
Fotó: KingJC/Shutterstock
Szegényednek a nyugdíjasok?
A nyugdíjakat minden év januárjában a költségvetési törvényben előírányzott inflációs mértékkel kell emelni és novemberben lehet korrigálni, ha szükséges. Mire elég így a nyugdíjemelés? Miért hiteleznek idén és jövőre a nyugdíjasok az államnak?
Az inflációs nyugdíjemelés a nyugdíjasok elszegényedéséhez vezet?
2012-től a nyugdíjakat minden év januárjában az emelés évére a központi költségvetésről szóló törvényben tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni.
2016-ban 1,6 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, 2017-ben januárban szintén 1,6%-kal, novemberben további 0,8%-kal (amit egyösszegben fizettek ki), 2018. januárjától 3%-kal, amit novemberben nem követ kiegészítés. 2019. januárjától 2,7%-kal nőnek majd a nyugdíjak.
Az adott év novemberében pótlólagos nyugdíjemelésben is részesülhetnek a nyugdíjasok, ha a KSH január-augusztus hónapokban mért tényleges inflációs adatai alapján számított mérték legalább 1 százalékponttal meghaladná a januárban érvényes növelési százalékot. Ilyenkor az emelési különbözetet novemberben, januárig visszamenőleg megkapják a nyugdíjasok.
Ha a KSH által utóbb kalkulált emelés és a januári növelés közti különbség kisebb 1 százalékpontnál, akkor az egész évre felszorzott többletet egy összegben utalják a novemberi ellátásokkal együtt, és a havi különbözettel növelt összeg lesz a következő évi emelés alapja.
Januárban (és esetleg novemberben) csak azokat a nyugdíjakat kell növelni, amelyeket az adott év kezdete előtt állapítottak meg – kivéve, ha korábbi ellátást váltott föl újraszámítás nélkül egy másik ellátás, ami emelésre jogosít.
Nem véletlen, hogy emiatt egyre több nyugdíjas szervezet érez késztetést arra, hogy követeljék a vegyes emelés (a svájci indexálás) valamilyen verziójának visszaállítását.
Korábban a nyugdíjemelés technikájának számukra nagyon kedvezőtlen változása különösebben nem tűnt föl a nyugdíjasoknak, hiszen 2014-ig jelentősen – több, mint 8 százalékkal - emelkedett a nyugdíjak reálértéke, annak ellenére, hogy az emelés csak az infláció mértékét követte.
Ugyanis 2014-ig négy éven keresztül a kormány a várható inflációt egyéb nemzetgazdasági megfontolásokból a tényleges mérték fölé becsülte, s miután a becsült infláció mértékével nőttek a nyugdíjak, az alacsonyabb inflációs környezetben gyorsan nőtt a reálértékük. (Az inflációs felülbecslés egyik fontos összetevője a rezsicsökkentés volt:-)
Ha a tényleges infláció nem érte el a korábban becsült infláció mértékét – amivel a nyugdíjakat megemelték -, akkor sem kellett csökkenteni a ténylegesen szükségesnél nagyobb mértékben emelt nyugdíjakat – így alakulhatott ki a reálérték-növekedés a nyugellátások esetében.
Ez az “aranykor” azonban – amely az akkori években felért egy 13. havi nyugdíj porlasztott kifizetésével - megszűnt.
Attól ugyan egyelőre nem kell tartani, hogy visszatér a nyugdíjak 1990-es évtizedre jellemző drámai értékvesztése - a havi átlagos ellátás reálértéke 2001-ben 16 százalékkal volt alacsonyabb, mint 1990-ben! -, de a nyugdíjak reálérték-növekedése visszafordult relatív csökkenésbe és ez a jelek szerint így is marad.
Hadd mutassam be egy nagyon egyszerű példán ezt a folyamatot!
Tegyük fel, hogy egy dolgozó 100.000 forint nettó átlagbért kap kézhez, egy nyugdíjas pedig szintén 100.000 forint nyugdíjat.
Ha a bérnövekedés mértéke minden évben 10%, míg a nyugdíjnövelés mértéke minden évben 3%, akkor az elkövetkező években a következőképpen alakulnak az értékek:
Induló év:
Nettó bér: 100.000 Ft
Nyugdíj: 100.000 Ft
Második év:
Nettó bér: 100.000 x 1,1 = 110.000 Ft
Nyugdíj: 100.000 x 1,03= 103.000 Ft
A nyugdíjösszeg lemaradása: 7.000 Ft
Harmadik év:
Nettó bér: 110.000 x 1,1 = 121.000 Ft
Nyugdíj: 103.000 x 1,03= 106.090 Ft
A nyugdíjösszeg lemaradása: 14.910 Ft
(Megduplázódott egyetlen év alatt a nyugdíj lemaradása!)
Negyedik év:
Nettó bér: 121.000 x 1,1 = 133.100 Ft
Nyugdíj: 106.090 x 1,03 = 109.273 Ft
A nyugdíjösszeg lemaradása: 23.827 Ft
(További közel tízezer forinttal nőtt a nyugdíjösszeg lemaradása egyetlen év alatt!)
Ötödik év:
Nettó bér: 133.100 x 1,1 = 146.410 Ft
Nyugdíj: 109.273 x 1,03 = 112.551 Ft
A nyugdíjösszeg lemaradása: 33.859 Ft
(Egyetlen újabb év alatt több, mint tízezer forinttal tovább nőtt a lemaradás!)
Gondolom, ennyiből is látható, hová vezet, ha a nyugdíjakat csak az infláció mértékével emeljük, miközben ennek az ütemnek a három-négyszeresével nőnek a bérek.
A végtelenségig persze nem lesz folytatható ez a gyors ütemű béremelés sem, hiszen a termelékenység korántsem nő ilyen ütemben.
Ezt a helyzetet kezelni kell, s erre az inflációs nyugdíjemelés nyilván nem elegendő.
A nyugdíjprémium vagy a nyugdíjasoknak ajándékozott 10 ezer Ft-os Erzsébet-utalványok ezen a gondon nem enyhítenek, mert a nyugdíjprémium is (ha egyáltalán jár az adott évben) és az utalvány is (ha egyáltalán megszavazza a kormány az adott évben) csak egyszeri juttatás, ami nem épül be a nyugdíjak összegébe.
Ráadásul idén először további gondok jelentkeztek az inflációs nyugdíjemelés kapcsán is.
2018-ban szembesülhettünk először azzal a furcsa jelenséggel, hogy miközben nyugdíjkorrekcióra nem került sor, az infláció mégis megszaladt, vagyis a nyugdíjak még a fogyasztói árak tükrében sem őrizték meg a vásárlóértéküket. Hogyan lehetséges ez?
Úgy, hogy a törvényi rendelkezések szerint korrekcióra csak akkor kell sort keríteni, ha az adott év január-augusztus hónapjaiban mért (azaz tényleges) fogyasztóiár-emelkedés mértéke meghaladja az adott év januárjában végrehajtott inflációs nyugdíjemelés mértékét. A nyugdíjasoknak elvileg kedvező kisegítő szabály szerint a január-augusztusi tényadatok közül a nyugdíjasok inflációs mértékét kell figyelembe venni, ha az magasabb lenne, mint az átlagos fogyasztóiár-növekedés. (A nyugdíjas inflációról érdemes átfutni a KSH módszertani tájékoztatóját!)
2018-ban az év első nyolc hónapjára mért fogyasztóiár-növekedés nem haladta meg a 3%-ot egyik inflációs verzió esetében sem - a nyugdíjas infláció éppen 3% volt. Emiatt nem emelkedtek novemberben a nyugdíjak. A januári emelés 3% volt, ezt nem kellett korrigálni a tényadatok alapján.
Csakhogy az infláció nem maradt 3% alatt, a nyugdíjas fogyasztóiár-index szeptemberben már 3,3 százalékra, októberben 3,4 százalékra emelkedett, és még hol van az év vége!
A nyugdíjasok költségeit különösen növeli a nyers élelmiszerek árának durva emelkedése (a krumpli, a friss zöldség és gyümölcs ára például 2017. októberéhez viszonyítva 2018. októberében 20,5%-kal nőtt!!).
Vagyis az utolsó negyedévben a nyugdíjak vásárlóértéke mindenképpen csökken, miközben jövő januárban a 2019. évre szóló költségvetési törvény alapján mindössze 2,7 százalékos nyugdíjemelés várható – az infláció pedig könnyen meghaladhatja a 3,5 százalékot is!
Emiatt nyilatkoztam több helyen, hogy a nyugdíjasok hitelezik az államot 2019. novemberéig, amikor először nyílhat korrekcióra alkalom.
Hacsak nem módosítja a Parlament a 2019. évi költségvetési törvényt, és nem ír elő magasabb, a tényleges év végi nyugdíjas inflációnak is megfelelő nyugdíjemelést…
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (nyugdíjtörvény, Tny.)
62. § (1) A tárgyév január 1-je előtti időponttól megállapított társadalombiztosítási nyugellátást - ideértve a 6. § (4) bekezdésében meghatározott ellátásokat és a baleseti járadékot is - a megállapítás naptári évét követően minden év január hónapjában az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni.
(2) A tárgyévi tervezett fogyasztói árnövekedést a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg.
(3) Ha a fogyasztói árak növekedésének tárgyévben várható mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja az (1) bekezdés szerinti mértéket, akkor november hónapban - január 1-jére visszamenőleges hatállyal - kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Amennyiben az eltérés az 1 százalékpontot nem éri el, akkor november hónapban az egész évre járó különbözetet egy összegben kell kiutalni.
(4) A (3) bekezdés szerinti nyugdíjemelésnél a nyugdíjasok fogyasztói ár növekedésének - a tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott - várható mértékét kell figyelembe venni, amennyiben az meghaladja a fogyasztói árnövekedés várható mértékét.
(5) Egyösszegű kifizetés esetén a következő év januárjában a nyugellátás és a baleseti járadék összegét - az (1) bekezdés szerinti emelés végrehajtását megelőzően - meg kell emelni az egyösszegű kifizetés összegének alapjául szolgáló, kormányrendeletben meghatározott százalékos mérték egytizenketted részével.
(6) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a tényleges, illetőleg a várható makrogazdasági folyamatok és adatok ismeretében a szükséges feltételek megléte esetén további kiegészítő intézkedéseket tegyen.
(7) Jogszabály elrendelheti más pénzbeli ellátás e § szerinti emelését.
2017. évi költségvetési törvény
2017. januárjában 1,6% emelés
A 2017. január-augusztusi tényinfláció 2,4% volt, így a különbözettel korrigálni kellett a nyugellátásokat
Erre 2017. novemberében került sor, az egyösszegű különbözet: 9,6% (12x0,8%) volt
Ennek 1/12-ed részével, 0,8%-kal 2018. januárjában megnövelték az ellátásokat (mielőtt végrehajtották volna a 2018. évi 3%-os emelést)
2018. évi költségvetési törvény
57. § "A 2018 januárjában a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1) és (2) bekezdése alapján esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál 3,0%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni."
Miután a KSH tényadatokról szóló augusztusi inflációs jelentése szerint a 2018. Január-augusztus hónapokban mért nyugdíjas infláció éppen 3% volt, nem kerül sor idén novemberben pótlólagos emelésre vagy korrekcióra.
2019. évi költségvetési törvény
58. §: "A 2019 januárjában a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1) és (2) bekezdése alapján esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál 2,7%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni."
Megismétlem: a fentiek alapján joggal aggódhatnak a nyugdíjasok, hogy a legfrissebb MNB-jelentések szerint az infláció mértéke már 2018 végére is meghaladhatja a 3,4%-os mértéket, amit a jövő januári 2,7%-os emelés nem lesz képes ellensúlyozni, vagyis 2019. novemberéig (az akkor várható emelési korrekció időpontjáig) a nyugdíjak vásárlóértéke a kormányzati ígéretek ellenére is csökkenni fog.
Pőrébb megfogalmazással: a 2,7 millió nyugdíjas és hasonló ellátásban részesülő személy hosszú hónapokon keresztül hitelezni fog a magyar államnak…