Rokkantsági ellátás és kivételes rokkantsági ellátás 2021-ben

Rokkantsági ellátás és kivételes rokkantsági ellátás 2021-ben

2021. 02. 19.

A rokkantsági ellátásra és a kivételes rokkantsági ellátásra vonatkozó, idén hatályos szabályokat mutatom be ebben az összefoglalómban.

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Ha kérdése van a rokkantsági ellátással kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA tegye azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 

Rokkantsági ellátás és kivételes rokkantsági ellátás 2021-ben

 

(1) Jogosultsági feltételek

 

A rokkantsági ellátás speciális pénzbeli egészségbiztosítási ellátás, vagyis 2012. január 1. óta már nem a nyugdíjrendszer, hanem az egészségbiztosítási rendszer része. Ezért a rokkantsági ellátást nem úgy számítják, mint a 2011. december 31-éig létezett rokkantsági nyugdíjat, emiatt a rokkantsági ellátás összege nem függ az egész élet során szerzett szolgálati idő hosszától és az 1988. január 1. óta szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező keresetekből számított nettó havi életpálya átlagkereset összegétől. E tényezők ugyanis a nyugdíjszámítás során számítanak, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai körében viszont nem.

A rokkantsági ellátásnak is feltétele a biztosításban töltött meghatározott idő, de ennek semmi köze sincs a szolgálati idő addig megszerzett tartamához.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvény  (Mmtv.) szerint:

2. § (1) Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy), és aki

a) a kérelem benyújtását megelőző

aa) 5 éven belül legalább 1095 napon át,

ab) 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy

ac) 15 éven belül legalább 3650 napon át

biztosított volt;

b) keresőtevékenységet nem végez és

c) rendszeres pénzellátásban nem részesül. (A fogyatékossági támogatást nem sorolja fel az 1993. évi III. törvény 4.§ (1) bekezdés i) pontja a rendszeres pénzellátások között, így a fogyatékossági támogatásban részesülőnek a rokkantsági ellátás megállapítható, illetve másfelől annak folyósítását a rokkantsági ellátásra tekintettel nem kell megszüntetni.)

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak,

a) aki 35. életévének betöltése előtt megváltozott munkaképességűvé vált, és 35. életévének betöltését megelőzően megkezdett iskolai tanulmányai alatt vagy e tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagy

b) aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült, vagy az ellátásra jogosultságát megállapították, de annak folyósítása 2011. december 31-én szünetelt.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítási időbe be kell számítani

a) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósításának az idejét,

b) a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai és a kivételes rokkantsági ellátás kivételével a megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét,

c) a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2020. július 1-jét megelőzően hatályos 34. §-a szerint kötött megállapodás alapján szerzett szolgálati időt, amennyiben a megállapodást 2011. december 31-éig megkötötték,

d) a gyermekek otthongondozási díja és az ápolási díj folyósításának idejét.

Biztosított személy az, aki a 2020. július 1-jét megelőző időszakra a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2020. július 1-jét megelőzően hatályos 5. §-a, a 2020. július 1-jétől kezdődő időszakra a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 6. §-a alapján biztosítottnak minősül.


Rokkantsági ellátásra jogosult:

 1) akinek egészségi állapota 51–60% között van, és 

- foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (B1 kategória), viszont a kérelem benyújtása (vagy a felülvizsgálat) időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg (vagyis 1961-ben  vagy korábban szülegtett), 

vagy

- foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható ugyan, de egyéb (foglalkoztatási vagy szociális) körülményei miatt a rehabilitáció nem  javasolt (B2 kategória),

2) akinek egészségi állapota 31-50% között van, és

- tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (C1 kategória), viszont a kérelem benyújtása (vagy a felülvizsgálat) időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,

vagy

- tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, de egyéb (foglalkoztatási vagy szociális) körülményei miatt a rehabilitáció nem javasolt (C2 kategória)

3) aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, de önellátásra képes és egészségi állapota 1-30 % közötti (D kategória),

4) akinek egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 1-30 % közötti (E kategória).

 

A rokkantsági ellátást ezen a nyomtatványon lehet igényelni.

További fontos információk itt érhetőek el.


Kivételes rokkantsági ellátás

A megváltozott munkaképességű személyek közül nagyon sokan és joggal nehezményezték, hogy a rokkantsági nyugdíj lehetőségének megszüntetése (2011. december 31.) óta semmilyen méltányossági lehetőség nem volt azon rokkantak számára, akik nem rendelkeznek a rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátás megállapíthatóságához szükséges biztosítási idővel (vagyis nem tudnak igazolni a kérelem benyújtása előtti 5 évben legalább 3 évi, vagy 10 évben legalább 7 évi, vagy 15 évben legalább 10 évnyi biztosításban töltött időt, jellemzően munkaviszonyt vagy hasonló, munkavégzésre irányuló jogviszonyt).

Az ilyen emberek, dacára annak, hogy az egészségi állapotuk legfeljebb 60%-os, vagy akár ennél sokkal rosszabb volt,  aktív korukban legfeljebb az egészségkárosodási és  gyermekfelügyeleti támogatásra lehettek jogosultak (ennek összege 2021-ben is mindössze az öregségi nyugdíjminimum, azaz 28.500 Ft 92%-a, azaz jelenleg 26.220 Ft).

A helyzet enyhítése érdekében 2018. január 1-jétől igényelhető a kivételes rokkantsági ellátás.


Kivételes rokkantsági ellátásra jogosult:

A kivételes rokkantsági ellátás – különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén – annak a megváltozott munkaképességű személynek állapítható meg:

– akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 50 %-os vagy kisebb mértékű (az tehát, akinek az egészségi állapota 51% és 60% közé esik, nem lehet jogosult),

– akinek a komplex minősítés alapján a rehabilitációja nem javasolt, vagy javasolt ugyan, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,

- akinek a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás iránti kérelmét a megfelelő mértékű biztosítási idő hiánya miatt elutasították, és ez az elutasító döntés véglegessé vált; viszont rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével, vagyis:

a kérelem benyújtását megelőző

5 éven belül legalább 548 napig, vagy

10 éven belül legalább 1278 napig, vagy

15 éven belül legalább 1825 napig biztosított volt, továbbá

– aki keresőtevékenységet nem végez és

– aki rendszeres pénzellátásban nem részesül.

A kivételes rokkantsági ellátás megállapítása során előnyben kell részesíteni azt a megváltozott munkaképességű személyt, aki a szükséges biztosítási idő legalább 90 %-ával rendelkezik, vagyis a kérelme benyújtását megelőzően

5 éven belül legalább 986 napon át, vagy

10 éven belül legalább 2300 napon át vagy

15 éven belül legalább 3285 napon át

biztosított volt.

A kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem elbírálásakor a mérlegelés során figyelemmel kell lenni

a) az egészségi állapot komplex minősítésben meghatározott mértékére,

b) az előzetes biztosítás időtartamára,

c) a jövedelmi helyzetre, valamint

d) az egyéb különös méltánylást igénylő körülményekre.

A kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás iránti kérelmét elutasító döntés véglegessé válásától számított 6 hónapon belül nyújtható be.

Ha a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmet kizárólag arra tekintettel utasították el, hogy a keretösszeg kimerült, a kérelem az elutasító döntés véglegessé válását követő naptári évben ismételten benyújtható.

A kivételes rokkantsági ellátás iránti igény ezen a nyomtatványon nyújtható be.

 

(2) A rokkantsági ellátás és a kivételes rokkantsági ellátás összege

 

A rokkantsági ellátás összege a jogosult havi átlagjövedelmétől és a komplex minősítés során megállapított kategóriájától, valamint a foglalkoztatási és szociális rehabilitálhatóságától függ.

A havi átlagjövedelem: 

- a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben (a referencia-időszakban) elért, a 2020. július 1-jét megelőző időszakra a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a 2020. július 1-jétől kezdődő időszakra a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelem napi átlagának 30-szorosa; 

- ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a referencia-időszak kezdő időpontját követően szerzett, a kérelem benyújtásának napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa; 

- ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni.

Ha a rokkantsági ellátásban részesülő személy havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rokkantsági ellátás havi összegét az alapösszeg százalékos mértékében állapítják meg. 

Az alapösszeg 2021-ben 107.540 forint.


A rokkantsági ellátás összege

Havi átlagjövedelemmel rendelkező ellátott esetében

B1 kategória esetén a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább az alapösszeg 30 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 45 százaléka (2021. évi megállapítás esetén legalább 32.265 Ft és legfeljebb 48.395 Ft)

B2 kategória esetén a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább az alapösszeg 30 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 45 százaléka (2021. évi megállapítás esetén legalább 32.265 Ft és legfeljebb 48.395 Ft)

C1 kategória esetén a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább az alapösszeg 45 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka (2021. évi megállapítás esetén legalább 48.395 Ft és legfeljebb 161.310 Ft)

C2 kategória esetén a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább az alapösszeg 45 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka (2021. évi megállapítás esetén legalább 48.395 Ft és legfeljebb 161.310 Ft)

D kategória esetén a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább az alapösszeg 50 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka (2021. évi megállapítás esetén legalább 53.770 Ft és legfeljebb 161.310 Ft)

E kategória esetén a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább az alapösszeg 55 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka (2021. évi megállapítás esetén legalább 59.150 Ft és legfeljebb 161.310 Ft)


Havi átlagjövedelemmel nem rendelkező ellátott esetében az ellátás összege megegyezik az adott kategóriában megállapítható legkisebb ellátás összegével, amely 2021. évi megállapítás esetén:

B1 és B2 kategória esetén az alapösszeg 30%-a (32.265 Ft)

C1 és C2 kategória esetén az alapösszeg 45%-a (48.395 Ft)

D kategória esetén az alapösszeg 50%-a (53.770 Ft)

E kategória esetében az alapösszeg 55%-a (59.150 Ft)


A rokkantsági ellátás összege mentes az szja és a társadalombiztosítási járulék alól.

A rokkantsági ellátást a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelik. 

A rokkantsági ellátás összegének emelésére méltányosságból nincs lehetőség.


A kivételes rokkantsági ellátás összege

C1 kategória (ha az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betölti): az alapösszeg 45 százalékának a 65%-a, 2021-ben 31.460 Ft

C2 kategória: az alapösszeg 45 százalékának a 65%-a, 2021-ben 31.460 Ft

D kategória: az alapösszeg 50 százalékának a 65%-a, 2021-ben 34.950 Ft

E kategória: az alapösszeg 55 százalékának a 65%-a, 2021-ban 38.450 Ft

 

(3) A rokkantsági ellátásban részesülők felülvizsgálatára vonatkozó szabályok

 

A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapított körülményekre vonatkozóan felülvizsgálatot végez

a) az ellátást megállapító döntésben meghatározott időpontban,

b) az ellátott kérelmére,

c) olyan tényről vagy körülményről történő tudomásszerzés esetén, amely valószínűsíti, hogy a korábbi komplex minősítés során megállapított körülmény nem áll fent (rendkívüli felülvizsgálat), vagy

d) célzott vizsgálatok elrendelése esetén.

 

Két fontos területen enyhült a rokkantsági ellátásban részesülők felülvizsgálati kötelezettsége 2020. január 1-jétől.

(i)

A legfontosabb és nagyon sok érintett által várt enyhítés, hogy duplájára nőtt a komplex minősítés során megállapított körülményekre vonatkozó felülvizsgálat alóli mentesülés időtartama a nyugdíjkorhatár betöltése előtt.

Eszerint annak a rokkantsági ellátottnak a felülvizsgálatát nem kell elvégezni, aki az ellátása megállapításáról szóló határozatban előírt felülvizsgálat időpontjától vagy a felülvizsgálati eljárás megindításának időpontjától számított 10 éven belül betölti a nyugdíjkorhatárát. 

2019. december 31-éig az előírt felülvizsgálat alóli mentesülés időtartama csak a  nyugdíjkorhatár betöltése előtti 5 évre vonatkozott, vagyis 2020. január 1-jétől duplájára nőtt a felülvizsgálat alóli mentesülés időtartama.

Így az a rokkantsági ellátott, aki 2020-ban vagy 2021-ben betölti az 54 év 183 napos életkorát, illetve 2022-ben vagy később betölti az 55 éves életkorát, e kor betöltését követően mentesül az említett felülvizsgálat alól.

A rehabilitációs hatóság továbbra is végezhet felülvizsgálatot az ellátott kérelmére a korhatára betöltése előtti 10 évben is. 

Ez nagyon fontos lehet a romló egészségi állapotú érintettek számára, mert ha a felülvizsgálat során megállapítják, hogy a minősítési kategóriájuk eltér a felülvizsgálatot megelőzően megállapított kategóriától (például C2 helyett D lesz, vagy D helyett E lesz), akkor a rokkantsági ellátást az új minősítési kategória figyelembevételével kell megállapítani. Szintén lehetőség nyílik a felülvizsgálatra olyan tényről vagy körülményről történő tudomásszerzés esetén is, amely valószínűsíti, hogy a korábbi komplex minősítés során megállapított körülmény nem áll fent (rendkívüli felülvizsgálat). Emellett a hatóság elrendelhet célzott vizsgálatokat is.

(ii)

A másik enyhítés, hogy végre megszűnt az E kategóriás rokkantsági ellátottak előírt felülvizsgálati kötelezettsége.

Az új szabály szerint a rokkantsági ellátásban részesülő személy esetén az ellátást megállapító határozatban előírt felülvizsgálatot nem kell elvégezni, ha a rehabilitációja nem javasolt, mert egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes (E kategória).

Az említett  egyéb felülvizsgálati lehetőségek elvégezhetőek az E kategóriába sorolt rokkantsági ellátott esetén is.


Ha a felülvizsgálat során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy a minősítési kategória eltér a felülvizsgálatot megelőzően megállapított minősítési kategóriától (vagyis állapotváltozás következett be), akkor a megváltozott munkaképességű személyek ellátását az új minősítési kategória figyelembevételével az erről szóló döntést követő naptól állapítja meg. 

A megállapított ellátás összege az állapotjavulás kivételével nem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél. Ha a megállapított ellátás összege csökken, azt a döntést követő második hónap első napjától kell a csökkentett összegben folyósítani.

Állapotváltozás esetén a megváltozott munkaképességű személyek ellátása összegének megállapítása során havi átlagjövedelemként a korábban alapul vett havi átlagjövedelemnek az évente bekövetkezett fogyasztói árnövekedés döntés időpontjában érvényes mértékével növelt összegét kell figyelembe venni.

Kivételes rokkantsági ellátás esetén a felülvizsgálat során megállapított ellátási összeg állapotjavulás esetében sem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél. Állapotrosszabbodás esetén a kivételes rokkantsági ellátás összegét az új minősítési kategóriának megfelelő összegben kell megállapítani.

Ha a felülvizsgálat során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy állapotváltozás nem következett be, a korábbi ellátást kell továbbfolyósítani.

Ha az időközben tudomására jutott tények, adatok alapján ez indokolt, a rehabilitációs hatóság a megállapított megváltozott munkaképességű személyek ellátását a döntés közlésétől számított öt éven belül magasabb összegben újra megállapítja.

A rehabilitációs hatóság a jogszerűnél magasabb összegben megállapított megváltozott munkaképességű személyek ellátását egy ízben, az azt megállapító döntés közlésétől számított öt éven belül alacsonyabb összegben újra megállapítja.

Ha az ellátás megállapítására a jogosultsági feltételek hiányában került sor, a rehabilitációs hatóság a megállapított megváltozott munkaképességű személyek ellátását az azt megállapító döntés közlésétől számított öt éven belül megszünteti.

 

(4) Megszűnés, megszüntetés

 

A rokkantsági ellátás megszűnik

a) az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követő hónap első napjától,

b) az öregségi nyugdíj megállapításának kezdő napját megelőző nappal.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő halála esetén a fel nem vett pénzbeli ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőssé válása napjától számított egy éven belül. Aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személy halála esetén a kiutalt pénzbeli ellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni.

A rokkantsági ellátást és az öregségi nyugdíjat nem lehet együtt felvenni, ezért az öregségi nyugdíj megállapítása megszünteti a rokkantsági ellátást.

A rokkantsági ellátásban részesülő viszont nem köteles arra, hogy a nők kedvezményes nyugdíja feltételeinek teljesítését vagy a korhatára betöltését követően igényelje az öregségi nyugdíját, ilyen esetben továbbra is folyósítják a rokkantsági ellátását. A rokkantsági ellátást önmagában a nők kedvezményes nyugdíja feltételeinek teljesítése vagy a nyugdíjkorhatár betöltése nem szünteti meg.


A rokkantsági ellátásra való jogosultságot megszüntetik, ha az ellátásban részesülő személy

- kérte,

- más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat és az örökbefogadói díjat,

- egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn,

- foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,

- az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy

- a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt.

A kivételes rokkantsági ellátást a fenti okok mellett abban az esetben is meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő komplex minősítése során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy már nem áll fenn a kivételes rokkantsági ellátás feltétele (vagyis a komplex minősítése alapján az egészségi állapota már meghaladja az 50 százalékot, vagy akinek a rehabilitációja már javasolt).

Ha a rokkantsági ellátást azért kellett megszüntetni, mert a megváltozott munkaképességű személyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában (bejelentés nélkül) alkalmazták, akkor a megszüntetés időpontját megelőző 12 hónapra – az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára – folyósított ellátást vissza kell fizetni.

A rokkantsági ellátást akkor is vissza kell fizetni, ha az ellátás felvétele jogalap nélkül történt és a visszafizetésre a rokkantsági ellátásban részesülőt az ellátás bármely okból történő megszüntetésétől számított 90 napon belül kötelezték.

 

(5) A rokkantsági ellátás melletti munkavégzés, szolgálati idő szerzése

 

A rokkantsági és a kivételes rokkantsági ellátás mellett korlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni.

A rokkantsági ellátás összegéből társadalombiztosítási járulékot nem vonnak, ezért a folyósítás időtartama nem minősül szolgálati időnek. 

A rokkantsági ellátás mellett végzett munkával szerzett keresetet terheli a társadalombiztosítási járulék, így a munkavégzés tartamával szolgálati idő szerezhető (2012. január 1-jétől, miután korábban a rokkantsági nyugdíj saját jogú nyugdíjnak minősült, így sem a folyósítási idejével, sem a mellette végzett munka révén nem volt szerezhető további szolgálati idő).

 

(6) Utazási kedvezmény

 

A rokkantsági ellátottak közül az utazási kedvezményre az jogosult, aki

- 2011. december 31-én I., illetve II. csoportos rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 30%-os vagy kisebb mértékű, vagy


- 2011. december 31-éig 57. életévét betöltötte és 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugdíjra vagy rendszeres szociális járadékra volt jogosult. (Ez utóbbi kategória az 1954-ben vagy előtte született személyekre vonatkozik, akik már 2019-ben betöltötték a 65 éves életkorukat, így ingyen utazhatnak).

 

(7) Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki rokkantsági ellátásban részesül?

 

Az öregségi nyugdíjat minden ellátottnak az általános szabályok szerint kell igényelnie, nincs hivatalból történő nyugdíjmegállapítás semmilyen esetben sem, és megszűnt az a lehetőség is, hogy a rokkantsági ellátott a rokkantsági ellátása változatlan összegben, öregségi nyugdíjként történő továbbfolyósítását kérje a nyugdíjigénylés benyújtása helyett (ezt csak az 1955 előtt született ellátottak kérhették).

A törvény nem rendeli el, hogy a rokkantsági ellátás folyósítását az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével  meg kell szüntetni, ennek két következménye van: 

- egyrészt a rokkantsági ellátott nem köteles beadni a nyugdíjigénylést a korhatára betöltését követően sem, 

- másrészt a nyugdíjigénylő részére a jogosultsági feltételek fennállása esetén az öregségi nyugdíj megállapítható akkor is, ha az igénylő még rokkantsági ellátásban részesül (vagyis a nyugdíjigénylés feltételeként nem kell megszüntetni az ellátás folyósítását).

A nyugdíjmegállapító határozat véglegessé válásával egyidejűleg azonban az illetékes rehabilitációs szakigazgatási szervet hivatalból értesítik arról, hogy az igénylő részére öregségi nyugdíjat állapítottak meg,  ennek következtében az öregségi nyugdíj megállapítása a rokkantsági ellátás megszűnését eredményezi (vagyis egyszerre semmiképpen nem lehet öregségi nyugdíjat is és rokkantsági ellátást is kapni).

Ha a nyugdíjigény elbírálása során kiszámított nyugdíj összege kisebb lenne a rokkantsági ellátás összegénél (aminek jellemzően kicsi az esélye), akkor a nyugdíjigényét a nyugdíjmegállapításról szóló határozat véglegessé válásáig visszavonhatja, ez esetben a rokkantsági ellátását folyósítanák tovább.

Miután a nyugdíjmegállapító határozat a kézhezvételével véglegessé válik, a kézbesített határozat ellen jogorvoslatot két módon kérhet az érintett:

- beadhat a határozat felülvizsgálata iránt kérelmet azzal, hogy kéri a határozat hatályon kívül helyezését, miután a nyugdíj megállapított összege alacsonyabb lett, mint a rokkantsági ellátása összege volt, így inkább a rokkantsági ellátása folyósítását kéri a nyugdíj helyett,

- a felülvizsgálati kérelem elutasításáról szóló határozatot keresettel megtámadhatja az illetékes  törvényszék előtt.

Miután annak a rokkantsági ellátottnak a felülvizsgálatát sem kell elvégezni, aki az ellátása megállapításáról szóló határozatban előírt felülvizsgálat időpontjától vagy a felülvizsgálati eljárás megindításának időpontjától számított 10 éven belül betölti a nyugdíjkorhatárát, a korhatár betöltését követően továbbfolyósított rokkantsági ellátásban részesülő személy is természetesen mentesül a felülvizsgálat alól. 

A rehabilitációs hatóság azonban ilyen esetben is végezhet felülvizsgálatot az ellátott kérelmére. Ez nagyon fontos lehet a romló egészségi állapotú érintettek számára, mert ha a felülvizsgálat során megállapítják, hogy a minősítési kategóriájuk eltér a felülvizsgálatot megelőzően megállapított kategóriától (például D helyett E lesz), akkor a rokkantsági ellátást az új minősítési kategória figyelembevételével kell megállapítani. E rendelkezés alapján akár a korhatár betöltését követően is növelhető a rokkantsági ellátás összege, ha az ellátott egészségi állapota olyan mértékben romlik, hogy új komplex minősítési kategória szerint kell megállapítani az ellátás összegét.

(8) Jogszabályok

 

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.)

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet

A komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II.14.) NEFMI-rendelet

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.)

A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet

 

Ha kérdése van a rokkantsági ellátással kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA tegye azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 

Az összefoglaló készítésének időpontja: 2021. február 18.

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...