Ha kérdése van a nyugdíjával, annak megállapításával, emelésével kapcsolatban, akkor azt ide kattintva fölteheti, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam. Ha még nem tette meg, ide kattintva iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre!

Mikor kérhető a nyugdíj újraszámítása?

1.

A korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyek kérhetik a nyugdíjkorhatáruk betöltését követően, hogy számítsák újra az egyébként változatlan összegben (az esetleges levonások nélkül) a korhatáruk betöltésének napján automatikusan öregségi nyugdíjjá alakult ellátásuk összegét, feltéve, hogy az ellátásuk mellett végzett munkával legalább 365 nap szolgálati időt szereztek.

Ezt a kérelmet korábban csak a korhatáruk betöltését követő hat hónapon belül nyújthatták be, de ez az időbeni korlátozás tavaly megszűnt, így az érintett személyek a korhatáruk betöltését követően bármikor beadhatják az újraszámítás iránti kérelmüket.

Mindenesetre célszerű minél előbb beadniuk az újraszámítás iránti kérelmet, mert az esetleg magasabb összegben megállapított új nyugdíj legfeljebb hat hónapra visszamenőleg fizethető.

2.

Ha valaki nyugdíjrögzítést kért (vagyis a nyugdíjkorhatára betöltésével a nyugdíját folyósítás nélkül kérte megállapítani, de a nyugdíj tényleges igénybevétele nélkül dolgozott tovább), akkor a nyugdíj későbbi igénybevétele esetén - ha a számára az lenne kedvezőbb - választhatja a nyugdíjkorhatár betöltésére rögzített nyugdíjként kiszámított és az évenkénti emelésekkel növelt nyugdíját a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összeg helyett, ha a rögzített nyugdíj megállapításának - a nyugdíjkorhatára betöltésének - a napját követően  legalább 365 nap további szolgálati időt szerzett.

Ilyen esetben szolgálati idő szerzésére azért van lehetőség, mert a rögzített nyugdíj alapján az érintett személy nem minősül öregségi nyugdíjasnak, vagyis a keresetét terheli a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó is.

Az utóbbi években a rögzített nyugdíj helyett jellemzően célszerűbbnek bizonyult a tényleges nyugdíjba vonulás napjára újraszámított nyugdíj igénybe vétele a rögzített nyugdíj helyett, miután az országos nettó átlagkereset nominális növekedési üteme (ez a nyugdíjmegállapítás során meghatározó jelentőségű körülmény a valorizáció miatt) meghaladta az infláció növekedési ütemét (ami a nyugdíjemelés mértékét határozza meg).

Emiatt ha valaki a versenyszférában dolgozni akar a nyugdíjkorhatára betöltését követően is, a rögzített nyugdíj helyett célszerűbb a nyugdíj tényleges megállapítását kérni, és mellette dolgozni, mert így kettős jövedelemforrása lehet: a nyugdíja mellett fölveheti a járulék- és szocho-mentessé váló keresetét is. (A helyzet a közszolgálati jellegű jogviszonyokban dolgozók számára eltérő lehet a közszférában érvényesülő korlátozások miatt.)

3.

Ha valaki rokkantsági ellátásban részesül és betölti a nyugdíjkorhatárát, akkor dönthet úgy, hogy nem igényli az öregségi nyugdíját, ez esetben a rokkantsági ellátását folyósítják a részére tovább.

Célszerűbb azonban, ha a rokkantsági ellátásban részesülők is minden esetben igénylik a nyugdíjukat. Ilyen esetben egy nyilatkozatot is kérnek tőlük, amelyben kijelentik, hogy ha a megállapított öregségi nyugdíj összege alacsonyabb lenne, mint a rokkantsági ellátásuk összege, akkor visszavonják a nyugdíjigényüket.

Ha a megállapított nyugdíj alacsonyabb összegű lenne, mint a rokkantsági ellátás összege, de nem tettek volna előzetes nyilatkozatot, akkor az alacsonyabb összegű nyugdíjat megállapító határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül az érintett lemondhat a megállapított nyugdíjáról, ez esetben a rokkantsági ellátását folyósítják tovább.

A legtöbb esetben azonban a megállapított nyugdíj összege magasabb lehet, mint a rokkantsági ellátás korlátozott összege, vagyis a nyugdíj igénybevétele az előnyös megoldás.

4.

A nyugdíj két speciális esetben is újraszámítható:

- ha a vállalkozó rendezi a korábbi járuléktartozását, illetve

- utóbb fölmerült tények vagy a hatóság jogszabálysértése miatt a nyugdíjat újra kell számítani.

Nem kérhető a nyugdíj összegének újraszámítása a következő gyakran fölmerülő esetekben

Nem kérhető

- a korábban megállapított nyugdíjak újraszámítása arra hivatkozva, hogy változtak a valorizációs szorzók,

- a nők kedvezményes nyugdíja újraszámítása arra hivatkozva, hogy az érintett hölgy időközben betöltötte a nyugdíjkorhatárát,

- a közszférában szünetelő nyugdíj újraszámítása akkor, amikor a nyugdíjas közalkalmazotti vagy hasonló közszolgálati jellegű jogviszonya (ideértve az egészségügyi szolgálati jogviszonyt és 2024. január 1-jétől a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt is) megszűnt és a nyugdíj folyósítása újraindult.

Ezt az összefoglalómat részletesen ismerteti a Portfolio gazdasági hírportál is.