Ha kérdése van a meglévő vagy a jövőbeni nyugdíjával, annak megállapításával, időzítésével, emelésével kapcsolatban, akkor azt ide kattintva fölteheti, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.
Ha nem akar lemaradni a nyugdíjrendszert, a nyugdíjakat és a nyugdíjas életre való felkészülés lehetőségeit érintő változásokról, akkor ide kattintva iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre!

A Portfolio gazdasági portálon megjelent elemzésem bevezetője:

A Pénzügyminisztérium 2023-2027 évekre készített tavaly decemberi makrogazdasági és költségvetési előrejelzése szerint idén a GDP-növekedés 3,6% lehet (a 2023. júniusban elfogadott, 2024. évre szóló költségvetési törvényben eredetileg 4% szerepelt, de ezt a várakozást a valóság gyorsan felülírta).

A 3,6%-os idei növekedési előrejelzést januárban a pénzügyminiszter ismételten megerősítette, így a nyilvánosságban örömteli hírként ünnepelhették, hogy idén nem csupán nyugdíjemelésre és 13. havi nyugdíjra, hanem a GDP-növekedés mértéke alapján nyugdíjprémiumra is számíthatnak a nyugdíjasok.

Indokolt-e az öröm? Spoiler: egyáltalán nem indokolt, sőt.

Részletek a cikkemből:

Ha az idei GDP-növekedés valóban 3,6% lesz, akkor a nyugdíjprémium számítási képletben alkalmazandó szorzószám 3,6 - 3,5 = 0,1 lesz, és ezzel kell megszorozni a novemberi nyugdíj egynegyedét, de legfeljebb 20.000 forintot. Az eredmény lehangolóan siralmas, 2000 (kétezer, nem elírás!) forint  lenne a nyudíjprémium maximális összege.

Persze a kormányzat dönthet úgy, hogy saját hatáskörében emeli a nyugdíjprémium összegét (ezt tette a 2022-es választások előtt, amikor a feltételek hiányában is elrendelte 2021. novemberében a nyugdíjprémium törvényileg lehetséges legmagasabb összegének, 80 ezer forintnak az egységes kifizetését minden jogosult számára).

Miután a nyugdíjprémium kifizetésének a fedezetére a 2024. évi költségvetésben 20,5 milliárd forintot tettek félre, ennek erejéig elvileg lenne forrás a feltételek szerint számított összegnél jóval magasabb nyugdíjprémium kifizetésére.

A nyugdíjprémium 2010. január 1-jétől került be a nyugdíjtörvénybe, hogy enyhítse a korábban bevezetett 13. havi nyugdíj 2009. június 30-i megszüntetésének fájdalmas tényét.

A 13. havi nyugdíj visszaépítésével azonban a helyzet gyökeresen megváltozott, hiszen a 13. havi nyugdíj pótlékára nincs semmi szükség, ha ismét megjelent maga a 13. havi nyugdíj.

A nyugdíjprémium a 13. havi nyugdíj visszavezetésével egyszerűen okafogyott juttatássá vált - ezért is lehetne a költségvetési fedezetét politikai és gazdasági kockázat nélkül átminősíteni szolidaritási nyugdíjemelési korrekciós alappá. Hacsak nem tart attól a kormányzat, hogy a jövőben a visszavezetett 13. havi nyugdíjra is éppoly szomorú sors várhat, mint elődjére, hiszen a járulék- és szocho-fedezet nélkül visszaépített 13. havi nyugdíj 2024-ben már 450 milliárd plusz forintba kerül...

A teljes cikkemet ide kattintva olvashatja el.

A cikkem kapcsán a Portfolio Checklist podcastjában is beszéltem, ennek bevezetője:

Már meghallgatható a Portfolio Checklist január 25-i adása. A mai műsor első részében a nyugdíjprémiumról beszéltünk, a juttatás mértéke ugyanis a jelenlegi szabályok szerint idén a néhány ezer forintot sem érheti el. Igaz, a költségvetésben ennél több pénz van a juttatásra előirányozva, de még így is fel lehetne használni a jelenlegi rendszernél okosabban ezt az összeget – a témáról Farkas Andrást, a Nyugdíjgurut kérdeztük, aki ma egy ide vonatkozó elemzést közölt a Portfolio-n.

A podcast ide kattintva hallgatható meg.