Idén második félévben és jövőre az első félévben nyugdíjba vonuló 1952-esek figyelmébe

K Küldés K Nyomtatás

 

A nyugdíjkorhatár

Miután a nyugdíjkorhatár az 1952-esek esetében nem egész év, hanem a 62 év után még egy fél évet is várniuk kell, ezért a nyugdíjba vonulásuk lehetséges időpontja is két naptári évre esik.

Az 1952. első félévében (1952. január 1. és július 1. között) születettek esetében az öregségi nyugdíjra való jogosultságot 2014. július 3. és december 31. között szerzik meg.

Az 1952. második félévében (1952. július 2. és december 31. között) születettek esetében az öregségi nyugdíjra való jogosultságot 2015. január 1. és július 2. között szerzik meg.

 

A nyugdíjhoz szükséges előfeltételek összefoglalása:

 

Mielőtt az öregségi teljes nyugdíj összegének meghatározására sor kerülhetne, a nyugdíjigénylőnek teljesítenie kell az öregségi nyugdíjra való jogosultság törvényi előfeltételeit, amelyek a következők:

 

(1) a nyugdíjigénylő a születési évének megfelelő öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte ÉS

(2) legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik (résznyugdíjhoz legalább 15 év szolgálati idővel rendelkezik), ÉS

(3) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják a részére, nem áll biztosítással járó jogviszonyban.

 

E legutóbbi feltétel kapcsán fontos ismernünk a hatályos szabályozás tartalmát, amely a következő:

a nyugdíjigénylő azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat (vagy résznyugdíjat) megállapítják, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a Tbj. rövidítéssel közismert tövény) 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban

 

sem Magyarországon,

sem - a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetében - Európai Unió/Európai Gazdasági Térség államaiban, ideértve Svájcot is,

sem - a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy (ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik) - az adott szerződő államban

nem állhat.

 

(Marialuisa Tadei installációja a Velencei Biennálén)

 

Nézzük meg pontonként, mire vonatkoznak ezek a hivatkozott törvényhelyek:

 

Tbj. 5.§ (1) bekezdés a) pont: munkaviszony, közalkalmazotti viszony, közszolgálati viszony, az igazságügyben dolgozók szolgálati jogviszonya, közfoglalkoztatási viszony, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonya, a fegyveres erők és testületek tagjainak különféle szolgálati jogviszonyai - akár teljes, akár részmunkaidőben történik a foglalkoztatás.

Tbj. 5.§ (1) bekezdés b) pont: a szövetkezet tagja, aki e minőségében munkaviszony, vállalkozási jogviszony, vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik (kivéve a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot és az iskolaszövetkezeti tanuló tagot).

 

E két kategória esetén e jogviszonyokat a nyugdíjigénylőnek meg kell szüntetnie legkésőbb azt a napot megelőző napon, amelytől a nyugellátást a részére megállapítják!

 

Tbj. 5.§ (1) bekezdés e) pont: a kiegészítő tevékenységet folytatónak NEM minősülő egyéni vállalkozó

Tbj. 5.§ (1) bekezdés g) pont: a megbízási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban - összefoglaló nevén: díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében - személyesen munkát végző személy (praktikusan a társas vállalkozó), ha az e tevékenységéből származó járulékalapot képező havi jövedelme eléri a minimálbér (idén 101.500,-Ft) 30%-át.

 

Az egyéni és a társas vállalkozó esetében nincs szükség a biztosítással járó jogviszony megszüntetésére, mivel e személyek biztosítási jogviszonya a nyugdíjazás időpontjától kezdődően - a törvény erejénél fogva - automatikusan átalakul kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogviszonnyá.

 

Fontos kiegészítő szabály: bármely életkorban szüneteltetik az öregségi nyugdíja folyósítását annak a személynek, aki közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati, állami vezetői, közszolgálati, bírói, igazságügyi alkalmazotti, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos, valamint a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. Ha e jogviszonyát megszünteti, az öregségi nyugdíja folyósítása újraindul.

 

 

A nyugdíjszámítás

 

A nyugdíjszámítás három alapvető műveletre épül:

1. művelet:

A nyugdíjigénylő egész életében szerzett szolgálati idejének napra pontos megállapítása évenként.

Ezzel kapcsolatban a részletes összefoglalóimat itt olvashatják el:

Általános ismertetés a szolgálati időről:

http://www.drfarkasandras.hu/elveszett-paradicsom/szolgalati-ido-es-jogosultsagi-ido

Az 1998. január 1-je előtt szerzett szolgálati időről:

http://www.drfarkasandras.hu/elveszett-paradicsom/szolgalati-ido-1998-januar-1-elott-ahogyan-meg-sosem-lathattuk

Az 1997. december 31-ét követően szerzett szolgálati időről:

http://www.drfarkasandras.hu/elveszett-paradicsom/az-1997-december-31-et-kovetoen-szerzett-szolgalati-idorol

 

 

2. művelet:

a nyugdíjigénylő havi "életpálya"-átlagkeresetének megállapítása az 1988. január 1-jét követően szerzett kereseteiből, jövedelméből (itt következik be az évenkénti nettósítás, valamint a korábbi kereseteknek a nyugdíjbavonulás évét megelőző évhez történő valorizációja, azaz felszorzása)

 

3. művelet:

a törvényben meghatározott, a szolgálati idő hosszától függő nyugdíjskála alkalmazása (előtte szükség szerint a meghatározott "életpálya"-átlagkeresetet érintő degresszió)

 

A 2. és 3. műveletben említett nyugdíjmegállapítás részletes folyamatáról itt olvashatják el az összefoglalómat:

http://www.drfarkasandras.hu/elveszett-paradicsom/az-oregsegi-nyugdij-megallapitasarol

 

(Marialuisa Tadei installációja a Velencei Biennálén)

 

A nyugdíjigény benyújtása előtti teendők

A nyugdíjjogosultság előfeltételeiből megállapítható, hogy két dolgot kell tennünk - a nyugdíjkorhatár betöltése mellett - a nyugdíjigény benyújtása előtt:

a) tisztáznunk kell a szolgálati időnk hosszát (ez persze nem kötelező, de célszerű megtenni),

b) meg kell szüntetnünk a biztosítási jogviszonyunkat attól a naptól, amelytől a nyugdíjunk megállapítását kérjük (ez viszont kötelező, kivéve, ha egyéni vagy társas vállalkozók vagyunk).

 

A szolgálati idő tisztázása:

Ha úgy érezzük, hogy munkás életünk folyamán valamennyi állásunkban, tevékenységünkben a mindenkori jogszabályoknak megfelelően bejelentett jogviszonyban dolgoztunk és keresetünk, jövedelmünk után mindenkor megfizettük az előírt járulékokat, akkor célszerű kérnünk egy kimutatást a TB nyilvántartásaiban szereplő szolgálati időnkről és szerzett kereseteinkről az alábbi kérelem benyújtásával:

http://www.onyf.hu/m/pdf/feltolt/krelem_96_7.pdf

 

A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96/E.§-a alapján lehetőségünk van hatósági bizonyítvány kiállítását is kérni a megszerzett szolgálati időnkről, de ha olyan szolgálati időt is szeretnénk elismertetni, amely tudomásunk szerint nem szerepel a TB nyilvántartásaiban (például korábbi érdeklődésünk eredményeként tudjuk ezt), akkor a hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárást úgyis fel kell függeszteni és hivatalból adategyeztetési eljárást kell lefolytatni.

 

Ha bármilyen időszakra vonatkozóan nem vagyunk biztosak abban, hogy a TB nyilvántartásaiban szerepel-e az adott időszakra vonatkozóan adat, vagy

- előzetes érdeklődésünk nyomán korábban már kiderült, hogy az adott időszakra vonatkozóan a TB nyilvántartásaiban nincs adat, vagy

- az előbb említett kérelemre megküldött kimutatásból hiányoznak olyan időszakok, amelyek szerintünk szolgálati időnek kell, hogy minősüljenek,

akkor kezdeményezzünk hatósági adategyeztetési eljárást.

Ez csak elektronikus úton, az ügyfélkapun belépve tehető meg, az alábbiakban olvashatják el az erről szóló részletes összefoglalót és útmutatót:

http://www.drfarkasandras.hu/elveszett-paradicsom/hogyan-egyeztessunk-szolgalati-idot

Ha az 1952-ben született Olvasóm kormánytisztviselő, akkor a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését egy évvel megelőzően a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél a megszerzett szolgálati idejéről hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti. (Nem kell kérelmezni a hatósági bizonyítvány kiállítását, ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv korábban meghozott határozata az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meglétét igazolja.) A kormánytisztviselő a szolgálati időről kiállított hatósági bizonyítvány vagy más határozat másolatát - a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését legalább három hónappal megelőzően - benyújtja a munkáltatónak. A kérelem ezen az űrlapon nyújtható be:

https://e-ugyintezes.onyf.hu/PDF/K36.pdf?rnd=0.42096390458755195

Természetesen a szolgálati idő előzetes tisztázása - a kormánytisztviselők kivételével - nem kötelező, de nagyon ajánlatos megtenni, hogy ne a nyugdíjigény bejelentését követően derüljön  ki bármilyen eltérés, amely befolyásolhatja a nyugdíjjogosultságunkat és a megállapított nyugdíjunk összegét egyaránt. Ráadásul abban az esetben, ha a nyugdíjbiztosítónak kell az adatainknak utánajárnia, az nagyban meghosszabbíthatja az ügyintézés idejét, mivel az adatok begyűjtésének ideje a hivatalos hatósági ügyintézési határidőbe nem számít be.

Célszerű a kérelem beadását megelőzően összegyűjteni és a kérelemhez becsatolni eredetiben az alábbi személyes dokumentumainkat (az eredeti példányokat a hatóság az elbírálást követően visszajuttatja nekünk, miután illetékmentesen szükség szerint fénymásolatot készít róluk a TB nyilvántartás számára):

a) főiskolai vagy egyetemi leckekönyv, végbizonyítvány, oklevél, továbbá külföldön folytatott tanulmányok esetén annak igazolása, hogy a külföldi végzettséget honosították, a külföldi tanulmányi időt a hazai tanulmányi időbe beszámították, vagy a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon egyenértékűnek ismerhető el, a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző felsőoktatási tanulmányi idő igazolására,

b) katonakönyv vagy a Magyar Honvédség illetékes szerve által kiállított igazolás a sor-, tartalékos, vagy hivatásos katonai szolgálatban, illetve polgári szolgálatban eltöltött idő igazolására,

c) a fegyveres rendvédelmi szerv igazolása a hivatásos vagy továbbszolgáló állományban töltött idő igazolására,

d) ipari tanuló munkakönyv, szakmunkástanulói bizonyítvány, egészségügyi vagy mezőgazdasági szakiskolai bizonyítvány, oklevél vagy szakképző iskolai tanulószerződés, a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző szakiskolai tanulmányi idő igazolására,

e) bedolgozói kiskönyv vagy munkabér-, illetve jövedelemigazolás a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző bedolgozói jogviszony igazolására,

f) mezőgazdasági, halászati termelőszövetkezeti tagkönyv az 1998. január 1-jét megelőző tagsággal szerzett szolgálati idő igazolására,

g) egyházi igazolás az egyházi személyként, szerzetesrendi tagként, diakonissza nővérként szerzett szolgálati idő igazolására,

h) kórházi zárójelentés a szolgálati idő alatt vagy az ezt követő harminc napon belül kezdődött kórházi ápolással 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő igazolására,

i) munkakönyv, foglalkoztatói igazolás vagy szerződés a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásában nem szereplő egyéb szolgálati idők  igazolására,

j) az 1988. január 1-jét megelőző időszakra szóló, az igénylő birtokában lévő munkabér-, illetve jövedelemigazolás, ha az ezt követő időszakra az ügyfél nem rendelkezik a jogszabályban meghatározott számú naptári napra nyugdíjjárulékköteles keresettel, jövedelemmel,

k) az 1997. december 31-ét követő időszakra szóló, az igénylő birtokában lévő munkabér-, illetve jövedelemigazolás, ha az adat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásában nem szerepel,

l) a megyei vagy fővárosi kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervének vagy a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatónak az igazolása a táppénz vagy egyéb egészségbiztosítási pénzellátás folyósításának időtartamáról, 1997. december 31-ét megelőző időtartamra csak abban az esetben, ha az adat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásában nem szerepel.

  


A biztosítási jogviszony megszüntetése

 

Miután azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat kérjük megállapítani a részünkre, nem állhatunk biztosítással járó jogviszonyban, így ezt a jogviszonyt - az egyéni és a társas vállalkozó kivételével - az ezt megelőző napra vonatkozó hatállyal meg kell szüntetnünk.

A legcélszerűbb, ha erre a munkáltatónkkal kötött közös megegyezés alapján kerül sor, amelynek során megállapodhatunk a felmondási időnkről, ezen belül a munkavégzés alóli mentesítés idejéről, az esetleges végkielégítés mértékéről, a szabadságmegváltásról és így tovább. Miután jogviszony-típusonként eltérnek a jogviszony megszüntetésére vonatkozó lehetőségek, tömeges igény esetén erre vonatkozóan külön összefoglalót készítek.

Erre vonatkozó igényüket jelezhetik a NyugdíjGuru oldalam lájkolásával is... :-)

 

A nyugdíjigény benyújtása

Mindezek után felkészülten nyújthatjuk be a nyugdíj iránti igényünket az alábbi űrlapon:

https://e-ugyintezes.onyf.hu/PDF/K02.pdf?rnd=0.8464726593811065

 

Minden 1952-es olvasómnak idén második félévben és jövőre az első félévben sikeres ügyintézést és boldog, egészséges nyugdíjas éveket kívánok!

Ha lélekben is erősek, energiában is gazdagok szeretnének lenni nyugdíjas korukban, lepjék meg magukat mielőbb az új, Legyőzhetetlen című  könyvemmel, amely eddigi olvasói egybehangzó véleménye szerint úgy hatott rájuk, mintha bekapcsolatak volna az életükben egy személyes atomerőművet:

http://drfarkasandras.hu/legyozhetetlen/

És persze ha hasznosnak találták ezeket az összefoglalóimat, akkor osszák meg minél több ismerősükkel, és szeressék a NyugdíjGurut... :-)

Tisztelettel üdvözlöm Önöket,

Dr.Farkas András

www.drfarkasandras.hu

www.facebook.com/nyugdijguru

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...