Cikkek

Mit kell tennie az özvegynek, ha betölti a rá irányadó nyugdíjkorhatárt? Először is az özvegynek kétféle nyugdíjkorhatárt kell figyelnie: - a házastárs/élettárs halálának időpontjában rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt (ez az özvegyi nyugdíj feléledéséhez szükséges vizsgálni) - az aktuálisan rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt (ez a saját öregségi nyugdíja szempontjából szükséges vizsgálni). Ha özvegy hölgyről van szó, akkor még egy harmadik időtényezőt is vizsgálnia kell: megszerezte-e a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 évi jogosultsági időt (és azon belül a keresőtevékenységgel szerzett legalább 32 évi szolgálati időt), mivel ha igen, akkor kérheti a nők kedvezményes nyugdíját - viszont az özvegyi nyugdíjra való jogosultsága a nők kedvezményes nyugdíja miatt nem éled föl, ahhoz - korbetöltés jogcímén - mindenképpen be kell tölteni az előírt nyugdíjkorhatárt). Ha az özvegy a... Tovább

E tekintetben különbséget kell tennünk az igénylő születési éve és az ellátás típusa alapján. Az öregségi nyugdíjat főszabályként minden ellátottnak az általános szabályok szerint kell igényelnie (nincs hivatalból történő nyugdíjmegállapítás semmilyen esetben). Viszont egy részbeni kivétel mégis akad, amelyről a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32. § (4) bekezdése rendelkezik: (4) Ha az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti személy 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte - kérelmére - az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az (1) bekezdés szerint megállapított rokkantsági ellátást azonos összegben öregségi nyugdíjként folyósítja. Az itt hivatkozott (1) bekezdés a) és b) pontja azokra a személyekre vonatkozik, akik  a 2011. december 31-én a) I-II.... Tovább

 Kezdjük azzal, hogy a magyar társadalom elöregedése drámai hatással lesz a magyar költségvetésre, mindenekelőtt azonban mindennapjainkra. Az öregedés ugyanis több, pénzügyileg egymást negatívan gerjesztő folyamatot vált ki. Egyrészt nyugdíjkorúvá érik a Ratkó-generáció – sokkal több lesz a nyugdíjas (döbbenetes, de a magyar társadalom közel egyharmada már ma is valamilyen társadalombiztosítási ellátásban részesül a nyugdíjfolyósítótól, s közülük közel kétmillió ember öregségi nyugdíjas). Másrészt a nyugdíjkor küszöbén várható további élettartam nálunk is sokkal hosszabb, mint az átlagember gondolná – közel 20 év a hölgyek és majdnem 15 év a férfiak esetében, s e hosszú inaktív élettartam kétévente átlagosan egy hónappal tovább növekszik. Harmadrészt történelmi mélypontra zuhan az ugyanekkor munkaképes korba lépő fiatalok száma – sokkal kevesebb lesz az eltartó, miután a... Tovább

Miért számíthatnak a negyvenes-ötvenes éveikben járók jelentősen kevesebb nyugdíjra, mint a mai nyugdíjba vonulók? Miért lesz a huszas-harmincas éveikben járók nyugdíja a mai nyugdíjak felénél is sokkal kevesebb, mire betöltik a nyugdíjkorhatárukat? Tovább

  Az Idősügyi Tanács legutóbbi ülésén Orbán Viktor miniszterelnök, aki egyben e Tanács elnöke is, idézte az Alaptörvény azon cikkelyét, amely szerint a nagykorú gyermekek kötelesek gondoskodni rászoruló szüleikről. A miniszterelnök szerint szakítani kell azzal a hozzáállással, hogy az idősödés csak költséget jelent a társadalomnak: az idősekre nem teherként, hanem társadalmi erőforrásként kell tekinteni. Mint oly sok politikai megnyilatkozás esetén, most is egyet kell értenie minden jóérzésű embernek ezekkel a nemes gondolatokkal. Mélyebb értelmezésük után azonban súlyos ellentmondások kerülhetnek napvilágra a nyugdíjrendszer jövőjének alakítása tekintetében. Kezdjük azzal, hogy bármely modern öregségi nyugdíjrendszer kapcsán a társadalomnak mindenekelőtt három kérdést kell megválaszolnia:  (1) Mi a cél? Az aktív korban elért életszínvonal legalább egy részének megőrzése nyugdíjasként (ez a... Tovább

Az 1997. december 31-ét követően szerzett szolgálati időre vonatkozó szabályokat a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a Tny.) IV. fejezete 37. - 43/A. §-ai, míg a jogosultság előfeltételeit (különösen azt, hogy ki minősül társadalombiztosítási szempontból biztosítottnak) a TB ellátásaira jogosultakról szóló 1997. évi LXXX. törvény (a Tbj.) 5. - 13. §-ai tartalmazzák. Szolgálati idő az az időszak, amely alatt a nyugdíjigénylő a) biztosításra kötelezett jogviszonyban állt (biztosított volt) és az előírt nyugdíjjárulékot megfizette, vagy b) a törvény szolgálati időként ismeri el az adott időszakot, noha járulékfizetés nem történt (pl. ilyen a táppénz folyósításának időszaka), illetve c) szolgálati idő szerzésére kötött külön megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot. A következőkben a törvényi rendelkezéseket idézve végigveszem a szolgálati idő kategóriáit, s... Tovább

Az utóbbi néhány napban több (még) hivatalban lévő polgármester úr és úrhölgy is érdeklődött nálam annak kapcsán, hogy megbízatásuk esetleges megszűnése következtében ők még jogosultak lesznek-e a polgármesterek közszolgálati járadékára vagy részükre is megszűnik e járadékra való jogosultság, ha nem választják újra őket. A kérdés egy október 12-én hatályba lépő rendelkezés miatt merül fel. Aznap - tehát az önkormányzati választás napján - lép hatályba ugyanis a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 158. §-a, amelynek a) pontja attól a naptól, azaz a 2014. évi önkormányzati választás napjától hatályon kívül helyezi a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvényt (a szépnevű Pttv.-t). E hatályon kívül helyezés miatt a 2014. október 12. napját követően keletkező... Tovább

A korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló összefoglalóm első részében az átfogó képet vázoltam, itt a második részben a legfontosabb részletszabályokat foglalom össze   Alaptörvényi háttér   Magyarország Alaptörvénye szellemében a nyugellátáshoz való jog csak az öregségi nyugdíjkorhatárát betöltött és a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki. Természetesen törvény az e korhatárt be nem töltött személynek is nyugellátást állapíthat meg (ilyen ellátás ma kizárólag a nők kedvezményes öregségi nyugdíja lehet). Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően nyugellátás (a nők kedvezményes nyugdíját kivéve) nem folyósítható.   Így a korábban meghatározott korhatár előtti nyugellátások szociális ellátássá alakultak, egyes esetekben összegük az szja mértékével csökkent. Erre a változásra vonatkoznak a korhatár előtti öregségi... Tovább

A korhatár előtti ellátásokról és a szolgálati járandóságról szóló legfőbb szabályok összefoglalását tartalmazza kétrészes sorozatom első része. Magyarország Alaptörvénye szellemében a nyugellátáshoz való jog csak az öregségi nyugdíjkorhatárát betöltött és a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki. Természetesen törvény az e korhatárt be nem töltött személynek is nyugellátást állapíthat meg (ilyen ellátás ma kizárólag a nők kedvezményes öregségi nyugdíja lehet). Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően nyugellátás (a nők kedvezményes nyugdíját kivéve) nem folyósítható. Így a korábban meghatározott korhatár előtti nyugellátások szociális ellátássá alakultak, egyes esetekben összegük az szja mértékével csökkent. Erre a változásra vonatkoznak a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a... Tovább

A Nyugdíj és Időskor Kerekasztal működése befejezésével egyidejűleg, öt évvel ezelőtt négyszáz oldalas tanulmánykötetet adott ki a nyugdíjrendszer reformjának lehetséges irányairól. Ez a tudományos igénnyel megírt és átfogó hatástanulmányokkal alátámasztott kötet a politikai nyilvánosság szempontjából mintha meg sem született volna. A Népesedési Kerekasztal idén májusban nyilvánosságra hozott ad-hoc javaslata viszont nagyobb nyilvánosságot kapott, mint egy jegesvödrös kihívás... Nehéz persze megjósolni, mitől lesz ragadós egy mém, mégis ijesztő látni, hogy egy elnagyolt ötlet ekkora hullámokat kelthet a köztudatban. A javaslat szerint azoknak, akik legalább két gyereket felneveltek - feltéve, hogy e gyerekek legalább középszintű iskolai végzettséget szereztek (vagyis nem a mélyszegénységben élő és a halmozottan hátrányos helyzetű kisebbségi családokból származnak) -, magasabb nyugdíjat kell kapniuk,... Tovább