Ha még nem tette meg, ide kattintva feliratkozhat az ingyenes heti hírlevelemre, hogy ne maradjon le semmilyen fontos fejleményről a nyugdíjak és egyéb ellátások kapcsán.

Decemberben kimaxolható adójóváírás

Aki önkéntes nyugdíjpénztár tagja (vagyis az egymilliónál kicsit több nyugdíjpénztári tag egyike),

vagy nyugdíjbiztosítással rendelkezik (vagyis a 480 ezer nyugdíjbiztosítási szerződő és biztosított egyike),

vagy nyugdíj-előtakarékossági számlája van (a közel százezer aktív számla birtokosai közé tartozik),

annak a december kiemelten fontos hónap minden évben a nyugdíjcélú öngondoskodás állami támogatásának maximális kiaknázására.

Az év végéig még van idő arra, hogy az éves teljes nyugdíjcélú megtakarítás összegét eseti befizetésekkel megnöveljék, hogy minél nagyobb mértékű adójóváírást kaphassanak a nyugdíjcélú számlájukra.

Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok az éves tagdíjfizetés (amibe a saját befizetéseik mellett a munkáltatói támogatás összege is beszámít) teljes összegének 20%-át, legfeljebb 150 ezer forintot kaphatnak adójóváírásként vissza.

Ezért decemberben érdemes az év során befizetett tagsági díjak éves összegét eseti befizetéssel a lehető legközelebb növelni ahhoz a 750 ezer forinthoz, amely után jár a maximális 150 ezer forintos adójóváírás.

A nyugdíjbiztosítások szerződői (akik fizetik a biztosítás díját) az éves befizetéseik teljes összegének 20%-át, legfeljebb 130 ezer forintot kaphatnak adójóváírásként vissza.

Ezért decemberben érdemes az év során befizetett biztosítási díjak éves összegét eseti befizetéssel a lehető legközelebb növelni ahhoz a 650 ezer forinthoz, amely után jár a maximális 130 ezer forintos adójóváírás.

A nyugdíj-előtakarékossági számlák birtokosai részére az adójóváírás a nyesz-számlán az év során elhelyezett befektetés 20%-a, legfeljebb 100 ezer forint lehet.

Itt természetesen az éves elhelyezés 500 ezer forinthoz közelítése lehet az évvégi cél.

A három jogcímen összesen maximum 280 ezer forint igényelhető vissza az államtól.

Ezt a pénzt nem érdemes az államkasszában hagyni, ha egyszer a törvény szerint a saját javunkra, a magunk számára adózhatunk.

Más szemléletben ez a 20%-os adójóváírás olyan, mintha az év során e megtakarítási lehetőségekben elhelyezett pénzünk plusz 20% hozamot ért volna el.

Az szja-jóváírás törvényi háttere

A nyugdíjcélú megtakarítások szja-jóváírásáról az Szja.tv. (1995. évi CXVII. törvény) rendelkezik. Az agyonbonyolított szabályozás lényegi elemei:

Nyugdíjbiztosítási adójóváírás

44/C. § (1) A nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője – figyelemmel a (11) bekezdésben foglalt rendelkezésre – az adóbevallásában tett nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből a következők szerint meghatározott összegek átutalásáról (a továbbiakban: nyugdíjbiztosítási nyilatkozat): a Magyarországon vagy – figyelemmel a (10) bekezdés rendelkezéseire is – más EGT-államban letelepedett biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződés(ek)re az adóévben az általa szerződőként befizetett összeg (ideértve a szerződésen az adóévben jóváírt olyan összeget is, amely korábban nem jogosított e § szerint adóról való rendelkezésre, valamint ideértve a kifizetőnek nem minősülő más személy által fizetett adómentes bevételnek minősülő, továbbá az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles díjat is) 20 százaléka, de legfeljebb az adóévben 130 ezer forint, azzal, hogy a nyugdíjbiztosításhoz mint alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítás(ok)ra befizetett összeg alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető, továbbá azzal, hogy amennyiben az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze meghaladja az alapbiztosítás díjának 10 százalékát, akkor az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető.

Nyugdíjpénztári adójóváírás

44/A. § (1) Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár magánszemély tagja az adóbevallásában tett nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből a következők szerint meghatározott összegek átutalásáról (a továbbiakban: önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat):

a) az önkéntes kölcsönös pénztár(ak)ba az adóévben az általa a tagi jogviszonyára tekintettel befizetett összeg, továbbá a tag javára más személy által átutalt vagy más módon befizetett összeg, valamint a tag egyéni számláján jóváírt, az adóévben megszerzett egyéb jövedelmének minősülő összeg együttes értékének 20 százaléka,

b) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár, önsegélyező pénztár, egészség- és önsegélyező pénztár tagjaként – az a) pontban foglaltaktól függetlenül –

ba) az egyéni számláján fennálló számlaköveteléséből a rendelkezése alapján elkülönített és az adóévben a lekötéstől számítva legalább 24 hónapra lekötött – az adóév utolsó napján lekötött számlakövetelésként kimutatott – összeg 10 százaléka a lekötés adóévében,

bb) az egyéni számláján fennálló számlaköveteléséből megbízása alapján a külön törvényben meghatározott prevenciós szolgáltatás ellenértékeként az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által az adóévben kifizetett összeg 10 százaléka,

de legfeljebb az adóévben – az a)–b) pontok vonatkozásában együttesen – 150 ezer forint.

Nyesz-adójóváírás

44/B. § (1) A nyugdíj-előtakarékossági számla-tulajdonos magánszemély az adóbevallásában tett nyilatkozat alapján rendelkezhet - akkor is, ha a nyugdíj-előtakarékossági számlát a nyilatkozattétel időpontját megelőzően nyugdíjszolgáltatásra jogosultsága miatt megszüntette, de a rendelkezést megalapozó befizetés évének utolsó napján az adott nyugdíj-előtakarékossági számláját még nem mondta fel - az adóévben általa nyugdíj-előtakarékossági számlára Magyarország törvényes fizetőeszközében befizetett összeg 20 százalékának, de legfeljebb az adóévben 100 ezer forintnak (annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1. előtt tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, 130 ezer forintnak) az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből történő átutalásáról (nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat).

Maximális összesített adójóváírás évente

44/D. § (1) Ha a magánszemély az adója meghatározott részének átutalásáról önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatban és nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban is rendelkezik, az állami adó- és vámhatóság által átutalt összeg (együttesen) nem haladhatja meg a 280 ezer forintot.

Az adójóváírás nem jövedelem

Adóalapba nem tartozó, illetőleg költségnek nem számító tételek

7. § (1) A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:

...

e) ... a magánszemély jogszerűen tett önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozata alapján kiutalt, illetve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt kiutalt összeget; a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozata alapján kiutalt, a nyugdíj-előtakarékossági számláján jóváírt összeget, továbbá a magánszemély nyugdíjbiztosítási nyilatkozata alapján kiutalt, a biztosító által a magánszemély nyugdíjbiztosítási szerződésén jóváírt vagy e törvény rendelkezése szerint a magánszemélynek kiutalt összeget (...)

(2023. december 11-én hatályos szöveg)