Munka mindhalálig?

Személyes kérdése van a nyugdíjával kapcsolatban? IDE KATTINTVA fölteheti a kérdését, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.  
 

OLDÁS ÉS KÖTÉS:

MILYEN LÉPÉSEKET CÉLSZERŰ MEGTENNI A NYUGDÍJASOK MUNKÁBA CSÁBÍTÁSA ÉRDEKÉBEN?

A nyugdíj melletti munkavállalásnak ma Magyarországon számos akadálya van. Ha a kormányzat valóban tenni akar annak érdekében, hogy nyugdíjasok és egyéb ellátottak további tízezrei jelentkezzenek ismét munkára, emellett a feketén vagy szürkén foglalkoztatott nyugdíjasok jogviszonyait is legalizálják, akkor a nyugdíjak és a nyugdíjszerű ellátások melletti munkavégzést korlátozó összes szabályt célszerű hatályon kívül helyeznie.

A közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai irányelveket – amelyek általános érvénnyel megtiltják a költségvetési szférában a nyugdíjkorhatárukat betöltött közalkalmazottak és más közszolgák tovább- és visszafoglalkoztatását, emellett elrendelik, hogy ha külön kormányzati engedéllyel mégis dolgozna közszolgálati státuszban valaki a nyugdíja mellett, akkor nem veheti föl a nyugdíját – érdemes haladéktalanul hatályon kívül helyezni.

A közalkalmazotti jogviszonyok munkaviszonnyá vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonnyá alakítása lényegében egyébként is kiüresíti e korlátozásokat az érintett ágazatokban, így különösen visszás a nem érintett területeken fennmaradó szabályozás.

A KORMÁNYZATNAK A JELENLEGINÉL IS HATÁSOSABBAN CÉLSZERŰ ÖSZTÖNÖZNIE A MUNKÁLTATÓKAT A NYUGDÍJAS MUNKAVÁLLALÓK ALKALMAZÁSÁRA.

A nyugdíjasok foglalkoztatása esetén a legnagyobb gond egyértelműen az, hogy jelenleg kevés munkáltató hajlandó idősebb embereket alkalmazni. A számtalan előítélet, a nem is különösebben burkolt életkori diszkrimináció mellett a legfőbb gátló okok a munkáltatói ösztönzés formájában keresendők.

2019. január 1-jétől kedvezően változott a munkáltatói ösztönzés, miután a nyugdíjas munkavállaló keresetének járulékmentessé válása a munkáltatói közterheket is lényegesen csökkentette (szocho és szakképzési hozzájárulás alóli mentesség).

Mindezek eredményeként némi növekedés tapasztalható volt a nyugdíjasok alkalmazásában (2019 végén 115 ezren dolgoztak munkaviszonyban a nyugdíjuk mellett, 40 ezerrel többen, mint 2018-ban), viszont a nyugdíjas munkavállalók létszáma a koronavírus pandémia hatására ismét csökken, hiszen a nyugdíjas alkalmazott jogviszonyát lehet a legkönnyebben megszüntetni.

Idén július 1-jétől a járulékmentesség már nemcsak a munkaviszonyban szerzett keresetekre, hanem minden más keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyban szerzett jövedelemre is kiterjed, ennek hatása egyelőre nem mérhető.

A hatásos kormányzati intézkedések a közteherviselési kedvezményeken túl feltehetően olyan kedvezményekben ölthetnek testet, amelyek egyértelműbbé teszik a munkáltatók számára a nyugdíjasok alkalmazásának előnyeit. 

Ilyen lehet például

- közbeszerzési, pályázati pluszpontok adása a nyugdíjasokat alkalmazó cégek számára, különösen a hátrányos helyzetű térségekben;
- társasági adóalapot csökkentő tételek bevezetése nyugdíjasok alkalmazása kapcsán;
- nyugdíjasbarát munkahely díj adományozása, ha a munkahely adókedvezménnyel támogatott módon speciális egészségügyi, életminőség-javító szolgáltatást, kedvezményt ad a nyugdíjas munkavállalói számára;
- vagy a cafeteria rendszer elemeinek kibővítése a nyugdíjas munkavállalók tekintetében.

ÉRDEMES MINDEN ELLÁTÁS TEKINTETÉBEN ELTÖRÖLNI A KERESETI KORLÁTOZÁSOKAT.

A korhatár előtti típusú ellátások mellett dolgozók keresetét korlátozza az éves keretösszeg, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai mellett dolgozók keresetét korlátozza a három hónapos gördülő kereseti korlátozás. A minimálbér másfélszereséhez kötött alacsony kereseti lehetőség nem ösztönzi a magas hozzáadott értéket képviselő tevékenységek ellátását.

A nyugdíjasok és hasonló ellátásokban részesülők munkavégzésének körülményeit, feltételeit, lehetőségeit átfogóan elemző cikkem folytatását IDE KATTINTVA olvashatja el.