Milyen jogcímeken igényelhető 2020-ban az öregségi nyugdíj?

Milyen jogcímeken igényelhető 2020-ban az öregségi nyugdíj?

Minden tudnivaló egy összefoglalóban a 2020-ban lehetséges nyugdíjigénylésekről, a korhatár betöltésével szükségessé váló teendőkről, az egyéb ellátásokban részesülők feladatairól. Feltétlenül olvassa el, ha jövőre akar nyugdíjat igényelni!

K Küldés K Nyomtatás

 

Ha sok ezernyi kedves Olvasómhoz hasonlóan Önnek is van személyes kérdése a jövőbeni vagy a már meglévő nyugdíjával, egyéb társadalombiztosítási ellátásával kapcsolatban, akkor

 IDE KATTINTVA 

teheti azt föl nekem, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.


Milyen jogcímeken igényelhető 2020-ban az öregségi nyugdíj?

 

Jövőre azok igényelhetik az öregségi nyugdíjukat,

- akik az 1956. első félévében születettek közül még nem nyugdíjasok (ők töltik be 2020. második félévében a 64 év 183 napos nyugdíjkorhatárukat), valamint

- akik már idén, 2019-ben vagy korábban betöltötték a nyugdíjkorhatárukat, de még nem igényelték az öregségi nyugdíjukat, továbbá

- akik jövőre teljesítik a nők kedvezményes nyugdíjának a feltételeit és igényelni kívánják ezt a kedvezményes öregségi nyugdíjat.

A nyugdíjigénylésnek már nem feltétele a biztosítási jogviszony megszüntetése, vagyis nem kell a  munkavégzésre irányuló jogviszonyokat megszüntetni a nyugdíj igénylése miatt.

 

Részletes összefoglaló

 

1. Nyugdíjigénylés korhatár betöltése alapján

Jövőre a 64 év 183 napos nyugdíjkorhatáruk betöltésével az 1956. első félévében született évjárat még nem nyugdíjas tagjai igényelhetik az öregségi nyugdíjukat.

Az idén érvényes 64 éves korhatárhoz képest fél évvel emelt nyugdíjkorhatár miatt ugyanis az 1956-ban született személyek attól függően igényelhetik jövőre vagy csak 2021-ben az öregségi nyugdíjukat, hogy 1956 első vagy második félévében születtek-e.

Aki 1956 január 1. és június 30. között született, az 2020. második félévében tölti be a korhatárát, míg aki 1956. július 1. és december 31. között született, csak 2021. első félévében fogja azt betölteni.

2. Nyugdíjigénylés korhatár korábbi betöltése alapján

Természetesen azok, akik ennél idősebbek, de még nem igényelték az öregségi nyugdíjukat, noha a feltételeit már megszerezték, jövőre is bármikor kérhetik a nyugdíjuk megállapítását.

2.1. Nyugdíjnövelésre való jogosultság

A nyugdíjtörvény elrendeli a nyugdíj növelését, ha valaki

- legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és

- a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után

- a nyugdíj megállapítása (vagyis a nyugdíjigénylés benyújtása) nélkül

- legalább 30 naptári napra szolgálati időt szerez.

A nyugdíjnövelés mértéke minden 30 nap után az öregségi nyugdíj 0,5 százaléka. Így ha valaki egy évvel tovább dolgozik – megszakítás nélkül - a korhatára betöltését követően, és csak utána igényli a nyugdíját, akkor 12 x 0,5 = 6 százalékkal növeli a nyugdíját. Két év esetén 12%, három év esetén 18% lehet a növelés météke, és így tovább.

Ezzel a nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet is meghaladhatja.

2.2. Nyugdíj rögzítése

A nyugdíjtörvény lehetővé teszi a nyugdíj rögzítését, ha valaki

- betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és

- eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett.

Ebben az esetben a jogosult kérheti a nyugdíja összegének folyósítás nélküli megállapítását. Ezt nevezi a nyugdíjtörvény rögzített nyugdíjnak.

Ha ezt követően az érintett személy a nyugdíjkorhatára betöltését követően tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, és ez idő alatt nem kéri a nyugdíja folyósítását, akkor a tényleges nyugdíjba menetel idején - amennyiben számára kedvezőbb - választhatja a nyugdíjkorhatár betöltésére rögzített nyugdíjként kiszámított és az évenkénti emelésekkel növelt nyugdíját a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összeg helyett.

Aki nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását kéri, nem minősül öregségi nyugdíjasnak.

A nyugdíjrögzítés lehetősége nem terjed ki arra a személyre, akinek a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől a tényleges nyugdíjazás időpontjáig eltöltött idő legalább fele része alatt özvegyi nyugdíjat folyósítottak.

A nyugdíjrögzítés a jelenlegi szabályozási környezetben és a közeljövőben várható gazdasági fejlődésre tekintettel nem igazán indokolt, helyette sokkal célszerűbb a havi félszázalékos nyugdíjnövelési lehetőség kiaknázása, ha valaki a nyugdíj igénylése nélkül tovább dolgozik a korhatára betöltését követően.

3. Nyugdíjigénylés a nők kedvezményes nyugdíja feltételeinek teljesítése esetén

Azok a hölgyek, akik jövőre teljesítik a nők kedvezményes nyugdíjának a feltételeit, azok teljesülésének napjával adhatják be a kedvezményes nyugdíj iránti igényület.

A hatályos rendelkezések szerint a nők kedvezményes nyugdíjának feltételei 2020-ban sem változnak, vagyis az a hölgy igényelheti ezt a kedvezményes nyugellátást, aki legalább 40 évi jogosító időt szerzett, és azon belül alapesetben legalább 32 év munkával szerzett szolgálati időnek minősül.

4. A nyugdíj feltételei 2020-ban

Különösen fontos tudnivaló a nyugdíjukat igénylők számára, hogy az öregségi nyugdíjra való jogosultságnak 2020-ban csak két előfeltétele van:

1) a korhatár betöltése (jövőre 64 és fél év, kivételt kizárólag azok a hölgyek élveznek, akik életkorukra tekintet nélkül 2020-ban szerzik meg a 40 évi jogosultsági időt a nők kedvezményes nyugdíjához), emellett

2) a megfelelő szolgálati idő (résznyugdíjhoz legalább 15 év, teljes nyugdíjhoz legalább 20 év, míg a nők kedvezményes nyugdíjához az említett legalább 40 jogosító év, és azon belül főszabályként legalább 32 év olyan szolgálati idő, amely keresőtevékenyég eredménye) megszerzése.

A nyugdíjigénylésnek már nem feltétele a biztosítási jogviszony megszüntetése, vagyis nem kell a  munkavégzésre irányuló jogviszonyokat megszüntetni a nyugdíj igénylése miatt.

Miután azonban a közszférában továbbra sem vehető föl együtt a nyugdíj és az illetmény, a gyakorlatban a közalkalmazottak, köztisztviselők, kormánytisztviselők és hasonló közszolgálati jogviszonyban dolgozók a nyugdíjtörvényi változások ellenére is csak akkor igényelhetik a nyugdíjukat, ha a közszférás jogviszonyukat előzetesen megszüntették.

A nők kedvezményes nyugdíja esetében hasonló a helyzet: a versenyszférában nem kell megszüntetniük a munkavégzésre irányuló jogviszonyaikat (pl. munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozói jogviszony), ha igénylik a kedvezményes nyugdíjukat, a közszférában azonban a nők kedvezményes nyugdíját igénylő hölgyek közalkalmazotti és hasonló jogviszonyait munkáltatói felmentéssel meg kell szüntetni.

A nyugdíjigényt legkorábban a feltételek teljesülésének várható napja előtt egy hónappal lehet benyújtani, de tapasztalataim szerint a nyugdíjmegállapító hatóságok csak a feltételek teljesülésének napjától foglalkoznak érdemben a nyugdíjigényléssel.

Az 1956-ban született személyekkel a hivatalból indult nyugdíjbiztosítási adategyeztetések elvileg már lezárultak, ez elősegítheti a gyors nyugdíjmegállapítást 2020. második félévében.

5. Nyugdíjelőleg

Természetesen nem maradhat ellátás nélkül az a nyugdíjigénylő sem, aki megszüntette a keresőtevékenységét (vagy a közszférában a korhatára betöltése miatt megszüntették a jogviszonyát), mert  a nyugdíjtörvény rendelkezése szerint ha a nyugellátásra való jogosultság fennáll, de a nyugellátás összege valamely ok miatt az eljárás megindulásától számított harminc napon belül nem határozható meg, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv nyugdíjelőleget állapít meg, amelynek összegét a nyugellátás kiszámított összegébe majd be kell számítani.

6. Nemzetközi nyugdíjigénylés

A szolgálati idő számításba vétele során természetesen a más EU/EGK-tagállamban, Svájcban vagy olyan további államban szerzett szolgálati időket is figyelembe kell venni, amellyel Magyarországnak van kétoldalú szociális biztonsági egyezménye.

7. Speciális esetek

7.1. Mit tegyen a rokkantsági ellátásban részesülő, ha betölti a nyugdíjkorhatárát?

 

A rokkantsági ellátás nem szűnik meg a nyugdíjkorhatár betöltésével. Ha az ellátásban részesülő nem igényli az öregségi nyugdíját, akkor a rokkantsági ellátását folyósítják továbbra is. Az ellátás ez esetben nem minősül át öregségi nyugdíjjá, marad mindvégig rokkantsági ellátás.

A korhatár betöltését követően természetesen megszűnik a felülvizsgálati kötelezettség (a korhatár előtti öt évben sem hívhatták előjegyzett felülvizsgálatra, de rendkívüli felülvizsgálatra sor kerülhetett – a korhatár betöltése után semmilyen jogcímen nem rendelhető el felülvizsgálat).

A rokkantsági ellátásban részesülőnek azonban mindenképpen célszerű beadnia az öregségi nyugdíja iránti igényét, mert csak így derül ki, hogy a rokkantsági ellátása vagy a megállapítandó öregségi nyugdíja összege-e a magasabb.

Ha a rokkantsági ellátott beadja a nyugdíjigénylését és kéri az öregségi nyugdíja megállapítását a korhatára betöltésének napjától (vagy későbbi időponttól), akkor kiszámítják a részére az öregségi nyugdíját és azt határozatban közlik vele.

Ha a rokkantsági ellátásban részesülőnek megfelel az öregségi nyugdíja összege, akkor a határozat véglegessé válásával öregségi nyugdíjassá válik, így az öregségi nyugdíj folyósításának megkezdésével a rokkantsági ellátása megszűnik.

Ha a rokkantsági ellátásban részesülőnek nem felel meg az öregségi nyugdíja határozatban megállapított összege (mert az kisebb lenne, mint a rokkantsági ellátása összege), akkor a nyugdíjmegállapító határozat véglegessé válásáig jogosult visszavonni a nyugdíjigényét.

Ez esetben változatlan marad a rokkantsági ellátása folyósítása, vagyis ugyanolyan helyzetben lesz, mintha be sem adta volna a nyugdíjigénylését.

Így semmiképpen nem járhat rosszabbul, hiszen vagy a rokkantsági ellátását folyósítják tovább (ha az nagyobb lenne, mint a nyugdíja megállapított összege), vagy az öregségi nyugdíját folyósítják (ha az lenne a nagyobb a rokkantsági ellátása összegénél).

7.2. Mit tegyen a korhatár előtti ellátásban részesülő, ha betölti a nyugdíjkorhatárát?

 

Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a korhatár előtti ellátás összegét öregségi nyugdíjként kell részére továbbfolyósítani.

Azok a korhatár előtti ellátásban részesülő személyek, akik az ellátás folyósításának időtartama alatt legalább 365 napra szolgálati időt szereztek, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő 6 hónapon belül kérhetik az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását.

Az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapításához szükséges 365 nap szolgálati időt a korhatár előtti ellátás folyósításának kezdő időpontja (legkorábban 2012. január 1-je) és az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző nap közötti időtartamban kell megszerezni.

A korhatár előtti ellátásban részesülő a nyugdíjkorhatár betöltésétől kezdődően automatikusan öregségi nyugdíjasnak minősül.

Az öregségi nyugdíj ismételt kiszámítása iránti kérelmet a nyugdíjkorhatár betöltése napjától számított 6 hónapon belül lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő, de igazolási kérelem előterjeszthető.

7.3. Mit tegyen a szolgálati járandóságban részesülő, ha betölti a nyugdíjkorhatárát?

 

Ha a szolgálati járandóságban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a szolgálati járandóság összegét csökkentés nélkül öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. (Vagyis a korhatár betöltésének napjától megszűnik a szolgálati járandóságot terhelő, az szja mértékével megegyező, jelenleg 15%-os közteher.)

Azok a szolgálati járandóságban részesülő személyek, akik az ellátás folyósításának időtartama alatt legalább 365 napra szolgálati időt szereztek, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő 6 hónapon belül kérhetik az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását.

Az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapításához szükséges 365 nap szolgálati időt a szolgálati járandóság folyósításának kezdő időpontja (legkorábban 2012. január 1-je) és az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző nap közötti időtartamban kell megszerezni.

A szolgálati járandóságban részesülő a nyugdíjkorhatár betöltésétől kezdődően automatikusan öregségi nyugdíjasnak minősül.

Az öregségi nyugdíj ismételt kiszámítása iránti kérelmet a nyugdíjkorhatár betöltése napjától számított 6 hónapon belül lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő, de igazolási kérelem előterjeszthető.

7.4. Mit tegyen a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, ha betölti a nyugdíjkorhatárát?

 

Semmit nem kell tennie.

A nők kedvezményes nyugdíja saját jogú teljes nyugdíj, vagyis ugyanazon szabályok szerint állapítják meg az összegét, mint a korbetöltött öregségi nyugdíj esetén. A nők kedvezményes nyugdíját nem terheli levonás (málusz). A kedvezményes nyugdíjban részesülő hölgy a korhatára betöltésével nem kérheti, hogy ismételten állapítsák meg a nyugdíját.

A korhatár betöltésének annyi előnye van, hogy hivatalosan is megszűnik a versenyszférában a nyugdíj mellett folytatott keresőtevékenység kereseti korlátja (ennek a gyakorlati jelentősége 2019. január 1-jétől a versenyszférában munkaviszonyban dolgozó hölgyek esetében amúgy is megszűnt, miután a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban dolgozó nyugdíjas keresetét nem terheli nyugdíjjárulék, így az érintett hölgy nyugdíjasnak a nyugdíja mellett szerzett munkabérét sem kell beszámítani az ún. éves összeghatárba, amely a minimálbér 18-szorosáig terjedő összeg).

7.5. Mit tegyen az, aki betölti a nyugdíjkorhatárát, de nem szerzett legalább 15 év szolgálati időt?

 

Ha valaki a nyugdíjkorhatára betöltéséig nem szerzett legalább 15 év szolgélati időt, akkor nem jogosult az öregségi nyugdíjra.

A hatályos szabályozás a korbetöltött öregségi nyugdíj két fajtáját ismeri:

- ha valakinek van legalább 15 év, de nincs legalább 20 év szolgálati ideje, az résznyugdíjra jogosult,

- ha valakinek van legalább 20 év szolgálati ideje, az teljes öregségi nyugdíjra jogosult.

A két nyugdíjfajta megkülönböztetésének pillanatnyilag nincs sok gyakorlati haszna, miután

- egyrészt a törvényi különbség a két fajta között mindössze az, hogy a résznyugdíj összege alacsonyabb is lehet, mint a nyugdíj mindenkori legkisebb összege (amely egy évtizede változatlanul 28.500 Ft),

- másrészt a nagyon kis összegű résznyugdíjakra ma már jellemzően azok válnak jogosulttá, akik külföldön is szereztek szolgálati/biztosítási időt, így a nyugdíjukat több államtól kapják, s a magyar nyugdíjjogosultságuk csak kismértékű volt.

Mit tehet tehát az a személy, akinek nincs legalább 15 év szolgálati ideje a nyugdíjkorhatára betöltésekor?

7.5.1.

Időskorúak járadéka

Igényelheti az időskorúak járadékát (amely nem nyugdíj, hanem szociális ellátás).

A szociális törvény szerint az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás.

Annak a személynek, aki a korhatára betöltését megelőzően aktív korúak ellátásában részesült, a járási hivatal nem kérelemre, hanem hivatalból indítja meg az időskorúak járadékának megállapítása iránti eljárását.

A járási hivatal időskorúak járadékában részesíti azt

a) a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg idén a 25.630 forintot. (Ilyen esetben 2019. január 1-jétől az időskorúak járadékának havi összege a jövedelemmel nem rendelkező jogosult esetén 25 630 Ft.)

b) az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg idén a 30.150 forintot. (Ilyen esetben 2019. január 1-jétől az időskorúak járadékának havi összege a jövedelemmel nem rendelkező jogosult esetén 30.150 Ft.)

c) az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg idén a 40.700 forintot. (Ilyen esetben 2019. január 1-jétől az időskorúak járadékának havi összege a jövedelemmel nem rendelkező jogosult esetén 40.700 Ft.)

Jövedelemmel rendelkező jogosult esetén a fenti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete lesz az időskorúak járadékának összege.

7.5.2.

Méltányossági nyugdíj

Kérelmet adhat be méltányossági nyugdíj megállapítása iránt az érintett személy, ha betöltötte a nyugdíjkorhatárát, de elutasították a minimálisan szükséges szolgálati idő hiányában a nyugdíjigényét - viszont e minimálisan szükséges szolgálati idő legalább felével azért rendelkezik.

Miután a résznyugdíjhoz szükséges minimális időtartam 15 év, a méltányossági nyugdíj megállapítása iránt az adhat be kérelmet, akinek van legalább 7 és fél évi (90 havi) szolgálati ideje.

A kivételes (méltányossági) öregségi nyugdíj minimális összege 14.250 Ft (a tíz éve változatlanul 28.500 Ft minimálnyugdíj összegének fele), maximális összege 42.750 Ft (a minimálnyugdíj összegének másfélszerese) lehet 2019-ben is.

7.5.3.

Nemzetközi nyugdíjmegállapítás

Ha az érintett személy más EU/EGT-tagállamban, vagy Svájcban, vagy olyan további államban is szerzett szolgálati/biztosítási időt, amellyel Magyarországnak van kétoldalú szociális biztonsági egyezménye, akkor a nemzetközi nyugdíjmegállapítás szabályai szerint a nyugdíjjogosultság megállapításához az EU koordinációs rendeletei, illetve a vonatkozó kétoldalú egyezmények rendelkezései szerint az érintett államokban szerzett biztosítási/szolgálati időtartamokat egybe kell számítani.

Ha az önálló nemzeti nyugdíjjogosultság (független ellátásra való jogosultság) itthon nem áll fenn – mert Magyarországon nem szerzett legalább 15 év szolgálati időt -, akkor időarányos (pro rata temporis) résznyugdíjat számolnak ki a jogosult részére az egybeszámított idők alapján szerzett nyugdíjjogosultság alapján – akinek egy másik államtól független nemzeti ellátás vagy onnan is pro rata temporis résznyugdíj járhat, atoll függően, hogy az adott államban teljesítette-e az ottani szabályok szerint a független nemzeti nyugellátásra való jogosultság feltételeit.

7.6. Hogyan érinti az özvegyi nyugdíjast, ha betölti a nyugdíjkorhatárát?

 

Ha az özvegyi nyugdíjas betölti a rá irányadó nyugdíjkorhatárát, akkor

- az addig 60%-os mértékű özvegyi nyugdíja feleződhet, ha megállapítják részére a saját jogú nyugellátását,  

- kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősül a korhatára betöltésétől még akkor is, ha nem részesül saját jogú nyugellátásban,

- változnak a korhatár betöltése után kötött házasságnak az özvegyi nyugdíjra való jogosultsággal kapcsolatos hatásai.

Fontos megjegyzésem: a korábban megszűnt özvegyi nyugdíj feléledése tekintetében nem az aktuálisan irányadó nyugdíjkorhatárt kell vizsgálni, mint a fent említett esetekben, hanem az elhunyt elhalálozása idején fennálló, az özvegyre irányadó nyugdíjkorhatárt.

7.6.1.

Özvegyi nyugdíj összege, ha saját jogú nyugellátásban is részesül

A nyugdíjtörvény rendelkezései szerint ha az özvegy saját jogú nyugellátásban részesül, akkor az özvegyi nyugdíj harminc százaléka annak az öregségi nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

A korábban hatvanszázalékos mértékben megállapított özvegyi nyugdíj helyett harmincszázalékos mértékű özvegyi nyugdíjat kell megállapítani attól az időponttól, amelytől az özvegy saját jogú nyugellátásban részesül. Ez az özvegyi nyugdíj az özvegy ellátásának összegére tekintet nélkül jár.

7.6.2.

Vállalkozói tevékenység

A Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) rendelkezései szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet

- saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá

- az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

7.6.3.

Nyugdíjkorhatár betöltését követően kötött házasság

A nyugdíjtörvény szerint az a személy, akinek házastársa a házasság megkötésekor a rá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkort már betöltötte, özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha

- a házasságból (a korábbi együttélésből) gyermek származott, vagy

- a házastársak a házasság megkötésétől öt éven át megszakítás nélkül együtt éltek.

Ha az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt kötött házasságot felbontották és - bármelyikük irányadó korhatárának betöltése után - ismét házasságot kötöttek, akkor a fenti korlátozás nem érvényesül.

7.7. Mit tegyen az, aki magánnnyugdíjpénztár tagja maradt és betölti a nyugdíjkorhatárát?

 

Az igénylőnek az általános szabályok szerint kell a nyugdíjigényét beadnia. Viszont a magánnyugdíjpénztári tag igénylő részére az öregségi nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy a jogszabály alapján kiszámított összeget meg kell szorozni a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a Tny.) 1. számú mellékletében meghatározott szorzószámmal.

Szorzószám =  h + (1-h) * 0,75,

ahol:

h= a 2010. szeptember 30-át követően szerzett szolgálati idő osztva a teljes elismert szolgálati idővel (napokra kiszámítva)

Ez lényegében a magánnyugdíjpénztári tagok által jól ismert háromnegyedes összefüggés matematikai megfogalmazása az időközi jogszabályváltozásokat is figyelembe véve, vagyis: a TB-től (több, mint) a nyugdíj háromnegyedét, a magánnyugdíjpénztári egyéni számláról (kevesebb, mint) a nyugdíj egynegyedét várhatja az, aki maradt magánnyugdíjpénztári tag.

Ha a magánnyugdíjpénztár-tag az egyéni számláján lévő összeget az öregségi nyugdíj megállapítását követően az államháztartás részére átutaltatja, akkor az öregségi nyugdíj összegét a megállapítás kezdő napjára visszamenőlegesen módosítani kell (vagyis úgy kell tekinteni, mintha soha nem lett volna magánnyugdíjpénztár tagja).

Jelenleg célszerűbb választásnak látszik a központi nyugdíjrendszerbe történő visszatérés, mert így a teljes TB nyugdíj megilleti a jogosultat.

Ellenkező esetben a fenti szorzó alkalmazása miatt sokkal alacsonyabb lesz a TB ellátás összege, amelyet csak részben egészíthet ki az adott magánnyugdíjpénztártól igényelt pénztári járadék összege – vagyis jellemzően nem éri el a teljes TB nyugellátás összegét az ilyen módon két részletből összeálló nyugdíj. (Ha az adott pénztár egyáltalán képes életjáradékot szolgáltatni.)

7.8. Utazási kedvezmények

 

7.8.1.

Ingyenes utazás

65. életéve betöltése napjától a magyar állampolgár a 2. kocsiosztályon, személyi igazolványa vagy bármely más személyi azonosításra alkalmas okmány felmutatásával ingyen utazhat a helyi és a helyközi közlekedésben egyaránt.

7.8.2.

Ellátottak utazási utalványa

Az „Ellátottak utazási utalványa” alapján évente 16 alkalommal kedvezményes menetjegy igénybevételére jogosult az a 65. életévét be nem töltött személy, aki saját jogú nyugellátásban vagy hozzátartozói nyugellátásban részesül.

 

Ha Önnek személyes kérdése van akár a fentiekkel, akár a jövőbeni vagy a már meglévő nyugdíjával, egyéb társadalombiztosítási ellátásával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl nekem, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...