Ha személyes kérdése van a nyugdíj számításával, a nyugdíjigénylés optimális időzítésével kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

Indokolt lehet-e a svájci indexálás?

A napokban minden jogosult részére megérkező 13. havi nyugdíj olyan erejű pluszjuttatás, mintha 8 százalékos emelést kapnának a jogosultak. Ennek ellenére tovább nyílik az olló a nettó bérek és a nyugdíjak között. 

A nyugdíjak alapjául szolgáló átlagkeresetet úgy állapítják meg, hogy a megállapítás éve előtti év nettó nemzetgazdasági átlagkereseti szintjéhez igazítják az 1988 óta évente keresett, nettósított pénzeket, így adódik egy számított, havi nettó életpálya átlagkereset összeg, amit beszoroznak a szolgálati idő egész években mért hosszától függő, százalékos nyugdíjszorzóval, és ez lesz a nyugdíj összege.  Miután a mindenkori nyugdíjmegállapítás előtti év nemzetgazdasági átlagkereseti szintje a referenciaérték, ezért 2015 óta minden évben sokkal jobban járt az a nyugdíjba menő, aki egy későbbi évben kérte a nyugdíja megállapítását. Ennek olyan óriási a jelentősége, hogy gyakorlatilag ugyanolyan erejű tényező az, hogy melyik évben kéri valaki a nyugdíjat, mint az, amitől egyébként függ a nyugdíj, vagyis a ledolgozott évek száma és az említett életpálya átlagkereset.

Ennek a valorizációs eljárásnak az eredményeként a friss nyugdíjasok nyugdíjának összege a megállapítás évében kielégítően igazodik a nemzetgazdasági átlagkeresethez, de már a nyugdíjazás második évétől megkezdődik a nyugdíj vásárlóerejének relatív csökkenése. Ennek oka nagyon prózai: a nyugdíjakat csak az infláció mértékével emelik, így minden olyan évben, amikor a nemzetgazdasági nettó átlagkereset növekedési üteme magasabb, mint az infláció mértéke, a nyugdíjasok lejjebb csúsznak a viszonylagos elszegényedés csúszdáján.

Nem véletlen, hogy egyre erőteljesebb a svájci indexálás visszahozatalára irányuló követelés. Az alábbikban bemutatom, hogyan alakult volna az átlagnyugdíj 2015 óta, ha a svájci indexálását alkalmazták volna a nyugdíjemelés során.

A nyugdíjemelésnek azonban nem csak a relatív lecsúszást kellene lassítania, hanem a korábban megállapított - és emiatt fokozottan zsugorodó értékű - nyugdíjjal rendelkezőkkel szembeni méltánytalanságot is.

Ezért a nyugdíjemelés rendszerébe a béreket és az inflációt egyaránt követő vegyes indexálás mellett mielőbb célszerű beépíteni a korábbi évek elszegényedrési csúszdáján egyre mélyebbre süllyedt nyugdíjak kompenzációs növelését biztosító, azaz a valorizációs szorzók mindenkori értékéhez igazodó indexálást is.

És még ez sem elég a valóban méltányos nyugdíjemeléshez, hiszen a nyugdíjemelés rendszerének nem csak a nemzetgazdasági nettó átlagkeresettől való folyamatos leszakadást kell kezelnie, hanem a nyugdíjas társadalom szétszakadását is, amit csak a nyugdíjemelés differenciált mértéke lassíthat, például a sávos nyugdíjemelés módszere révén (a kisebb nyugdíjas nagyobb arányú vagy nagyobb összegű nyugdíjemelésben részesül).

A címben feltett kérdésre így az a válaszom, hogy indokolt a nyugdíjemelés svájci indexálásra épülő átalakítása, de nem elegendő, mellette

- a nyugdíjmegállapítás éve szerinti valorizációs korrekciót és

- a nyugdíj összegétől függő sávos korrekciót

is be kell építeni az emelés majdani új eljárásrendjébe.

Ha még nem tette meg, iratkozzon föl ide kattintva az ingyenes heti hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugdíjakat és a nyugdíjas évekre való felkészülés lehetőségeit érintő fejleményekről.

Ezt az összefoglalómat a Napi.hu is részletesen ismerteti a "Nyugdíjguru: ha a kormány nem lép közbe, az átlagnyugdíj 200 ezer forintnál is magasabb lehetne" című cikkében, amit IDE KATTINTVA olvashat el.

Az összefoglalómat az ATV is részletesen ismerteti "Nyugdíjguru: kétszázezer forintnál is magasabb lenne az átlagnyugdíj a svájci indexálással" címmel, amit ide kattintva tekinthet meg.