Ha személyes kérdése van a meglévő vagy a jövőbeni nyugdíjával kapcsolatban, akkor azt ide kattintva fölteheti, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam. Ha még nem tette meg, ide kattintva iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre!

A nyugdíjasokra vonatkozó infláció mérése 2023-ban

A novemberi nyugdíjemelési korrekció mértékét várhatóan ma jelenti be a kormányzat.

 1.

A január-augusztus közötti nyolc hónap tényadatai és a szeptemberre vonatkozó inflációs várakozás tükrében az éves általános infláció 17,8%, az éves nyugdíjas infláció 19,1% lehet. Ennek megfelelően 2023. január 1-jére visszamenőleg a kiegészítő nyugdíjemelés mértéke 3,6% lehet, figyelembe véve a 2023. január 1-jétől érvényesített 15%-os nyugdíjemelést. A mai Kormányinfón várhatóan bejelentik a pontos emelési mértéket.

A novemberi nyugdíj már az emelt mértékben érkezik (és persze a decemberi nyugdíj is), egyúttal az év első tíz hónapjára és a 13. havi nyugdíjra járó emelési különbözetet egyösszegben megkapják a jogosultak.

Ha igazam lesz, és valóban 3,6%-os lesz a nyugdíjemelési korerekció mértéke (ezzel lenne a 19,1% éves nyugdíjas infláció kompenzálva, mert a januári emelés mértékét és a kompenzáció mértékét össze kell szorozni), akkor

- a most 208.500 Ft átlagnyugdíj 216.000 Ft-ra nő,

- az átlagnyugdíj mellé egyösszegben érkezik 11 x 7500 Ft = 82.500 Ft emelési különbözet,

- a nyugdíjasok a korrekció révén összesen cca. 200 milliárd forint plusz pénzt kapnak.

Persze a jelenleg 186 ezer forintos medián nyugdíjra (a nyugdíjak középértékére, amelynél 1 millió nyugdíjas kevesebbet, 1 millió nyugdíjas többet kap) az emelés összege arányosan kisebb.

Minden érintett a saját nyugdíja októberi összegére vetítve számolhatja ki az őt megillető korrekciós emelést és egyösszegű különbözetet.

2.

A nyugdíjasokra vonatkozó fogyasztóiár-index – csakúgy, mint a fogyasztóiár-index - országos átlagos mutató, számítása során a termékek és szolgáltatások köréből a KSH elhagyja a gyermekneveléssel, gondozással kapcsolatos tételeket. Az utóbbiak közé tartoznak az olyan fogyasztási cikkek és szolgáltatások, mint az iskolai, óvodai, bölcsődei étkezés, a gyermekruházat, a tankönyv, tanszer, írószer, az oktatási szolgáltatás.

2023-ban a nyugdíjas fogyasztóiár-index számításához a 2021. évi nyugdíjas fogyasztási szerkezetet használják, amiben - hasonlóan a lakosság egészére vonatkozó súlyarányok számításához -  figyelembe veszik a 2022 első három negyedévének már rendelkezésre álló előzetes nemzetiszámla-adatait is.

A KSH 2023-ban a nyugdíjas fogyasztóiár-index számításához tehát a 2021. évi nyugdíjas fogyasztási szerkezetet használja - ez a kétéves csúszás a tavaly és idén elszabadult infláció baljós árnyékában különösen érthetetlen, hiszen ma már minden számlázási adat online befut a NAV részére, így akár percrekész adatokat is használhatnának a statisztikai elemzéshez. A nyugdíjas fogyasztási szerkezet az infláció nyomása alatt gyökeresen megváltozhatott a 2021-es állapothoz képest.

Mindenesetre az egyes fogyasztási kiadások figyelembe vett megoszlása és súlya a nyugdíjas árindex meghatározása során eltér az általános fogyasztói árindex számítása során alkalmazott arányoktól:

élelmiszerek 31,334%

szeszes italok, dohányáruk 6,975%

ruházkodási cikkek 2,176 %

tartós fogyasztási cikkek 6,804 %

háztartási energia 6,788%

egyéb cikkek, üzemanyagok (ide tartoznak a gyógyszerek és gyógyáruk) 20,557%

szolgáltatások 25,366%.

A nyugdíjasok szempontjából kitüntetett csoport, vagyis a gyógyszerek, gyógyáruk részaránya az általános fogyasztóiár-indexben 2,4%, míg a nyugdíjasok kiadási szerkezetében 4,7%. Emellett a nyugdíjas kosárban az élelmiszerek és a háztartási energia részaránya néhány százalékponttal magasabb, míg a szeszes italok, dohányáruk, ruházkodási cikkek, tartós fogasztási cikkek és a szolgáltatások aránya valamivel kisebb, mint az általános fogyasztóiár-indexben.

A hivatalos statisztika által mért infláció a nyugdíjasok személyes tapasztalata szerint persze mindig elmarad az általuk ténylegesen érzékelt árnövekedéstől. Különösen igaz ez a tavalyi és az idei inflációs környezetben.

3.

A sok félreértés miatt célszerű pontosan megismerni a nyugdíjak évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó rendelkezéseket, amelyeket a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, vagyis a nyugdíjtörvény 62.§-a tartalmaz:

62. § (1) A tárgyév január 1-je előtti időponttól megállapított társadalombiztosítási nyugellátást – ideértve a 6. § (4) bekezdésében meghatározott ellátásokat és a baleseti járadékot is – a megállapítás naptári évét követően minden év január hónapjában az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni.

(2) A tárgyévi tervezett fogyasztói árnövekedést a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg.

(3) Ha a fogyasztói árak növekedésének tárgyévben várható mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja az (1) bekezdés szerinti mértéket, akkor november hónapban – január 1-jére visszamenőleges hatállyal – kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Amennyiben az eltérés az 1 százalékpontot nem éri el, akkor november hónapban az egész évre járó különbözetet egy összegben kell kiutalni.

(4) A (3) bekezdés szerinti nyugdíjemelésnél a nyugdíjasok fogyasztói ár növekedésének – a tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott – várható mértékét kell figyelembe venni, amennyiben az meghaladja a fogyasztói árnövekedés várható mértékét. 

(5) Egyösszegű kifizetés esetén a következő év januárjában a nyugellátás és a baleseti járadék összegét – az (1) bekezdés szerinti emelés végrehajtását megelőzően – meg kell emelni az egyösszegű kifizetés összegének alapjául szolgáló, kormányrendeletben meghatározott százalékos mérték egytizenketted részével.

(6) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a tényleges, illetőleg a várható makrogazdasági folyamatok és adatok ismeretében a szükséges feltételek megléte esetén további kiegészítő intézkedéseket tegyen.

(7) Jogszabály elrendelheti más pénzbeli ellátás e § szerinti emelését.