Kivételes rokkantsági ellátás 2018

A megváltozott munkaképességű személyek közül nagyon sokan és joggal nehezményezték, hogy a rokkantsági nyugdíj lehetőségének megszüntetése (2011. december 31.) óta semmilyen méltányossági lehetőség nincs azon rokkantak számára, akik nem rendelkeznek a rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátás megállapíthatóságához szükséges biztosítási idővel (vagyis nem tudnak igazolni a kérelem benyújtása előtti 5 évben legalább 3 évi, vagy 10 évben legalább 7 évi, vagy 15 évben legalább 10 évnyi biztosításban töltött időt, jellemzően munkaviszonyt vagy hasonló, munkavégzésre irányuló jogviszonyt).

Az ilyen emberek, dacára annak, hogy az egészségi állapotuk legfeljebb 60%-os, vagy akár ennél sokkal rosszabb,  aktív korukban legfeljebb az egészségkárosodási és  gyermekfelügyeleti támogatásra lehetnek jogosultak (ennek összege az öregségi nyugdíjminimum, azaz 28.500 Ft 92%-a, azaz jelenleg 26.220 Ft).

Öt év után hallotta meg a törvényhozó a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra nem jogosult sok beteg és sérült ember jajszavát. Persze jobb későn, mint soha: 2018. január 1-jétől igényelhető a kivételes rokkantsági ellátás.

Az új lehetőség alapján minden olyan kedves olvasómnak (vagy rokonuknak, barátjuknak, ismerősüknek), akinek legfeljebb 5 éve van hátra a nyugdíjkorhatára betöltéséig és megváltozott munkaképességű úgy, hogy az egészségi állapota legfeljebb 50%-os, de mégsem jogosult rokkantsági ellátásra, mert nincs elegendő biztosítási ideje, viszont a szükséges biztosítási idő legalább felével rendelkezik, és indokolni képes, hogy különös méltánylást érdemelnek a körülményei, azt javaslom, hogy haladéktalanul adjon be kérelmet a kivételes rokkantsági ellátás megállapítása iránt.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 2018. január 1-jétől kiegészül egy új fejezettel (4/A. A kivételes rokkantsági ellátás), továbbá a 19.§ (2b) bekezdéssel és a 38/I. §-sal.

13/A. § (1) Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén - a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott keretek között - kivételes rokkantsági ellátás állapítható meg annak a megváltozott munkaképességű személynek,

a) akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 50 százalékos vagy kisebb mértékű,

b) akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a rehabilitációja nem javasolt, vagy rehabilitálható, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,

c) akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmét a 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott biztosítási idő hiánya miatt elutasító döntés véglegessé vált és e döntésben foglaltak szerint rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével,

d) aki keresőtevékenységet nem végez és

e) aki rendszeres pénzellátásban nem részesül.

(2) A kivételes rokkantsági ellátás megállapítása során előnyben kell részesíteni azt a megváltozott munkaképességű személyt, aki a 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott biztosítási idő legalább 90 százalékával rendelkezik.

(3) A kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem az (1) bekezdés c) pontja szerinti döntés véglegessé válásától számított 6 hónapon belül nyújtható be. Ha a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmet kizárólag arra tekintettel utasították el, hogy a keretösszeg kimerítésre került, a kérelem az elutasító döntés véglegessé válását követő naptári évben ismételten benyújtható.

(4) A kivételes rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg.

(5) A kivételes rokkantsági ellátás havi összege

a) a 3. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja és az 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 12. § (2) bekezdés b) pontjában,

b) a 3. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti esetben a 12. § (2) bekezdés c) pontjában,

c) a 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti esetben a 12. § (2) bekezdés d) pontjában

meghatározott összeg 65 százaléka.

(6) A kivételes rokkantsági ellátást a 13. § (2) bekezdésében foglaltakon túl, a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjától abban az esetben is meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő komplex minősítése során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott feltétel már nem áll fenn.

(7) Az (1) bekezdés szerinti méltányossági jogkörben kiadott döntés ellen fellebbezésnek nincs helye, a döntés ellen indított közigazgatási perben kizárólag semmisségre lehet hivatkozni.

(8) A kivételes rokkantsági ellátásra - ha e § eltérően nem rendelkezik - a rokkantsági ellátásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A kivételes rokkantsági ellátás tehát – különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén – annak a megváltozott munkaképességű személynek állapítható meg:

– akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 50 %-os vagy kisebb mértékű (az tehát, akinek az egészségi állapota 51% és 60% közé esik, nem lehet jogosult),

– akinek a komplex minősítés alapján a rehabilitációja nem javasolt, vagy javasolt ugyan, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,

- akinek a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás iránti kérelmét a megfelelő mértékű biztosítási idő hiánya miatt elutasították, és ez az elutasító döntés véglegessé vált; viszont rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével, vagyis:

a teljes szükséges időtartamot a 2.§ (1) bekezdés a) pontja határozza meg:

a kérelem benyújtását megelőző

5 éven belül legalább 1095 napon át, vagy

10 éven belül legalább 2555 napon át vagy

15 éven belül legalább 3650 napon át

a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított volt (ez az 5.§ sorolja föl a munkavégzésre irányuló és biztosítási időt eredményező jogviszonyokat a munkaviszonytól a közalkalmazotti jogviszonyon át a vállalkozási, megbízási és hasonló jogviszonyokig).

A kivételes rokkantsági ellátásra tehát akkor lehet egyáltalán jogosult valaki, ha a fenti időtartamok felével rendelkezik, azaz a kérelme benyújtását megelőző

5 éven belül legalább 548 napig, vagy

10 éven belül legalább 1278 napig, vagy

15 éven belül legalább 1825 napig biztosított volt.

– aki keresőtevékenységet nem végez és

– aki rendszeres pénzellátásban nem részesül.

A kivételes rokkantsági ellátás megállapítása során előnyben kell részesíteni azt a megváltozott munkaképességű személyt, aki a szükséges biztosítási idő legalább 90 %-ával rendelkezik, vagyis a kérelme benyújtását megelőzően

5 éven belül legalább 986 napon át, vagy

10 éven belül legalább 2300 napon át vagy

15 éven belül legalább 3285 napon át

a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított volt.

A kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás iránti kérelmét elutasító döntés véglegessé válásától számított 6 hónapon belül nyújtható be.

A kivételes rokkantsági ellátás havi összege (az alapösszeghez viszonyított mértékben - maga az alapösszeg 2018. január 1-től: 98 890,- Ft) a következők szerint alakul:

I.

egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt:

az alapösszeg 45 százalékának 65%-a, 2018-ban 28.925,- Ft

tartós foglalkozási rehabilitációt igényel:

az alapösszeg 45 százalékának 65%-a, 2018-ban 28.925,- Ft

II.

kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható:

az alapösszeg 50 százalékának 65%-a, 2018-ban 32.139,- Ft

III.

egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes:

az alapösszeg 55 százalékának 65%-a, 2018-ban 35.353,- Ft

A kivételes rokkantsági ellátás összegére vonatkozó, fent idézett törvényi hivatkozások kibontása:

A fenti I-III. kategóriának megfelelően ideidézem a pontos törvényi hivatkozásokat:

I.

Az Mmtv. 13/A.§ (5) bekezdés a) pontjában foglalt hivatkozások:

3.§ (2) b) bb):

b) rehabilitációja nem javasolt, ezen belül

bb) egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,

5. § (2) Rokkantsági ellátást kell megállapítani annak a megváltozott munkaképességű személynek is,

b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel

és a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.

12.§ (2) Ha a rokkantsági ellátásban részesülő személy havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rokkantsági ellátás összege

b) a 3. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja és az 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben az alapösszeg 45 százaléka,

(és ennek az összegnek a 65%-a a kivételes rokkantsági ellátás, vagyis 28.925 Ft 2018-ban)

II.

Az Mmtv. 13/A.§ (5) bekezdés b) pontjában foglalt hivatkozások:

3.§ (2) b) bc)  A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapítja, hogy a megváltozott munkaképességű személy

b) rehabilitációja nem javasolt, ezen belül

bc) kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható,

12.§ (2) Ha a rokkantsági ellátásban részesülő személy havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rokkantsági ellátás összege

c) a 3. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti esetben az alapösszeg 50 százaléka,

(és ennek az összegnek a 65%-a a kivételes rokkantsági ellátás, vagyis 32.139 Ft 2018-ban)

III.

Az Mmtv. 13/A.§ (5) bekezdés c) pontjában foglalt hivatkozások:

3.§ (2) b) bd) A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapítja, hogy a megváltozott munkaképességű személy

b) rehabilitációja nem javasolt, ezen belül

bd) egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes.

12. § (2) Ha a rokkantsági ellátásban részesülő személy havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rokkantsági ellátás összege

d) a 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti esetben az alapösszeg 55 százaléka.

(és ennek az összegnek a 65%-a a kivételes rokkantsági ellátás, vagyis 35.353 Ft 2018-ban)

A “rendes” rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultság feltételeit az Mmtv. 2.§-a tartalmazza:

2. § (1) Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az a kérelem benyújtásakor 15. életévét betöltött személy, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy), és aki

a) a kérelem benyújtását megelőző

aa) 5 éven belül legalább 1095 napon át,

ab) 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy

ac) 15 éven belül legalább 3650 napon át

a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított volt;

b) keresőtevékenységet nem végez és

c) rendszeres pénzellátásban nem részesül.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak,

a) aki 35. életévének betöltése előtt megváltozott munkaképességűvé vált, és 35. életévének betöltését megelőzően megkezdett iskolai tanulmányai alatt vagy e tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagy

b) aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült, vagy az ellátásra jogosultságát megállapították, de annak folyósítása 2011. december 31-én szünetelt.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítási időbe be kell számítani

a) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósításának az idejét,

b) a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai és a kivételes rokkantsági ellátás kivételével a megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét,

c) a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a Tbj. 34. §-a szerint kötött megállapodás alapján szerzett szolgálati időt, amennyiben a megállapodást 2011. december 31-éig megkötötték.

Az Mmtv. 19.§-ának új (2b) bekezdése:

(2b) Kivételes rokkantsági ellátás esetén a felülvizsgálat során megállapított ellátási összeg állapotjavulás esetében sem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél. Állapotrosszabbodás esetén a kivételes rokkantsági ellátás összegét a 13/A. § (5) bekezdése alapján, az új minősítési kategóriának megfelelő összegben kell megállapítani.

Az Mmtv. új 38/I. §-a:

(1) Ha a megváltozott munkaképességű személy - az ellátás iránti kérelmet a 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott biztosítási idő hiánya miatt elutasító 2018. január 1-jét megelőzően jogerőssé vált döntésben foglaltak szerint - rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével, a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmét 2018. december 31-éig nyújthatja be.

(2) Ha az (1) bekezdés alapján benyújtott kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmet kizárólag arra tekintettel utasították el, hogy a keretösszeg kimerítésre került, a kérelem az elutasító döntés véglegessé válását követő naptári évben ismételten benyújtható.

A kormány végrehajtási rendelete:

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 402/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet

3. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

9.§ A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mmr.) a következő 6/A. §-sal egészül ki:

„6/A. § (1) Kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem esetén az adatlap és az elektronikus űrlap tartalmazza a kérelmező

a) természetes személyazonosító adatait,

b) lakóhelyét, tartózkodási helyét és elérhetőségét,

c) társadalombiztosítási azonosító jelét,

d) adóazonosító jelét, ha a kérelmező Rehabilitációs kártyát igényel,

e) 6. § (4) bekezdés a), d) és e) pontjában felsorolt nyilatkozatait, és

f) nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy melyek azok a különös méltánylást igénylő körülmények, amelyekre tekintettel a kivételes rokkantsági ellátás megállapítását kéri.

(2) Kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem esetén az adatlaphoz csatolni kell

a) a keresőtevékenység megszűnése esetén a megszűnés időpontját igazoló okiratot vagy annak másolatát,

b) ha a kérelmező nem rendelkezik hatályos komplex minősítéssel, az egészségi állapotával kapcsolatos 6. § (6) bekezdése szerinti dokumentumokat vagy ezek másolatát,

c) az (1) bekezdés f) pontja alapján megjelölt különös méltánylást igénylő körülmények igazolásához szükséges dokumentumokat vagy ezek másolatát.”

10.§ Az Mmr. a következő 7/A. §-sal és 7/B. §-sal egészül ki:

„7/A. § (1) A kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem elbírálásakor a mérlegelés során figyelemmel kell lenni

a) az egészségi állapot komplex minősítésben meghatározott mértékére,

b) az előzetes biztosítás időtartamára,

c) a jövedelmi helyzetre, valamint

d) az egyéb különös méltánylást igénylő körülményekre.

(2) Kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem esetén az Mmtv. 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott előzetes biztosítási időként az Mmtv. 13/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti végleges döntésben meghatározott előzetes biztosításban töltött időt kell figyelembe venni.

7/B. § (1) A kivételes rokkantsági ellátás megállapítására rendelkezésre álló keretösszeg megosztásáról a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter dönt.

(2) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter az (1) bekezdésben meghatározott döntéséről a tárgyévet megelőző év november 30-áig tájékoztatja a rehabilitációs hatóság vezetőjét. A rehabilitációs hatóság a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által meghatározott összeget nem lépheti túl.

(3) A kivételes rokkantsági ellátás megállapítására rendelkezésre álló keretösszeg felhasználásának figyelemmel kísérése céljából a rehabilitációs hatóság vezetője minden naptári negyedévet követő hónap 10-éig beszámolót készít az adott időszakban hozott végleges döntésekről a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter részére.”

11.§ Az Mmr. 4. alcíme a következő 10/A. §-sal egészül ki:

„10/A. § Az Mmtv. 7. § (6) bekezdése alapján a rehabilitációs ellátás akkor állapítható meg ismételten, ha a komplex minősítés során megállapítják, hogy a rehabilitáció lehetséges irányában és a rehabilitációs szükségletek tekintetében a korábbi rehabilitációs ellátás megállapítását megalapozó komplex minősítésben foglaltakhoz képest változás következett be.”

12.§ Az Mmr. a következő 31. §-sal egészül ki:

„31. § (1) Annak a személynek, aki a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmét az Mmtv. 38/I. §-ában meghatározottakra tekintettel nyújtja be – a 6/A. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően –, a kérelemhez csatolnia kell a hatályos komplex minősítését tartalmazó döntést.

(2) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 402/2017. (XII. 15.) Korm. rendelettel megállapított 10/A. §-t a 2018. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

13.§ Az Mmr. a következő 32. §-sal egészül ki:

„32. § A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a kivételes rokkantsági ellátás megállapítására 2018. évben rendelkezésre álló keretösszeg megosztásáról a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 402/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet kihirdetését követő 30 napon belül dönt, és erről haladéktalanul tájékoztatja a rehabilitációs hatóság vezetőjét.”