Ha kérdése van a meglévő vagy a jövőbeni nyugdíjával, annak megállapításával, időzítésével, emelésével kapcsolatban, akkor azt ide kattintva fölteheti, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam. Ha még nem tette meg, ide kattintva iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre!

Részletek a Hírklikk portálon megjelent ismertetőből:

Van sok olyan intézkedés, ami könnyű és kockázatmentes, amit nagyon gyorsan meg kellene lépni. Jelen pillanatban éppen fölemelkedett 65 évre a nyugdíjkorhatár, de folyamatos az igény mind a finanszírozási, fenntarthatósági szempontokból, mind a nemzetközi tapasztalatok alapján, hogy a nyugdíjkorhatárt ne ilyen mereven határozza meg egy rendszer, hanem lehessen automatikusan igazítani ahhoz, hogy mennyi időt fogunk még élni a 65 éves életkorunk után – magyarázta a Klikk TV Szempontok című műsorában Farkas András nyugdíjszakértő. Azt is hozzátette: ezt már 13 európai uniós tagállam bevezette. 
 
A szakértő szerint egyfajta „pénzügyi perverziót” okoz a nyugdíjrendszerben, hogy nem azonos értékűek az egyes szolgálati évek. Magyarországon a nyugdíj alapvetően két dologtól függ: milyen hosszú szolgálati időt szereztünk az életünk során, a másik dolog pedig az, hogy mennyit kerestünk. Farkas szerint a nagyon furcsa történelmi okokból beragadt, kicsit furcsa jellemvonását a magyar nyugdíjrendszernek körülbelül öt perces jogalkotási munkával ki lehet egyenesíteni. 
 
A nők kedvezményes nyugdíjával kapcsolatban azt mondta: ez önmagában 450 milliárd forintos tétel, jövőre már 467 milliárd forintos plusz tétel a költségvetésben, a nyugdíjköltségvetésben, és ennek csak részben van meg a járulék-fedezete.

Egy nagyon hasonló, de még ennél is súlyosabb problémát okoz a 13. havi nyugdíj a szakértő szerint, ugyanis a 12 havi nyugdíjhoz képest ez automatikusan 8,3 százalékkkal magasabb nyugdíjas jövedelmet jelent, a plusz egyhavi nyugdíj. Ennek meg végképp nincs semmilyen járulékfedezete, ezt úgy, ahogy van, adóbevételekből kell odaadni, mert a járulékbevételek erre nem alkalmasak, mert nincs erre vonatkozó járulékbevételünk – mondta.

Így összességében ez a két tétel hozzájárul ahhoz, hogy idén 1072 milliárd forintot kellett a nyugdíj költségvetésében pótlólagosan odaadni egyéb adóbevételek terhére, mert a járulék és szocho bevételek nyugdíjkasszát megillető része nem volt arra elegendő, hogy a jelen pillanatban 5555 milliárd forintos nyugdíjkasszát fedezni tudja – magyarázta a szakértő.

A teljes ismertetőt ide kattintva olvashatja el.