Felértékelődhet a nagyszülői gyed a veszélyhelyzetben

Felértékelődhet a nagyszülői gyed a veszélyhelyzetben

2020. 04. 28.

A koronavírus járvány miatti veszélyhelyzetben különleges menekülő útnak bizonyulhat a nagyszülői gyed igénybe vétele minden olyan nagyszülő számára, akinek állását a veszélyhelyzetben megszüntették vagy fennáll ennek a kockázata.

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Ha Önnek személyes kérdése van a nyugdíjával vagy a nyugdíjjogosultságával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti föl a kérdését, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 


Felértékelődhet a nagyszülői gyed a veszélyhelyzetben


 

A koronavírus járvány miatti veszélyhelyzetben különleges menekülő útnak bizonyulhat a nagyszülői gyed igénybe vétele minden olyan nagyszülő számára, akinek állását a veszélyhelyzetben megszüntették vagy fennáll ennek a kockázata. A nagyszülők - miután még nem nyugdíjasok - nem tartoznak a koronavírus miatt leginkább veszélyeztetett idős emberek körébe, így a biztonsági intézkedések betartása mellett különösebb kockázat nélkül viselhetik unokáik napközbeni gondját.

 

A nagyszülői gyed bevezetéséről szóló, 2020. január 1-jétől hatályos törvény szerint a nagyszülői gyed alapfeltételei

- az a még nem nyugdíjas nagyszülő igényelheti a nagyszülői gyermekgondozási díjat, aki az unoka születését megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosított volt (dolgozott), 

- a gyermek szülei mindketten (vagy egyedülálló szülő esetén a gyermeket nevelő szülő) dolgoznak (kivéve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban állást), és legalább az egyik szülő az általános szabályok szerint járó gyed jogosultsági feltételeinek megfelel,

- a szülők (vagy az egyedülálló szülő) saját háztartásukban nevelik a gyermeket, ahonnan a gyermek a nagyszülőhöz csak átmeneti jelleggel, napközbeni időszakra kerül ki,

- a szülők (vagy az egyedülálló szülő) nyilatkoznak arról, hogy egyetértenek a gyermekgondozási díj nagyszülő általi igénylésével (ha további gyermekek esetében is ezt a megoldást választanák, akkor csak ugyanannak a nagyszülőnek a javára nyilatkozhatnak, viszont ez a nagyszülő természetesen több - nem azonos várandósságból származó - gyermek után is jogosult lehet nagyszülői gyed-re), és

- arra a gyermekre tekintettel, aki után a nagyszülői gyed-et megállapították, nem folyósítanak gyermekgondozást segítő ellátást.

A nagyszülői gyed révén a még nem nyugdíjas nagymama vagy nagypapa folyamatos bébiszitter-szolgáltatást nyújt az unokája szülei számára, amíg a szülők dolgoznak - vagyis inkább ő marad ki a munkából, minthogy a szülők valamelyike kényszerüljön erre.

Ha a szülők a veszélyhelyzetben otthonról dolgoznak (home office), akkor is nagy segítség a számukra, hogy napközben nem kell az otthon egyébként is kivételes koncentrációt igénylő munka mellett a pici gyermekeikre is figyelniük.

A törvény egy sor kizáró okot is meghatároz, ezek szerint nem állapítható meg a nagyszülői gyed, ha

- a nagyszülő keresőtevékenységet folytat - kivéve, ha azt kizárólag az otthonában végzi (vagyis a nagyszülő a home office-ban dolgozhat a nagyszülői gyed mellett is!),

- az unokát napközbeni ellátást biztosító intézményben (például bölcsődében) helyezték el - egyelőre viszont a koronavírus miatti veszélyhelyzetben ez nem lehetséges,

- a nagyszülő rendszeres pénzellátásban - például nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, rokkantsági ellátásban - részesül, kivéve az otthonában végzett keresőtevékenysége után járó táppénzt, baleseti tápppénzt, a csecsemőgondozási díjat, valamint a különböző korú gyermekek (unokák) után járó gyermekgondozást segítő ellátást és gyermekgondozási díjat,

- a nagyszülő letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést, elzárást tölt,

- a szülő(k) gyermekgondozási díjra való jogosultsága megszűnik, vagy a szülő(k) visszavonják azt a nyilatkozatukat, amelyben egyetértettek a nagyszülő gyed megállapításával.

A nagyszülői gyed összegét ugyanúgy kell megállapítani, mint a szülői gyed összegét, vagyis a naptári napi alap 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a lehet a nagyszülői gyed összege. (Idén a 161 ezer forintos minimálbér alapján a nagyszülői gyed maximális összege 161.000 Ft x 2 x 0,7 = 225.400 forint lehet.) 

A nagyszülői gyed összegét 10% nyugdíjjárulék és 15% szja terheli.

A gyermekgondozási díj összegének megállapítása során a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló (illetve a csecsemőgondozási díj folyósításának időtartama alatt megszűnt) biztosítási jogviszonyban az állami adóhatósághoz személyi jövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.

A gyermekgondozási díj naptári napi alapját a táppénzre vonatkozó rendelkezések alapján kell megállapítani: 

- ha a biztosítási idő a nagyszülői gyed-re való jogosultság kezdő napjáig folyamatos, akkor a naptári napi alapot a nagyszülői gyed-re való jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani, azzal, hogy a folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni, 

- ha a nagyszülő nem rendelkezik ilyen 180 naptári napi jövedelemmel, de ugyanabban az időszakban annak az utolsó napjához időben legközelebb eső időszakában rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor ennek alapján kell számolni,  

- ha ilyen jövedelme sincs a nagyszülőnek, de a nagyszülői gyed-re való jogosultság első napját megelőzően van legalább 180 napnyi folyamatos biztosítási jogviszonya, akkor a nagyszülői gyed naptári napi alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani,

- ha ilyen jövedelem sem állapítható meg, akkor a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része azzal, hogy ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, akkor a nagyszülői gyermekgondozási díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni, 

- a maximális összegben megállapított nagyszülői gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.

A nagyszülői gyed a jogosultság fennállásának teljes időtartama alatt az ellátás megállapításkor hatályos szabályok alapján meghatározott összegben jár, vagyis a jogosultság fennállása alatt az ellátás összegét ismételten megállapítani (például a minimálbér növekedésére tekintettel) nem lehet. Igaz, ha esetleg csökkenne a minimálbér (elhúzódó válság esetén ez sem zárható ki), akkor a nagyszülői gyed összegét csökkenteni sem lehet erre való hivatkozással.

A nagyszülői gyed iránti igényt ezen az űrlapon lehet igényelni.

A kitöltési útmutatót itt olvashatja el.

A kérelmet a foglalkoztatónál kell benyújtani. Ha a nagyszülő önfoglalkoztató, akkor a kérelmet Kormányablakban nyújtsa be. A nagyszülői gyermekgondozási díjat a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatal bírálja el.

Az általános szabályok szerint megállapított gyermekgondozási díjhoz hasonlóan, a nagyszülői gyed legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetve az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén a gyermekek 3. életévének betöltéséig jár.


Amint a fenti összefoglalóból látható,  a nagyszülői gyed esetén meglehetősen sok a korlátozó tényező: 

A nagyszülőnek aktív dolgozónak (biztosítottnak) kell lennie (legalább egy éven át az unoka megszületését megelőző két évben). Ez eleve kizárja a nyugdíjas és egyéb nyugdíjszerű ellátásban részesülő nagyszülőket, ideértve egyebek között a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban, a szolgálati járandóságban vagy korhatár előtti ellátásban, átmeneti bányászjáradékban, táncművészeti életjáradékban és hasonló rendszeres pénzellátásban részesülőket. A nagyszülői gyed időtartamára az a nagyszülő, aki a Munka Törvénykönyve által szabályozott munkaviszonyban dolgozik, a nagyszülői gyed időtartamára fizetés nélküli szabadságban részesül, így nem szűnik meg a munkaviszonya. A szolgálati ideje is folyamatos marad, miután a nagyszülői gyed folyósítási tartama szolgálati időnek minősül. A jól kereső nagyszülőnek a nyugdíj alapjául szolgáló számított "életpálya" átlagkeresetét a nagyszülői gyed összege egyébként nem veszélyezteti, mert annak összegét a nyugdíjszámítás során csak akkor kell figyelembe venni, ha az a nagyszülőre nézve kedvezőbb eredménnyel járna.

A nagyszülői gyed összege a nagyszülő - a törvényben részletesen meghatározott időtartamban mért - átlagkeresetének a 70%-a, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 70%-a lehet. Ez az idén 225.400 forintos felső korlát feltehetően meggondolásra készteti a jól - 362 ezer forintot meghaladó összegben - kereső nagyszülőket, hiába térhetnek vissza a munkahelyükre az új munkajogi garanciáknak megfelelően a gyed időtartama (amit fizetés nélküli szabadságon tölthetnek) után (ha egyáltalán munkaviszonyban és nem más jogviszonyban dolgoznak). Persze ha a munkahelyük a koronavírus járvány miatt veszélybe kerül, akkor ez a megfontolás nyilván háttérbe szorul.

A nagyszülőnek közel kell laknia a szülőkhöz, hiszen a gyermeknek a szülők háztartásában kell maradnia, onnan legfeljebb csak napközben viheti ki a nagyszülő a saját otthonába. Ez sok, az unokájától távolabb élő nagyszülőt zárhat ki az igénybevétel lehetőségéből - vagy késztethet arra, hogy legalább a pici kétéves koráig közelebb költözzön az unokájához. Nyilván az is fontos tényező, hogy a nagyszülő egészségi állapota megfelelő-e a gyerek(ek) napközbeni gondozásához.

Emellett sok nagymama nyilván boldogan átvált a nagyszülői gyed-re, ha csak rövid időtartam hiányzik a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító legalább 40 évi időből, és a saját gyermeke(i) nevelése kapcsán nem használta ki a legfeljebb 8 évi időtartamot, amit gyermeknevelésre tekintettel kapott ellátások folyósítási idejével lehet megszerezni.

További korlát, hogy a szülőknek (vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőnek) dolgozniuk kell, így kiesik minden olyan pár (vagy egyedülálló szülő), akik valamelyike nem dolgozik. 

Feltehetően akkor lehet különösen vonzó a nagyszülői gyed, ha a nagyszülő dolgozik, de keveset keres vagy nagyon szeretné már abbahagyni a munkát, vagy ha nincs a nagyszülő előtt további tér a karrierje kiteljesítésére, vagy tart attól, hogy megszűnhet a munkalehetősége és nem talál helyette megfelelő állást. 

Éppen emiatt a koronavírus járvány miatti veszélyhelyzetben különleges menekülő útnak bizonyulhat a nagyszülői gyed igénybe vétele minden olyan nagyszülő számára, akinek állását a veszélyhelyzetben megszüntették vagy fennáll ennek a kockázata. A nagyszülők - miután még nem nyugdíjasok - nem tartoznak a koronavírus miatt leginkább veszélyeztetett idős emberek körébe, így a biztonsági intézkedések betartása mellett különösebb kockázat nélkül viselhetik unokáik napközbeni gondját.


A nagyszülői gyed 2020. január 1-jétől hatályos  jogszabályi hátterét a következő rendelkezések biztosítják:

Az egyes törvényeknek a nagyszülői gyermekgondozási díj bevezetésével kapcsolatos módosításáról szóló 2019. évi XCVIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényt egészíti ki a nagyszülői gyed-ről szóló rendelkezésekkel.

42/G. § (1) A gyermekgondozási díjra a 42/A. § (1) bekezdése alapján jogosult személy (e § alkalmazásában a továbbiakban: alapjogosult) jogán annak vagy az alapjogosulttal együtt élő házastársának – ide nem értve a családbafogadó gyám házastársát – vér szerinti és örökbe fogadó biztosított szülője, továbbá a biztosított szülővel együtt élő biztosított házastárs (a továbbiakban együtt: nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozási díjra, ha

a) a nagyszülő a gyermek születését megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosított volt,

b) a gyermek közös háztartásban élő mindkét szülője – egyedülálló alapjogosult esetében az alapjogosult – az ellátás nagyszülő részére történő folyósítása alatt a Tbj. 5. §-a szerinti jogviszony – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – alapján biztosítottként keresőtevékenységet végez,

c) a gyermeket az alapjogosult a saját háztartásában neveli, és abból a gyermek a nagyszülőhöz csak átmeneti jelleggel, napközbeni időszakra kerül ki,

d) a gyermek közös háztartásban élő mindkét szülője – egyedülálló alapjogosult esetében az alapjogosult – írásban nyilatkozik arról, hogy egyetért a gyermekgondozási díj nagyszülő általi igénylésével és annak nagyszülő részére történő megállapításával, és

e) azon gyermekre tekintettel, aki után az e bekezdés szerinti ellátást megállapították, gyermekgondozást segítő ellátást nem folyósítanak.

(2) Az alapjogosult halála a nagyszülő részére már megállapított gyermekgondozási díjra való jogosultságot nem érinti.

(3) Nem jár gyermekgondozási díj, ha

a) a nagyszülő keresőtevékenységet folytat, kivéve, ha azt kizárólag az otthonában végzi,

b) a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezték el,

c) a nagyszülő a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve az otthonában végzett keresőtevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, a csecsemőgondozási díjat, valamint a különböző korú gyermek jogán járó gyermekgondozást segítő ellátást és gyermekgondozási díjat,

d) a nagyszülő tekintetében a 42/C. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt körülmény áll fenn,

e) az alapjogosult gyermekgondozási díjra való jogosultsága megszűnik,

f ) az (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozatot visszavonják.

(4) A nagyszülő részére megállapított gyermekgondozási díj naptári napi alapját és a folyósítandó ellátás összegét a nagyszülő jövedelméből, a 42/D. § (1)–(4) és (7)–(10) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell kiszámítani. 

(5) A nagyszülő részére megállapított gyermekgondozási díj esetében a 39. § rendelkezései nem alkalmazhatók. Ha a gyermekgondozási díjat a nagyszülő részére megállapítják, a gyermek közös háztartásban élő szülője – egyedülálló alapjogosult esetén az alapjogosult – gyermekgondozási támogatásra és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira nem jogosult, kivéve a saját, illetve a gyermeke ápolására figyelemmel fennálló keresőképtelenségére tekintettel járó táppénzt.

(6) A gyermek közös háztartásban élő mindkét szülője – egyedülálló alapjogosult esetében az alapjogosult – az (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozatát valamennyi gyermekgondozási díjra jogosító gyermek tekintetében csak egy és ugyanazon nagyszülő vonatkozásában adhatja meg.

(7) Ha ugyanazon nagyszülő részére a gyermekgondozási díjra való jogosultságot az e §-ban foglalt feltételeknek megfelelő egy vagy több alapjogosult nyilatkozata alapján, több – nem ugyanazon várandósságból született – gyermekre figyelemmel is megállapítják, a gyermekgondozási díjat számára gyermekenként kell megállapítani.

62. § (2d) A gyermekgondozási díjnak a 42/G. § szerint a nagyszülő részére történő megállapítása iránt benyújtott kérelmet a nagyszülő munkáltatójának székhelye szerint illetékes egészségbiztosító bírálja el.

 

Munka Törvénykönyve

128. § (3) A munkavállaló a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/G. §-a szerinti gyermekgondozási díj időtartamára fizetés nélküli szabadságra jogosult.

 

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet

A ... gyermekgondozási díj alapjául szolgáló jövedelem megállapításának részletes szabályai 

(Az Ebtv. 42. §-ához)

26. § Ha ... az Ebtv. ... 42/G. § (1) bekezdése alapján a gyermekgondozási díjat a Tbj. 5. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott biztosított részére állapítják meg (vagyis annak, aki álláskeresési járadékban  részesül), az ellátás összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján kell kiszámítani, azonban az ellátás naptári napi alapja nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás alapját képező összeg harmincad részét.

26/A. § (1) Ha az Ebtv. ... 42/G. §-a szerinti gyermekgondozási díjra jogosult személy kérelmének elbírálása során megállapításra kerül, hogy ugyanazon gyermek jogán csecsemőgondozási díjat senki nem vett igénybe, a gyermekgondozási díjra való jogosultság megállapításánál a csecsemőgondozási díjnak megfelelő időtartam kezdő napjaként a gyermek születésének napját kell figyelembe venni.

...

(3) A gyermekgondozási díjra - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

26/B. § A gyermekgondozási díj legmagasabb naptári napi összegét az Ebtv. 42/D. § (1) bekezdésében, illetve 42/E. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott összeg harmincad részében kell megállapítani.

26/C. § A bedolgozó részére ... gyermekgondozási díjat nem lehet folyósítani addig, amíg a feldolgozásra átvett anyagot vissza nem adta. ...


Ha Önnek személyes kérdése van a nyugdíjával vagy a nyugdíjjogosultságával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti föl a kérdését, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...