Kivételes nyugellátás-emelés 2018-ban

Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésére az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor.

A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét (egészségi állapotról, közeli hozzátartozó egészségi állapotáról, gyógyszerköltségről, közüzemi díj elmaradásról szóló igazolás, stb.)

Ha az illetékes kormányhivatal megállapítja, hogy a kérelmező nem felel meg az általa engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés, illetve egyszeri segély feltételeinek, de a rendkívüli méltányossághoz szükséges feltételek fennállnak, a kérelmet az iratokkal együtt megküldi a Magyar Államkincstár Központnak. Ha a Központ hatáskörébe tartozó ügyekben a különös méltánylást érdemlő körülmények fennállásának megítélése érdekében helyszíni szemlét kell tartani, a helyszíni szemlét a kormányhivatal - a megkereséstől számított húsz napon belül - folytatja le, és annak eredményéről haladéktalanul értesíti a Központot.

Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető annak

- a nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személynek,
- a megváltozott munkaképességű özvegynek (egészségi állapota legfeljebb 50%-os),
- a fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg VAGY legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegynek, továbbá
- az árvának,

akinél a nyugellátás és rendszeres pénzellátás (ide NEM értve az időskorúak járadékát) együttes havi összege nem haladja meg a 85.000 forintot.

A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezése esetén a mezőgazdasági szövetkezeti járadékot, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékot és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékát akkor kell társadalombiztosítási nyugellátásnak tekinteni, ha az ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésénél előnyben kell részesíteni

a) férfiak esetében a 35 évnél, nők esetében a 30 évnél több szolgálati idővel rendelkező személyt,

b) a 70 éven felüli személyt,

c) azt a kérelmezőt, aki saját háztartásában vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket nevelt, és

d) azt a személyt, aki kivételes nyugellátás-emelésben korábban nem részesült.

Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés annak a személynek,

- akinél a nyugellátás megállapításától, továbbá a korábbi kivételes nyugellátás-emeléstől számított 3 év még nem telt el,
- aki előzetes letartóztatásban van,
- aki szabadságvesztés büntetését tölti, vagy
- aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 57. § (2) bekezdésének a) - c) pontja szerinti tartós bentlakásos intézményben él, vagy
- aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti otthont nyújtó ellátásban részesül, illetőleg
- aki javítóintézetben van elhelyezve.

Az emelés összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegének huszonöt százalékát, de nem lehet kevesebb annak tíz százalékánál.

Vagyis a tíz éve változatlanul 28.500 Ft összegű nyugdíjminimum százalékában a havi emelési keretek 2018-ban is a következők: 2.850 Ft (minimum) – 7.125 Ft (maximum)

Az engedélyezett kivételes nyugellátás-emelés beépül a nyugellátás összegébe, a nyugellátások évenkénti rendszeres emelése során a nyugellátással esik egy tekintet alá. A nyugellátás alapulvételével számított esetleges egyéb juttatásokat is az ilyen módon megnövelt összegből kell meghatározni.

A nyomtatványt pontosan kitöltve és aláírva,

- hozzátartozói nyugellátás (özvegyi nyugdíj, illetve árvaellátás) esetén a Magyar Államkincstár Központjához,

- egyéb esetben a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalhoz, vagy a Magyar Államkincstár Központjához kell benyújtani.

A kérelmek elektronikus úton is előterjeszthetőek.

A méltányossági jogkörben hozott döntések ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye, amelyet az érintett lakóhelye szerint illetékes Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál kell előterjeszteni. A keresetben kizárólag semmisségi okra lehet hivatkozni (a hivatalos nyugdíjbiztosítási tájékoztató szerint ilyen semmisségi ok lehet például az, ha a döntést hatáskör hiányában hozták, vagy a döntést bűncselekménnyel befolyásolták, vagy a döntés bírósági ítélettel ellentétes).

Árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása

Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása a 25. életévét betöltött, felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató személy részére engedélyezhető.

Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása

- az első (alap - és mester-, vagy osztatlan) képzésben,
- az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányok folytatásának idejére,
- a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési időt meg nem haladóan,
- legfeljebb a 27. életév betöltéséig engedélyezhető.

Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítására az érintett személy kérelmére kerülhet sor ennek a kérelemnek a beadásával.

A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét.

A kérelem  elektronikus úton is előterjeszthető.

Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása iránti kérelmet pontosan kitöltve és aláírva a Magyar Államkincstár Központjához kell benyújtani.

A méltányossági jogkörben hozott döntések ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye, amelyet az érintett lakóhelye szerint illetékes Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál kell előterjeszteni. A keresetben kizárólag semmisségi okra lehet hivatkozni (a hivatalos nyugdíjbiztosítási tájékoztató szerint ilyen semmisségi ok lehet például az, ha a döntést hatáskör hiányában hozták, vagy a döntést bűncselekménnyel befolyásolták, vagy a döntés bírósági ítélettel ellentétes).

A meghosszabbított árvaellátást minden szempontból úgy kell tekinteni, mintha az a jogosultsági feltételek megléte esetén jogszerűen megilletné az árvaellátásban részesülőt.

A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.)

66. § (1) Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a kormányrendeletben meghatározott nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője

a) az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy, a megváltozott munkaképességű özvegy és az árva részére kivételes nyugellátást (a továbbiakban együtt: kivételes nyugellátás) állapíthat meg,

b) az a) pontban meghatározott személyek, illetőleg a 47. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti feltétellel - rendelkező özvegy részére kivételes nyugellátás-emelést, illetőleg a 6. § szerinti nyugellátásban részesülő személyek részére egyszeri segélyt engedélyezhet.

(2) A kivételes nyugellátás összegét a kérelmező magán-nyugdíjpénztári tagságára tekintet nélkül kell megállapítani.

A Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) Kormányrendelet (TnyR.)

Általános rendelkezések

72/B. § (1) A kivételes nyugellátás megállapítása, a kivételes nyugellátás-emelés és az egyszeri segély megállapítása iránti eljárás - az (1c) bekezdésben meghatározottak kivételével - kérelemre indul.

(1a) A kérelmet a Központ által - az elektronikus űrlap tekintetében a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszterrel egyetértésben - e célra rendszeresített, és az ONYF honlapján, továbbá a kormányzati portálon közzétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani. Az adatlapok és elektronikus űrlapok adattartalmát a 6. számú melléklet határozza meg.

(1b) A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek a kivételes nyugellátás megállapítását, a kivételes nyugellátás-emelést, illetve az egyszeri segély megállapítását indokolják.

(1c) Ha a tizenhat év alatti gyermek árvaellátás iránti igényét amiatt utasítják el, mert az elhunyt jogszerző a szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, a kivételes árvaellátás megállapítása iránti eljárást hivatalból meg kell indítani.

(1d) Ha a kérelmet a kormányhivatalhoz vagy járási hivatalhoz nyújtották be, a kormányhivatal, illetve a járási hivatal közreműködő hatóságként jár el a kivételes nyugellátás megállapítása iránti ügyekben azzal, hogy a kérelmet az elbíráláshoz szükséges adatok, igazolások beérkezését követő tizenöt napon belül döntésre a Központhoz továbbítja.

(1e) Ha a kormányhivatal megállapítja, hogy a kérelmező nem felel meg az általa engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés, illetve egyszeri segély feltételeinek, de a (20) bekezdés szerinti feltételek fennállnak, a kérelmet az iratokkal együtt megküldi a Központnak.

(1f) Ha a Központ hatáskörébe tartozó ügyekben a különös méltánylást érdemlő körülmények fennállásának megítélése érdekében helyszíni szemlét kell tartani, a helyszíni szemlét a kormányhivatal - a megkereséstől számított húsz napon belül - folytatja le, és annak eredményéről haladéktalanul értesíti a Központot.

(2) Nem állapítható meg kivételes nyugellátás, és nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés, illetve egyszeri segély annak a személynek, aki előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, vagy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 57. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontja szerinti tartós bentlakásos intézményben él, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) szerinti otthont nyújtó ellátásban részesül, illetőleg javítóintézetben van elhelyezve.

A kivételes nyugellátás-emelésre vonatkozó rendelkezések

72/B. § (1) A kivételes nyugellátás megállapítása, a kivételes nyugellátás-emelés és az egyszeri segély megállapítása iránti eljárás - az (1c) bekezdésben meghatározottak kivételével - kérelemre indul.

(1a)  A kérelmet a Központ által - az elektronikus űrlap tekintetében a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszterrel egyetértésben - e célra rendszeresített, és a Kincstár honlapján, továbbá a kormányzati portálon közzétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani. Az adatlapok és elektronikus űrlapok adattartalmát a 6. számú melléklet határozza meg.

(1b) A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek a kivételes nyugellátás megállapítását, a kivételes nyugellátás-emelést, illetve az egyszeri segély megállapítását indokolják.

(1d) Kivételes nyugellátás, kivételes nyugellátás-emelés és egyszeri segély a költségvetési előirányzat-keretre tekintettel állapítható meg. A felhasználható költségvetési előirányzat-keret megosztását a Központ határozza meg.

(1e) Ha a kormányhivatal megállapítja, hogy a kérelmező nem felel meg az általa engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés, illetve egyszeri segély feltételeinek, de a (20) bekezdés szerinti feltételek fennállnak, a kérelmet az iratokkal együtt megküldi a Központnak.

(1f) Ha a Központ hatáskörébe tartozó ügyekben a különös méltánylást érdemlő körülmények fennállásának megítélése érdekében helyszíni szemlét kell tartani, a helyszíni szemlét a kormányhivatal - a megkereséstől számított húsz napon belül - folytatja le, és annak eredményéről haladéktalanul értesíti a Központot.

(2) Nem állapítható meg kivételes nyugellátás, és nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés, illetve egyszeri segély annak a személynek, aki előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, vagy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 57. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontja szerinti tartós bentlakásos intézményben él, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) szerinti otthont nyújtó ellátásban részesül, illetőleg javítóintézetben van elhelyezve.

(9)  A Tny. 66. §-a alapján a nyugellátásban részesülő számára kivételes nyugellátás-emelés akkor állapítható meg, ha a folyósított nyugellátás és az Szt. 4. § (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt, számára esetlegesen folyósított rendszeres pénzellátás - ide nem értve az időskorúak járadékát - együttes havi összege nem haladja meg a 85 000 forintot.

(10) A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezése esetén a mezőgazdasági szövetkezeti járadékot, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékot és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékát akkor kell társadalombiztosítási nyugellátásnak tekinteni, ha az ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

(11)  A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésénél előnyben kell részesíteni

a)  férfiak esetében a 35 évnél, nők esetében a 30 évnél több szolgálati idővel rendelkező személyt,

b)  a 70 éven felüli személyt,

c) azt a kérelmezőt, aki saját háztartásában vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket nevelt, és

d)  azt a személyt, aki kivételes nyugellátás-emelésben korábban nem részesült.

(12) A kivételes nyugellátás-emelés összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének 25%-át, de nem lehet kevesebb annak 10%-ánál.

(13) Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés a nyugellátás megállapítását, továbbá a korábbi kivételes nyugellátás-emelést követő 3 éven belül.

(20) A Központ rendkívül indokolt esetben

a) a (7), (9) és (13) bekezdésekben meghatározott feltételek hiányában is engedélyezheti a nyugellátás méltányosságból történő megállapítását vagy emelését azzal, hogy nem engedélyezhető emelés, ha a nyugellátás és a (9) bekezdés szerinti rendszeres pénzellátás havi összege meghaladja a 90 000 forintot. 

Az árvaellátás meghosszabbításáról

72/B.§ (7) A 25. életévét betöltött, felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanulmányokat folytató személy árvaellátásának meghosszabbítása az első - alap- és mester- vagy osztatlan - képzésben, az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányok folytatásának idejére, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési időt meg nem haladóan, legfeljebb a 27. életév betöltéséig engedélyezhető.

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

A rendszeres pénzellátás fogalmának meghatározása

4.§ (1) i)  rendszeres pénzellátás: a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, az ápolási díj, a tartós ápolást végzők időskori támogatása, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás.

(Az összefoglaló legutóbbi frissítésének dátuma: 2018. augusztus 14.)