Ha személyes kérdése van a nyugdíjával, a nők kedvezményes nyugdíjával, a nyugdíjak megállapításával, számításával, vagy a nyugdíjak emelésével kapcsolatban, akkor azt ide kattintva fölteheti, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

A Népszava cikket közölt az idei nyugdíjemelésről és a várható nyugdíjemelési korrekció esélyeiről, egyebek között a velem készült interjú alapján.

Részletek az általam elmondottakból:

Az évközi rendkívüli emelési korrekcióra egyre kevésbé látszik esély. Miután a júniusi korrekció elmaradt, lényegében már csak júliusban, a három hét múlva, 12-én esedékes júliusi nyugdíjjal együtt lehetne egy január 1-jére visszamenő korrekciót beiktatni, de ennek a valószínűsége a napok múltával egyre csökken (ha ez lenne a szándék, a rendkívüli emelésről szóló kormányrendeletnek már meg kellett volna jelennie).

A nyugdíjtörvény csak novemberi korrekciót ír elő, ha a január-augusztus nyolc havi inflációs tényadatok alapján becsülhető éves infláció mértéke meghaladná a januári nyugdíjemelés mértékét. Nyári rendkívüli kiigazításról a nyugdíjtörvény nem rendelkezik, ez a kormány döntése volt 2021-ben és 2022-ben  is. Saját kommunikációja szerint a kormányzat arra számít, hogy az éves infláció 2023-ban nem lesz magasabb 15%-nál, ebben az esetben viszont nemhogy a nyári hónapokban, hanem még novemberben sem kell korrigálni a nyugdíjemelést.

Ezzel szemben 2023 első öt hónapjában a nyugdíjas infláció az általános inflációnál is lényegesen magasabb volt  (január:  27,4%, február: 26,9%,  március: 26,7%, április: 25,3%, május: 22,9%), amelyet a januári 15%-os emelés természetesen képtelen volt ellensúlyozni. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a nyugdíjasoknak az olvadó pénzük egyre nagyobb hányadát továbbra is élelmiszerre kell költeniük, hiszen az élelmiszer-infláció az év első öt hónapjában is messze a fájdalomküszöb fölött ingadozott (január: 44,0%, február: 43,3%, március: 42,6%, április: 37,9%, május: 33,5%), ráadásul a háztartási energia ára is emelkedik tovább (január: 52,4%, február: 49,0%, március: 43,1%, április: 41,8%, május: 37,2% ).

Kevéssé vigasztalja az érintett közel két és félmillió embert, hogy az infláció növekedési üteme lassul, hiszen ez a csigalassú csökkenés is brutális árnövekedést takar, például a májusi nyugdíjas infláció 22,9%-os mértéke azt jelenti, hogy a 2022. májusi (horribilis) árakhoz képest még 22,9%-kal drágábban tölthető meg a nyugdíjas fogyasztói kosár.

Egyre kevésbé várható reálisan az, hogy az éves nyugdíjas infláció legfeljebb 15%-os lesz. Ha egy gondolatkísérlettel feltételezzük, hogy júniustól decemberig minden hónapban két százalékponttal alacsonyabb lesz az infláció (így decemberben már egyszámjegyű, "csak" 8%-os lenne a havi inflációs növekedés), az éves átlag akkor is 18,9% lenne (egyébként az MNB az év eleji előrejelzése szerint 15% és 19,5% közötti sávban, a júniusi előrejelzése szerint a 16,5-18,5% közötti sávban, a szakértői műhelyek többsége 18-19% körüli mértékben várja az éves inflációt).

Miután a nyugdíjtörvény által előírt novemberi korrekcióra is csak akkor kerülhet sor, ha a KSH által 2023 első nyolc hónapjában mért általános vagy nyugdíjas infláció mértéke (a kettő közül a magasabbat kell figyelembe venni) alapján a kormányzat által becsült éves infláció 15%-nál magasabb lenne, még a novemberi emelésre sem lehet mérget venni, hiszen becsült adatokra épül a korrekciós eljárás.

Ennek a becslésre alapuló eljárásnak a nyugdíjasokra nézve nem éppen kedvező hatását bizonyítja a 2022-es nyugdíjemelések elemzése: a nyugdíjasok tavaly három lépésben (januárban, júliusban és novemberben) összesen 14% nyugdíjemelésben részesültek, a KSH által igazolt tavalyi éves nyugdíjas infláció viszont 15,2% volt. Ezt az 1,2%-os reálérték-romlást a rendszer már nem kompenzálja.

A nyugdíjtörvényt nyilván célszerű lenne kiegészíteni azzal a rendelkezéssel, hogy az éves tényadatok tükrében is korrigálni kell a nyugdíjemelést. Egyebek között emiatt is indokolt lenne áttérni a legalább negyedéves rendszeres nyugdíjemelések gyakorlatára.
 

A teljes cikket ide kattintva olvashatja el.

A Népszava cikkét szemlézte a Portfolio gazdasági hírportál is, ezt a cikket ide kattintva olvashatja el.