Fotó: Pixabay
Lehet-e javítani a nyugdíjemelés módszerén?
2021. 08. 16.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!
Ha kérdése van a nyugdíjával, annak megállapításával, növelési lehetőségeivel kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA tegye föl a kérdését, és méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszolom.
Részletek a cikkemből:
A kizárólag az inflációhoz kötött nyugdíjemelés miatt a nemzetgazdasági nettó átlagkereset vásárlóerejével összevetve a nyugdíjak relatív vásárlóereje folyamatosan csökken, miután az utóbbi években az inflációnál legalább háromszor nagyobb mértékű volt az országos nettó átlagkereset növekedése.
A kötelező nyugdíjemelés révén 2021. januárban 3 százalékkal, majd a 2021. évi költségvetési törvény módosítását követően a júniusi évközi rendkívüli kiegészítő emelés révén további 0,6 százalékkal, vagyis összesen 3,6 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak. Novemberben minden valószínűség szerint újabb nyugdíjemelési korrekció válik szükségessé, miután az éves várható infláció mértéke meghaladhatja a 3,6 százalékot. A novemberi kiegészítő nyugdíjemelés pontos százalékos mértékét a 2021. január–augusztus hónapokban mért tényadatok határozzák meg, a KSH erről szóló inflációs gyorstájékoztatója szeptember 10. körül jelenik majd meg.
A 2021. augusztus 10-én közzétett legutóbbi gyorsjelentés szerint 2021. január–júliusban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 4,2 százalékkal, a nyugdíjas háztartások körében 3,9 százalékkal emelkedtek. Ennek alapján novemberben a nyugdíjemelési korrekció egyösszegű, 7,2 százalék mértékű lenne (a havi eltérés a magasabb inflációs mérték, 4,2 százalék és az idei eddigi nyugdíjemelés, 3,6 százalék között 0,6 százalék, ezt kell egész évre vetíteni, vagyis 12-vel megszorozni az emelési különbözet egyösszegű fizetése esetén), de a végleges eredménnyel természetesen meg kell várni a január–augusztusi tényadatokról a jelentést.
A kizárólag az inflációhoz kötött nyugdíjemelés miatt ugyanis a nemzetgazdasági nettó átlagkereset vásárlóerejével összevetve a nyugdíjak relatív vásárlóereje folyamatosan csökken, miután az utóbbi években az inflációnál legalább háromszor nagyobb mértékű volt az országos nettó átlagkereset növekedése. Ráadásul az inflációs nyugdíjemelés egységes százalékos mértéke miatt a nyugdíjas-társadalom tagjai is mindinkább elszakadnak egymástól, vagyis a szegényebb nyugdíjas még szegényebb, a gazdagabb nyugdíjas még gazdagabb lesz.
Ezek a hatások fájdalmas mértékben mélyítik a magyar nyugdíjrendszer egyik legnagyobb méltánytalanságát, amely annak a következménye, hogy a nyugdíjak alapjául szolgáló nettó havi életpálya-átlagkereset összegét a nyugdíjba vonulás évét megelőző év országos nettó átlagkereseti szintjéhez kell igazítani az évente meghatározott valorizációs szorzók révén. Ennek a számítási eljárásnak a következtében a nyugdíj összege indokolatlanul nagy mértékben függ a nyugdíjmegállapítás évétől.
A teljes cikket a Világgazdaság 2021. augusztus 16-i nyomtatott lapszámában vagy IDE KATTINTVA olvashatja el.
Újabb magánnyugdíjpénztár szűnik meg...
2024. 04. 26.
Ismét mozgolódik a magánnyugdíjpénztári piac, a meglévő négy szolgáltató száma lefeleződik: nyártól már csak a Budapest és a Horizont Magánnyugdíjpénztár (Manyup) marad. Milyen állami nyugdíjra jogosult egy Manyup-tag, aki nem lép vissza?
A magyarok negyede nyugdíjas, és...
2024. 04. 26.
Az RTL Reggeli beharangozója: "A KSH közzétette a nyugdíjakról és egyéb ellátásokról szóló statisztikákat – Farkas András nyugdíjszakértő elemezte a számokat."
A 2024-es nyugdíjszámításról és...
2024. 04. 26.
Mit jelent a valorizáció és miért fontos ez az idén nyugdíjba vonulók számára? Javulhat-e a nyugdíjasok helyzete idén? Szükség van-e a nyugdíjprémiumra, vagy értelmesebben is felhasználható lenne-e az évente erre félretett költségvetési előirányzat?