Cikkek

A diplomás gyed-re akkor jogosult a szülő nő, ha az alábbi pontokban felsorolt együttes feltételeknek megfelel: (1) az Ebtv. (vagyis a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény) 42/A. § alapján gyermekgondozási díjra nem jogosult (mert nem biztosított, vagy biztosított ugyan, de a biztosítási jogviszonya alapján nem jogosult a gyermekgondozási díjra, mert a szülést megelőző 2 éven belül nem rendelkezik legalább 365 napi előzetes biztosítási idővel), (2) a gyermeke születését megelőző - két éven belül - államilag elismert felsőoktatási intézményben - magyar nyelvű nappali képzésben - legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe. Két aktív félév megállapításához a gyermek születését megelőző két éven belüli aktív félévekben összesen 300 naptári napi hallgatói... Tovább

Nyugdíjbiztosítási adategyeztetésre hivatalból vagy kérelemre kerülhet sor. 1. HIVATALBÓL Hatósági nyugdíjbiztosítási adategyeztetés hivatalból   Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság megkezdte a hatósági nyugdíjbiztosítási adategyeztetést az 1955-1959 közötti években született személyekkel, összesen közel 400 ezer emberrel. Az első leveleket augusztus 25-én postázták és két éven belül érnek el minden érintett, idén 55-59 éves személyt. (Az 1960-ban és utána született emberekkel ötéves korcsoporti bontásban, kétévente indítják majd az adategyeztetést.) Az adategyeztetés célja, hogy az esetleges problémák, adateltérések, különösen a hiányó időszakokkal, keresetekkel, járulékokkal kapcsolatos kérdések időben kiderüljenek, és azokkal a nyugdíjra jogosultak ne a TB nyugellátás iránti igényük bejelentésével egyidejűleg szembesüljenek, amikor a kérdések tisztázása akár hosszú hónapokkal is... Tovább

Békák a fazékban Világgazdaság - 2014.08.26. Farkas András A szerző a nyugdijguru.hu alapítója   A nemzedékek közötti állami közvetítésű jövedelemáramlásra épülő felosztó-kirovó (pay-as-you-go) rendszer addig működhet jól, amíg sok dolgozó fizet hosszú ideig nyugdíjjárulékot, amiből kevés nyugdíjas részére kell rövid ideig nyugdíjat fizetni. Ezekből a feltételekből ma egy sem teljesül Magyarországon, és a járulékfizetők száma folyamatosan csökken.Demográfiai okok miatt csak a következő tizenöt évben több mint 500 ezer fővel csökken a járulékfizetők száma. 2019-ig 2,1 millió ember éri el a 65 éves nyugdíjkorhatárt, míg csak 1,6 millió fiatal lép ugyanebben az időszakban a munkaerőpiacra. Persze lehet játszadozni azzal, hogy a nyugdíj mértékét a felnevelt gyerekek számához kötjük, de mire a koncepció hatása érződne, addigra a nyugdíjrendszer már régen a fejünkre omlott.  A kivándorlás, a... Tovább

HÁROM különböző szakaszt kell megkülönböztetni az özvegyi nyugdíj kapcsán.   ELSŐ szakasz: ideiglenes özvegyi nyugdíj   MÁSODIK szakasz: az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően feléledő "rendes" özvegyi nyugdíj   HARMADIK szakasz: a "rendes" özvegyi nyugdíj megszűnését követően feléledő "megint rendes" özvegyi nyugdíj   A sok-sok kérdés nyilván amiatt merül fel az özvegyekben, hogy az elhunyt jogszerzése alapján járó mindhárom özvegyi ellátás neve ugyanaz, miközben a feltételekben ég és föld a különbség.   (1) ELSŐ SZAKASZ: az ideiglenes özvegyi nyugdíj   Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az elhunyt halálának időpontjától számított legalább egy évig folyósítható.   Ha az özvegy az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult   - másfél évesnél fiatalabb gyermeket tart el, az özvegyi nyugdíj az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár (ha ez későbbi időpont, mint az elhunyt... Tovább

Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy az özvegyi nyugdíjnak két alapfeltétele van: 1) Az elhunytnak megfelelő szolgálati időt kellett szereznie, amelynek alapján részére megállapítható volt a) olyan saját jogú öregségi nyugellátás, amely a halála pillanatában megillette (ha már nyugdíjas volt), vagy b) megállapítható lett volna olyan öregségi nyugdíj, amely a halála pillanatában megillette volna (ha még nem töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárát). 2) Az özvegy szempontjából is teljesülnie kell egy sor feltételnek ahhoz, hogy jogosult legyen benyújtani az özvegyi nyugdíj iránti kérelmét.     Nézzük először az elhunyt szemponjából a kérdést.   Az elhunyt szempontjából a törvény azt a feltételt írja elő, hogy a halála pillanatában - ha akkor még nem részesült saját jogú nyugellátásban - rendelkezzen az ő saját nyugdíjjogosultságához szükséges szolgálati idővel. Az öregségi teljes nyugdíjhoz minimum... Tovább

Baleseti járadékra az a személy jogosult, akinek üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében 13 százalékot meghaladó mértékű egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességűek ellátásai nem illetik meg. (A vonatkozó rendelkezéseket a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, valamint az e törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) kormányrendelet hatályos szövege tartalmazza.)   A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset (foglalkozási betegség) okozta egészségkárosodás fokától függően az alábbiak szerint alakul: 1.   fokozatban: 14-20 % mértékű egészségkárosodásnál a havi átlagkereset   8 %-a, 2.   fokozatban: 21-28 % mértékű egészségkárosodásnál a havi átlagkereset 10 %-a, 3.   fokozatban: 29-39 % mértékű egészségkárosodásnál a havi átlagkereset 15 %-a, 4.   fokozatban: 39 %-ot meghaladó egészségkárosodásnál... Tovább

GR farkasandrás_0715_0729.mp3 Tovább

Európa Őszül.pdf Tovább

  Az aktív korúak ellátásáról   A települési önkormányzat jegyzője kérelem alapján állapíthatja meg, hogy a kérelmező jogosult-e az aktív korúak ellátására, ami vagy rendszeres szociális segély, vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatás lehet.   (1) A foglalkoztatást helyettesítő támogatás   Az az aktív korú személy, - aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket (vagyis legalább 50%-ban egészségkárosodott személy) vagy - akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék folyósítási időtartama lejárt, vagy - akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát... Tovább

  A szociális segélyrendszer szolgáltatásainak igénybe vétele helyett (mert ez csak végső menedék lehet, ha már valóban nincs más esély) minden kedves megváltozott munkaképességű Olvasómnak, aki képesnek érzi magát arra, hogy dolgozzon, azt javaslom, próbáljon munkát keresni a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal által nyújtott európai uniós támogatások segítségével. Aki megváltozott munkaképessége ellenére nem részesül rehabiliátációs ellátásban, az kérjen hatósági bizonyítványt a megváltozott munkaképességének hatósági igazolására, majd ennek felhasználásával járjon el a munkahelykeresés során.   I. Első lépés: Hatósági bizonyítvány kérése (aki nem részesül rehabilitációs ellátásban, noha megváltozott a munkaképessége és rehabilitálható lenne) Az ügyfél kérelmére a megváltozott munkaképesség fennállásának hatósági igazolása céljából hatósági bizonyítvány... Tovább