ennek a kormányzati törekvésnek szögesen ellentmond, ha a közszférában továbbra is a nyugdíj szüneteltetésével büntetik a dolgozni kívánó nyugdíjasokat (ahogyan az is érthetetlen intézkedés volt, amelynek révén a nyugdíjas vállalkozókat kisöpörték a katás körből).

Több esetben egyébként már most sem alkalmazható a nyugdíj szüneteltetése a jelenleg hatályos jogszabályok szerint.

A szüneteltetés a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény alapján rendelkezési állományba helyezett bíróra, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvény alapján rendelkezési állományba helyezett ügyészre 2013. április 2-tól 2022. december 31-ig nem volt alkalmazható.

Nem szüneteltethető az ellátás folyósítása a jogszabályban meghatározott foglalkoztatási jogviszony létesítésekor azon közszolgák esetében sem, akiknek a közszolgálati jogviszonya nem kinevezéssel, hanem választással, közjogi megbízatással jött létre (ilyen például a polgármester vagy az alkotmánybíró).

Ha az ellátásban részesülő személy megbízási szerződéssel létesít jogviszonyt, az természetesen nem eredményezi az ellátás folyósításának szüneteltetését. (A megbízási szerződéses jogviszony a Polgári Törvénykönyv hatálya alá tartozó jogviszony.)

A külföldön létesített, a magyar jogszabályok szerint közszférában történő foglalkoztatásnak megfelelő jogviszony esetén a magyar szüneteltetési szabályokat nem kell alkalmazni.

Egy fából vaskarika kényszermegoldással teljes mértékben kivették a korlátozás hatálya alól a nyugdíjas egészségügyi dolgozókat, akik a szünetelő nyugdíjuk helyett az azzal megegyező nettó összegű nyugdíjpótló jövedelemkiegészítést igényelhetnek.

Az egyre szorítóbb munkaerőhiány enyhítésére a kormány öt közszférás ágazatban - gyermekjólét, gyermekvédelem, szociális ellátás, közvnevelés, szakképzés - ideiglenesen szintén mentességet adott a korlátozás alól, vagyis a nyugdíj mellett az illetmény is fölvehető, bár egyelőre csak 2023. augusztus 31-éig.

Remélem, 2023. szeptember 1-jétől is tovább él majd ez a mentesítés, de a legjobb az lenne, ha a régen okafogyottá vált korlátozást teljes mértékben hatályon kívül helyeznék, hogy kivétel nélkül minden nyugdíjas dolgozhasson a nyugdíja mellett azon a területen és olyan jogviszonyban, ahol és amilyenben csak akar.

 

Ha személyes kérdése van a nyugdíj mellett a közszférában folytatandó munkavégzés lehetőségeivel, a közalkalmazotti jogviszony számos területen történt és történő megszüntetését követő jogállásváltozások nyugdíjjogosultságot és nyugdíjazást érintő következményeivel kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 

Korhatár előtti ellátások mellett dolgozók

A korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő és e rendszeres pénzellátásuk mellett dolgozó személyekre továbbra is vonatkozik a kereseti korlátozás szabálya. Az éves keretösszeg változatlanul a mindenkori minimálbér 18-szorosa, 2023-ban 18 x 232.000 forint = 4.176.000 forint. Ha a nyugdíjjárulék alapját képező (bruttó) kereset ezt az összeget az év valamelyik hónapjában meghaladja, akkor a következő hónaptól az év végéig (de legfeljebb a nyugdíjkorhatár betöltéséig) felfüggesztik az ellátás folyósítását, ami csak a következő év januárjában indulhat újra az akkor érvényes összeghatár eléréséig.

A minimálbér 18-szorosát meghaladó kereset esetén kötelező teendőkről innen tájékozódhat.

Mint említettem, a közszférában dolgozó és a fenti ellátásokban részesülő személyekre ugyanúgy vonatkozik az ellátás szüneteltetésének a szabálya is, mint a nyugdíjasokra. Az ő esetükben a közszolgálati jellegű jogviszony létesítésére vonatkozó bejelentési kötelezettsége alól nem mentesít, ha korábban az elért kereset nagysága miatti szüneteltetés érdekében már bejelentés történt.

Ezt a korlátozást is ideje lenne teljes mértékben megszüntetni, ha a cél az, hogy minden magyar munkaerőforrást optimálisan ki lehessen aknázni.

Rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás mellett dolgozók

A rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátás mellett 2020. július 1-jétől időbeni és pénzbeni korlátozás nélkül lehet keresni a versenyszférában és a közszférában egyaránt.

A rokkantsági ellátásban részesülőnek nincs ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettsége, a rehabilitációs ellátásban részesülőnek pedig csak a keresőtevékenység kezdetét, illetve megszűnését kell 10 napon belül bejelentenie a rehabilitációs hatóság részére.

 

Ha még nem tette meg, ide kattintva iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre, hogy ne maradjon le a nyugdíjakat, hasonló ellátásokat és a nyugdíjas korra való felkészülés lehetőségeit érintő semmilyen fontos fejleményről!

 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...