Hogyan maradhat változatlan 13 éven át a nyugdíj minimális összege?

Hogyan maradhat változatlan 13 éven át a nyugdíj minimális összege?

Az Univerzumban minden változik, kivéve a magyar nyugdíj minimális összegét, amely 13 éven át változatlan marad. Mi indokolhatja ennek a már 2008-ban is nagyon alacsony, de 2020-ban dermesztően és kétségbeejtően kicsi összegnek a hatályban tartását?

K Küldés K Nyomtatás

 

 

 

Ha Önnek személyes kérdése van a nyugdíjával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 

 


Hogyan maradhat változatlan 13 éven át a nyugdíj minimális összege?


 

Az egyes társadalombiztosítási és családpolitikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 310/2019. (XII. 18.) Korm. rendelet 2020-ra is hatályban tartja az öregségi nyugdíj legkisebb összegéről és az árvaellátás minimális összegéről szóló rendelkezéseket. 

E rendelkezések alapján 2008 óta változatlanul 28.500 Ft a teljes nyugdíj és 24.250 forint az árvaellátás legkisebb összege. 

Ezek az eredendően is dermesztően alacsony ellátási összegek a 2008. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban már megállapított és majd megállapítandó nyug- és árvaellátásokra vonatkoznak, így alighanem az egész világegyetemben egyedülálló módon - amelynek alapállapota a folytonos változás - 13 éve, vagyis 4748 napja változatlanok. 

Mivel indokolható ez a hihetetlen hungarikum, amely miatt nem igazán dagadhat a nemzeti kebel?

Először is a módosító rendelet vonatkozó rendelkezése:

5.§ A TnyR. (azaz a társdadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) Korm.rendelet) 11. §-ában és 64/D. §-ában a „2020.” szövegrész helyébe a „2021.” szöveg lép.

A TnyR. hivatkozott bekezdéseinek módosított szövege tehát 2020. január 1-jétől a következő:

11. § A 2007. december 31-ét követő, de 2021. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28 500 forint.

64/D. § A 2007. december 31-ét követő, de 2021. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő árvaellátás legkisebb összege havi 24 250 forint.

 

1.

Ezek szerint az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2020-ban is - akárcsak 2008. január 1. óta minden évben - változatlanul 28.500 forint.

Miért maradhat 13 éven át változatlanul ennyire arcpirítóan alacsony ez az összeg, amelynél főszabályként nem lehet kisebb egy teljes (vagyis legalább 20 év szolgálati idő alapján meghatározott) nyugdíj összege?

A nyugdíjminimum eredeti célja, hogy a teljes öregségi nyugdíj minimális összegét meghatározza, vagyis meghúzza azt az alsó összeghatárt, amelynél nem lehet kisebb egy teljes nyugdíj. (Ez az egyetlen különbség egyébként a teljes nyugdíj és a résznyugdíj között, ez utóbbinak ugyanis nincs minimumösszege, bármilyen alacsony is lehet. A résznyugdíjat az kaphatja, aki nem szerzett 20 év szolgálati időt – ami a teljes nyugdíjhoz szükséges legrövidebb tartam -, legalább 15 évi szolgálati időt azonban igen.)

Előre bocsátom, hogy a nyugdíjmegállapítás kapcsán - vagyis a tényleges öregségi nyugdíjrendszerben - a nyugdíjminimumnak már régen nincs lényeges szerepe, hiszen a nyugdíjszámítás során figyelembe vett “életpálya”-átlagkereset az esetek túlnyomó többségében sokszorosan meghaladja ezt az alsó határt, miközben a teljesített szolgálati évek száma átlagosan közel 38 év Magyarországon. 

A nyugellátások összegének helyzeti középértéke (a medián nyugdíj összege, vagyis az az összeg, amelynél a nyugdíjasok pontosan fele kevesebbet, pontosan fele pedig többet kap) 2019 végén 118 ezer forint körül, míg az átlagnyugdíj (vagyis az összes nyugellátás összegzett forintértéke elosztva az öregségi nyugdíjasok számával) 2019 végén 137 ezer forint körül alakul.

Így a nyugdíjminimumnak a medián nyugdíj pont a négyszerese, az átlagnyugdíj pedig közel az ötszöröse.

Akinek az utóbbi 13 évben minimális nyugdíjösszeget állapítottak meg, az az esetek túlnyomó többségében Magyarországon kívül más államokban is szerzett nyugdíjjogosultságot, s a magyar nyugdíja csak pro rata temporis, azaz időarányos (nemzetközi rész-) nyugdíjnak számít az EU társadalombiztosítási koordinációs rendeletei vagy az adott állammal fennálló kétoldalú szociális biztonsági megállapodás szerint.

Akkor miért nem emelkedik ez az összeg, ha a nyugdíjmegállapítás kapcsán már úgyis elveszítette a gyakorlati jelentőségét, ráadásul 2008. január 1. óta folyamatosan, 2015 óta különösen erőteljes mértékben nő a nemzetgazdasági átlagbér, a minimálbér és a garantált bérminimum egyaránt?

 

Ráadásul pontosan ezt a növekedést tükrözi a kormány által minden évben közzétett rendelet a valorizációs szorzókról. Ezekkel a szorzókkal a nyugdíjmegállapítás évét megelőző év nemzetgazdasági átlagkereseti szintjéhez kell emelni a korábbi években elért kereseteket, hiszen nyilvánvaló, hogy azok értékét karban kell tartani, hogy a nyugdíjszámítás során reális, aktualizált - vagyis valorizált - összegben lehessen a kereseteket figyelembe venni. 

A 2008-ban elért keresetekhez jelenleg 1,803-as a valorizációs szorzó, vagyis a 2008-ban elért keresetek értékét 1,8-szeresen kell figyelembe venni egy idei nyugdíjmegállapítás során, míg egy 2020-ban esedékes nyugdíjmegállapításhoz már kétszeresre is növekedhet a 2008-ra vonatkozó szorzó.

Ugyanennek a gondolatmenetnek az alkalmazásával a 2008-ban megállapított 28.500 forintos nyugdíjminimumnak

- 2019-ben legalább 28.500 x 1,803 = 51.386 forintnak

- 2020-ban feltételezhetően már 28.500 x 1,98 = 56.430 forintnak kellene lennie!

Ehelyett idén  is, jövőre is marad 28.500 forint...

 

2.

Az egyetlen racionális indok az lehet, hogy az öregségi nyugdíj megállapításán túl számos egyéb területen játszik fontos szerepet az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, s ezek összesített költségvetési hatása már olyan számottevő, hogy annak érdemi növelése mindenképpen komoly mérlegelést igényel.

A nyugdíjrendszer keretében a méltányossági nyugdíj, a kivételes nyugdíjemelés és az egyszeri segély összege és feltételei vannak a minimális nyugdíjösszeghez kötve.

A szociális ellátások terén a nyugdíjminimum jelentősége még ennél is nagyobb, ugyanis annak különböző százalékos mértékeiben határozzák meg a következő ellátások feltételeit és mértékét:  aktív korúak ellátása (foglalkoztatást helyettesítő támogatás, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás), az időskorúak járadéka, a települési támogatás, a közgyógyellátás, továbbá az egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultság.

Emellett a havi rendszeres szociális ellátás (az időskorúak járadéka, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, valamint az ápolási díj) emelése vagy csökkentése is a nyugdíjminimum összegének változásához van kötve. A vagyon fogalmát is a nyugdíjminimum összegéhez kötött mértékekben szabályozza a szociális törvény.

A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért fizetendő térítési díj, valamint az intézményi elhelyezésért fizetendő térítési díj feltételei körében szintén fontos szepet játszik a nyugdíjminimum.

A gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermeknevelési támogatás (főállású anyaság) és az anyasági támogatás összegét ugyancsak a nyugdíjminimum különböző százalékos mértékeiben határozza meg a családok támogatásáról szóló törvény.

Az egészségbiztosítási ellátások körében a baleseti táppénz összege függ a mindenkori nyugdíjminimumtól.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultság feltételei között szerepel a nyugdíjminimum meghatározott százaléka. Az ingyenes gyermekétkeztetésre való jogosultság és az ingyenes tankönyvellátás részben szintén ennek a függvénye. A gyám pénzbeli ellátásának, továbbá a hivatásos gondnok díjazásának mértéke ugyancsak a nyugdíjminimum százalékos mértékében van meghatározva.

A nyugdíjminimum összegének emelése így százezernél is több ellátást, támogatást, segélyt érinthet, vagyis százmilliárdos nagyságrendű kiadási többletet okoz az állami költségvetésben. 

Amíg ennek a kiadási többletnek nincs meg a tartós fedezete, addig a nyugdíjminimum emelésére vonatkozó követelés sem megalapozott. 

 

3.

Persze ezt a gordiuszi csomót egyetlen suhintással át lehet vágni: egyszerűen le kell választani az öregségi nyugdíj minimális összegéről minden olyan ellátást, amelyet a nyugdíjrendszeren kívül kell nyújtani. 

Ahogyan a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának számításához bevezették az éves alapösszeget a korábban alkalmazott rögzített minimálbér-összeghez képest, ugyanúgy bevezethető egy éves alapösszeg az összes családi és szociális ellátás számításához, így a nyugdíjminimum összege a törvényhozás számára sokkal szabadabban alakíthatóvá válik.

Köthetik az új minimumot valamilyen százalékos értékben a minimálbérhez, a medián nyugdíjhoz, az átlagnyugdíjhoz vagy akár egy nyugdíjasok számára meghatározandó létszükségleti minimumhoz (amelyet a lakhatás, táplálkozás, egészségügyi ellátás pénzügyi szentháromságának parancsolatai alapján lehetne számítani).

Vagy egyszerűen minden évben alkalmazni kell a 2008-as  28.500 Ft-ra vonatkozó aktuális  valorizációs szorzót...

Sok megoldás képzelhető el, érdemes tanulmányozni e tekintetben is más EU-tagállamok nyugdíjrendszereit.

 

4.

Azt azonban érdemes szem előtt tartani, hogy a nyugdíjrendszerben messze nem a legfontosabb kérdések közé tartozik a nyugdíjminimum összege.

Sokkal fontosabb ennél a medián nyugdíjnál alacsonyabb összegek éves rendszeres emelésének javítása (például a sávos nyugdíjemelés bevezetése).

Még ennél is fontosabb megállítani a nyugdíjak relatív vásáróerejének zuhanását, amely annak az elkerülhetetlen következménye, hogy a nyugdíjemelés kizárólag a fogyasztói áremelkedés mértékét követi, és semmilyen módon nem hat rá a nemzetgazdasági átlagkereset (a gazdasági teljesítmény) növekedése.

És még ennél is fontosabb, hogy a nyugdíjrendszer két alapvető hibáját - az átláthatatlanságot és a jogosultságszerzés egyenetlenségeit - mielőbb sikerüljön kijavítani (erről feltétlenül ajánlom szíves figyelmébe a speciális összefoglalómat).

 

Ne feledje: ha Önnek is személyes kérdése van a nyugdíjával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 

 

 

 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...