Az özvegyi nyugdíj előfeltételei

2014. 08. 14.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!
K Küldés K Nyomtatás

Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy az özvegyi nyugdíjnak két alapfeltétele van:

1) Az elhunytnak megfelelő szolgálati időt kellett szereznie, amelynek alapján részére megállapítható volt

a) olyan saját jogú öregségi nyugellátás, amely a halála pillanatában megillette (ha már nyugdíjas volt), vagy

b) megállapítható lett volna olyan öregségi nyugdíj, amely a halála pillanatában megillette volna (ha még nem töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárát).

2) Az özvegy szempontjából is teljesülnie kell egy sor feltételnek ahhoz, hogy jogosult legyen benyújtani az özvegyi nyugdíj iránti kérelmét.

 

 

Nézzük először az elhunyt szemponjából a kérdést.

 

Az elhunyt szempontjából a törvény azt a feltételt írja elő, hogy a halála pillanatában - ha akkor még nem részesült saját jogú nyugellátásban - rendelkezzen az ő saját nyugdíjjogosultságához szükséges szolgálati idővel.

Az öregségi teljes nyugdíjhoz minimum 20 év, a résznyugdíjhoz minimum 15 év szolgálati idő szükséges.

Mi történik abban az esetben, ha az elhunyt fiatal volt és még nem is szerezhetett megfelelő tartamú szolgálati időt?

Ebben az esetben a következő kiegészítő szabályokat kell figyelembe venni ahhoz, hogy az özvegy özvegyi nyugdíjra lehessen (ebből a szempontból) jogosult:

a) ha az elhunyt 22 éves életkora betöltését megelőzően halt meg, és az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül szolgálati időt szerzett (bármennyit), VAGY összesen legalább két év szolgálati időt szerzett (függetlenül az iskolai tanulmányai befejezésétől), vagy

b) ha a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év szolgálati időt szerzett, vagy

c) ha a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év szolgálati időt szerzett, vagy

d) ha a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év szolgálati időt szerzett, vagy

e) ha a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év szolgálati időt szerzett, vagy

f) ha  a 45 éves életkor betöltését követően, de az 55 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 15 év szolgálati időt szerzett.

Miután az öregségi résznyugdíj megállapíthatóságához minimum 15 év szolgálati idő szükséges, a törvény tovább már nem sorolja az életkorokat, hanem feltételezi, hogy 55 éves kora fölött már szerzett az elhunyt legalább 15 év szolgálati időt.

További fontos kiegészítő szabály, hogy az özvegyi nyugdíjra való jogosultságot az is megalapozza, ha az elhunyt a szükséges szolgálati időt nem szerezte ugyan meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, ÉS ezt követően szolgálati idejében a haláláig harminc napnál hosszabb megszakítás nem volt. (E harminc napba nem lehet beszámítani a keresőképtelenség idejét!)

Jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot is, amely alatt az elhunyt  akár baleseti, akár "rendes" rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.

 

 

 Most nézzük az özvegy szempontjából a kérdést.

 

Az özvegy lehetett az elhunyt

- házastársa, bejegyzett élettársa,

- élettársa,

- elvált házastársa, illetőleg a házastársától külön élő házastársa.

 

A házastárs fogalma nem szorul külön magyarázatra, az élettárs azonban annál inkább.

 

Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan

- házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül

- közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élő személy között, akik közül

- egyiknek sem áll fenn mással (a) házassági életközössége, (b) bejegyzett élettársi kapcsolata vagy (c) élettársi kapcsolata, és akik

- nem állnak egymással egyenes ági rokonságban vagy testvéri, féltestvéri kapcsolatban.

 

A bejegyzett és a nem bejegyzett élettársi kapcsolat az özvegyi nyugdíj szempontjából nagyon fontos megkülönböztetés, ugyanis a bejegyzett élettárs e tekintetben ugyanolyan, mintha házastárs lenne, tehát ugyanúgy lehet jogosult özvegyi nyugdíjra, mint a házastárs.

 

A nem bejegyzett élettárs viszont csak külön feltételek teljesülése esetén lehet özvegyi nyugdíjra jogosult:

a) ha az elhunyt élettársával annak haláláig legalább egy év óta megszakítás nélkül együtt élt ÉS közös gyermekük született, VAGY

b) ha az elhunyt élettársával megszakítás nélkül legalább 10 év óta együtt élt (ez esetben nem szükséges, hogy legyen közös gyermek).

 

A másik fontos különbség a bejegyzett élettárs és a nem bejegyzett élettárs között, hogy a nem bejegyzett élettárs számára kizárja a törvény az elhunyt (nem bejegyzett) élettársa jogán az özvegyi nyugdíjat, ha az együttélésük alatt - vagy akárcsak egy része alatt - ő maga özvegyi nyugdíjban vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült.

Ilyen eset lehet például, ha a hölgy élettárs az előző férje halála után jogosulttá válik özvegyi nyugdíjra, miközben új párjával (a be nem jegyzett élettársával) már együtt él.

 

További fontos kiegészítő szabály az élettársi jogállással kapcsolatban, hogy ha az élettársak

a) korábban egymással házasságban éltek, és a házasságot jogerős bírói ítélet felbontotta, vagy

b) bejegyzett élettársi kapcsolatban éltek, és a bejegyzett élettársi kapcsolatot bírói ítélet felbontotta vagy közjegyző nemperes eljárásban megszüntette,

a házasság, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontását, megszüntetését követő együttélési idő vehető csak figyelembe az özvegyi nyugdíjra való jogosultság megállapíthatósága szempontjából.

 

Ne feledkezzünk meg az elvált házastársról, továbbá a házastársától külön élő személyről mint özvegyről sem.

Az elvált, továbbá a házastársától külön élő személy özvegyi nyugdíjra jogosultsága akkor állapítható meg, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.

(A következő részek az ideiglenes özvegyi nyugdíjról, majd az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően az özvegyi nyugdíjra való jogosultságról, majd az özvegyi nyugdíj megszűnését követően az özvegyi nyugdíjra való jogosultság feléledéséről szólnak majd.)

Tisztelettel üdvözlöm Önöket,

Dr.Farkas András  

www.nyugdijguru.hu 

 

 image-gallery

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...