Két fontos változás a nyugdíjtörvényben július 1-jétől

Két fontos változás a nyugdíjtörvényben július 1-jétől

2020. 06. 26.

Július 1-jétől a nyugdíjtörvényben a nyugdíj melletti munkavégzés tekintetében lényeges változások következnek be az új társadalombiztosítási törvény hatályba lépése nyomán.

K Küldés K Nyomtatás

 


Ha Önnek személyes kérdése van a nyugdíjával vagy a nyugdíj melletti munkavégzés lehetőségeivel kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti föl a kérdését, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.
 

 

 

2020. július elsején két fontos változás lép hatályba a nyugdíjtörvényben

 

A lényeges módosítások a nyugdíj melletti munkavégzéssel elérhető nyugdíjnövelésre, valamint a nők kedvezményes nyugdíja melletti munkavégzéssel kapcsolatos éves keretösszegre vonatkoznak.A számos további módosítás csak technikai jellegű, érdemben nem változtatja a szabályozást.


Lényeges változások a nyugdíjtörvényben 2020. július 1-jétől


1.

A nyugdíj melletti munkavégzéssel szerzett kereset járulékmentessé válik, így nem teremt alapot a nyugdíjnövelésre

A nyugdíjtörvényben 2020. július 1-jétől hatályon kívül helyezik a 22/A.§-t, amelynek (1) bekezdése nem a nyugdíj melletti munkavégzéssel szerezhető nyugdíjnövelésre vonatkozik, így továbbra is hatályban marad, de kétfelé osztva új helyekre kerül, egyrészt a 22.§ új (3a) bekezdése, másrészt a 42.§ új (3) bekezdése lesz. 

A 22.§ új (3a) bekezdése:

A saját jogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenységgel szerzett kereset, jövedelem összege az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során nem vehető figyelembe.

A 42.§ új (3) bekezdése:

A saját jogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenység időtartama szolgálati időként nem vehető figyelembe.

A nyugdíjtörvény 22/A.§ további rendelkezései megszűnnek. 

Ezek a rendelkezések szabályozták a nyugdíj melletti munkavégzéssel szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező keresetek után járó nyugdíjnövelést, amelyet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hivatalból, a NAV adatközléése alapján állapított meg a figyelembe vehető éves kereset 1/2400-ad része összegével megegyező mértékben. Miután 2020. július 1-jétől a nyugdíj mellett minden keresőtevékenységgel járó jogviszonyban szerzett kereset járulékmentessé válik, e kereset már nem teremt alapot a nyugdíjnövelésre.

Személyes véleményem szerint inkább nyernek ezzel a változással azok a nyugdíjasok, akik a nyugdíjuk mellett tovább dolgoznak, hiszen azonos feltételek mellett a keresetük, jövedelmük 18,5%-kal magasabb összegű lehet, miközben csak az éves keresetük 1/2400-ad részével egyező öszegű nyugdíjnövelési jogosultságot veszítik el. A 2020. július 1-jén hatályba lépő új társadalombiztosítási járulék mértéke ugyanis 18,5%, amely a nyugdíj mellett szerzett kereseteket kivéve minden egyéb keresetet terhel majd a korábbi nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék és munkaerőpiaci járulék helyett.

Miután megszűnik a nyugdíj mellett végzett munkával szerezhető nyugdíjnövelési lehetőség, ez a nyugdíjkorhatáruk betöltését követően tovább dolgozni kívánó személyek esetében egy fontos plusz érv lehet amellett, hogy a korhatáruk betöltésével halasszák el a nyugdíjigénylésüket, amíg csak dolgozni akarnak, mert ezzel sokkal jobban járnak.

Érdemes minden érintettnek megnéznie az ezzel kapcsolatban készített videó-összefoglalómat.


2.

Az éves keretösszeg a nők kedvezményes nyugdíja mellett dolgozók számára okafogyottá válik, mivel a nyugdíj melletti munkavégzéssel bármely jogviszonyban szerzett kereset járulékmentes lesz

Emiatt a nyugdíjtörvény 83/B.§-a 2020. július 1-jétől már nem hatályos.

Ez a sokak szerint kezdettől fogva fölösleges és bonyolult korlátozó rendelkezés a nyugdíjtörvényben a nők kedvezményes nyugdíja mellett dolgozó hölgyekre vonatkozott.

A megszűnő korlátozás szerint annak a kedvezményes nyugdíjban részesülő hölgynek a részére,  akinek a nyugdíja mellett végzett munkájából származó, nyugdíjjárulék alapját képező keresete az év első napjától számolva meghaladja a minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát (ez az éves keretösszeg), az annak elérését követő hónap első napjától az adott év december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Az éves keretösszegbe nem számít bele a közalkalmazottként és egyéb közszolgálati jellegű jogviszonyban szerzett kereset, hiszen annak időtartamára a nyugdíjat eleve szüneteltetik.

A nők kedvezményes nyugdíja mellett az új szabály szerint már bármilyen jogviszonyban - nem csak munkavállalóként, hanem például megbízottként, vállalkozóként is - korlátozás nélkül lehet keresni a versenyszférában 2020. július 1-jétől.

A közszférában főszabályként nem kellett alkalmazni az éves keretösszeg korlátozását, hiszen a nők kedvezményes nyugdíját szüneteltetik mindaddig, amíg a közszolgálati jellegű jogviszony fennáll. Egy speciális kivétel akad, mivel a kedvezményes nyugdíjuk mellett előzetes kormányzati jóváhagyással közalkalmazotti jogviszonyban tovább dolgozó orvos és ápoló hölgyek részére biztosított, a nyugdíjuk összegével megegyező nettó összegű jövedelemkiegészítés tekintetében 2020. június 30-áig alkalmazni kell az éves keretösszeg korlátozását, július 1-jétől azonban természetesen nem. 

A közszolgálatban dolgozó és a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyek nyugdíja (akárcsak a korbetöltött öregségi nyugdíjban részesülő személyek nyugdíja) a közalkalmazotti és hasonló közszolgálati jellegű jogviszonyuk fennállása tartama alatt továbbra is szünetel (de a szünetelés tartama alatt is nyugdíjasnak minősülnek), mert azokat a rendelkezéseket viszont nem helyezik hatályon kívül, amelyek egyrészt megnehezítik a közszférában dolgozók nyugdíj melletti munkavégzését, másrészt tiltják még a nehezen megszerezhető kormányzati jóváhagyással nyugdíjasként tovább dolgozó közszolgák részére is az illetmény és a nyugdíj egyidejű kifizetését. 

E korlátozás alól az egészségügyi dolgozók speciális kivételt képeznek, miután az ő részükre sem fizethető ugyan a nyugdíj az illetményükkel együtt (vagyis a nyugdíjuk szünetel), viszont a nyugdíjukkal azonos nettó összegű jövedelemkiegészítésben részesülhetnek. Ennek a jövedelemkiegészítésnek a tekintetében szűnik meg az éves keretösszeg korlátozása július 1-jétől az érintett egészségügyi dolgozó hölgyek esetében. További enyhítést hozott az egészségügyi dolgozók részére az a kormányzati intézkedés, amely a koronavírus járvány miatti veszélyhelyzetben hatályon kívül helyezi a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai irányelvekről szóló kormányhatározatot az egészségügyi dolgozók vonatkozásában, ennek következtében egyebek között a nyugdíjkorhatárukat betöltő orvosok és ápolók előzetes kormányzati jóváhagyás nélkül is tovább dolgozhatnak.

Az éves keretösszeg korlátozó rendelkezése tehát a nők kedvezményes nyugdíja mellett dolgozó hölgyek tekintetében megszűnik, a nyugdíjtörvényből ez a rendelkezés kikerül.


Továbbra is fennmarad azonban a korhatár előtti ellátásuk vagy a szolgálati járandóságuk mellett dolgozó személyek járulékalapot képező kereseteire vonatkozóan az éves keretösszeg korlátozása, emiatt 2020. július 1-jétől új szövegezésű 11.§-sal és egy teljesen új 11/A. §-sal egészül ki a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (Khtv.). 

Ugyanígy fennmarad a korlátozás az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 43/A. és 43/B. §-aiban szabályozott táncművészeti életjáradék esetében, miután a 43/B.§ (2) bekezdése alapján a táncművészeti életjáradék szüneteltetésére a korhatár előtti ellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol a korhatár előtti ellátásra vonatkozó szabály korhatár előtti ellátást említ, azon táncművészeti életjáradékot kell érteni.

Szintén fennmarad az éves keretösszeg korlátozása a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49/B. és 49/C.§-aiban szabályozott átmeneti bányászjáradék esetében, miután a 49/C.§ (2) bekezdése alapján az átmeneti bányászjáradék szüneteltetésére a korhatár előtti ellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol a korhatár előtti ellátásra vonatkozó szabály korhatár előtti ellátást említ, azon átmeneti bányászjáradékot kell érteni.

Személyes véleményem szerint örvendetes, hogy a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyek a nyugdíjuk mellett bármilyen jogviszonyban végre annyit kereshetnek, amennyit csak tudnak - legalábbis a versenyszférában -, és ezzel nem kockáztatják a nyugdíjuk folyósításának ideiglenes felfüggesztését.

Egyáltalán nem örvendetes azonban, hogy a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban  részesülő személyekre továbbra is hatályban tartják ezt a korlátozó rendelkezést. Az átmeneti bányászjáradékos mentesülhet ugyan a korlátozás alól, ha belép egy közérdekű nyugdíjas szövetkezetbe, de a többi korhatár előtti juttatásban részesülő ember számára még ez a lehetőség sem nyitott.

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...