Az őstermelő társadalombiztosítási helyzete és járulékfizetése

Az őstermelő társadalombiztosítási helyzete és járulékfizetése

2020. 09. 05.

Társadalombiztosítási szempontból a mezőgazdasági őstermelő akkor biztosított, ha a rá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év. Járulékfizetése 2020. július 1-jétől módosult.

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Ha személyes kérdése van a leendő nyugdíjával kapcsolatban, akkor azt IDE KATTINTVA teheti föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 


Az őstermelő társadalombiztosítási helyzete és járulékfizetése 2020. július 1-jétől


Az őstermelő fogalmát a személyi jövedelemadóról szóló törvény határozza meg. Eszerint mezőgazdasági őstermelő az a 16. életévét betöltött, belföldön lévő saját gazdaságában a törvény mellékletében felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytató, ezen tevékenysége tekintetében nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve a családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemélyt és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is. Mezőgazdasági kistermelőnek minősül az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele a 8 millió forintot nem haladja meg.

Társadalombiztosítási szempontból a mezőgazdasági őstermelő akkor biztosított, ha a rá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év,

kivéve

az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, valamint főszabály szerint az egyéb jogcímen biztosítottat, továbbá a saját jogú nyugdíjast, illetve rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltött özvegyi nyugdíjast.

A mezőgazdasági őstermelő - ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is - 2020. július 1-jét követően a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a 18,5% mértékű társadalombiztosítási járulékot. 

Az a mezőgazdasági őstermelő viszont, akinek az e tevékenységéből származó, a tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt (vagyis a 8 millió forintot), az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után fizeti meg a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot (a bevételi értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást). Ez esetben a kistermelő havi járulékalapjaként a tárgyévet megelőző évi bevétel 15 százalékának egytizenketted részét kell figyelembe venni. A nyugdíjtörvény szerint az ilyen járulékot fizető mezőgazdasági kistermelő esetében az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset számítása során keresetként az éves kistermelői bevétel 6 százalékát kell figyelembe venni. 

Ennek megfelelően az új társadalombiztosítási törvény nyomán módosultak a nyugdíjtörvény végrehajtási rendeletének a mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó rendelkezései is.

Ezek szerint a kistermelő esetében a nyugdíjszámításhoz figyelembe vehető kereset eltér a 2020. július 1-jét megelőző és 2020. június 30-át követő időszakra.  

A 2020. július 1-jét megelőző időszakra annak a bevételnek a 6 százalékát kell keresetként figyelembe venni, amely bevétel 20 százaléka után a kistermelő nyugdíjjárulékot fizetett, míg a 2020. június 30-át követő időszakra annak a bevételnek a 6 százalékát kell keresetként figyelembe venni, amely bevétel 15 százaléka után a kistermelő társadalombiztosítási járulékot fizetett.

A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a társadalombiztosítási járulékot a törvényben meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg, erről a negyedévre vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozhat a NAV részére.  

A bevétel 15 százalékának egytizenketted része után társadalombiztosítási járulékot fizető kistermelőnek nem éri el a nyugdíjszámítás során figyelembe vehető keresete a minimálbér összegét, ezért a szolgálati idejét a nyugdíjtörvény szerint arányosítani kell az érintett időszakra a figyelembe vehető kereset és a minimálbér arányában. Emiatt a mezőgazdasági kistermelőknek különösen célszerű megfontolniuk a magasabb (legalább a minimálbér összegét elérő) járulékalap választását.

 


Ne feledkezzen el föliratkozni a NyugdíjGuru News ingyenes heti hírlevelére, hogy időben értesüljön a nyugdíjakat érintő minden fontos fejleményről!
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...