Ha kérdése van a meglévő vagy a leendő nyugdíjával, annak optimális igénylésével vagy növelési lehetőségeivel kapcsolatban, akkor azt ide kattintva fölteheti, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.
Ha nem akar lemaradni a nyugdíjrendszert, a nyugdíjakat és a nyugdíjas életre való felkészülés lehetőségeit érintő változásokról, akkor ide kattintva iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre!

A Portfolio gazdasági hírportálon megjelent a minimálnyugdíjról írt elemzésem, amelyet ide kattintva érhet el.

Részletek az elemzésemből:

A magyar nyugdíjmegállapítás kapcsán a nyugdíjminimumnak már régen nincs lényeges szerepe, hiszen a nyugdíjszámítás során figyelembe vett nettó havi életpálya-átlagkereset az esetek túlnyomó többségében sokszorosan meghaladja ezt az alsó határt, miközben a teljesített szolgálati évek száma átlagosan több mint 38 év Magyarországon. (Nem is beszélve a nők kedvezményes nyugdíjáról, amelynek igénybe vételéhez minimum 40 évi jogosító idő szükséges.)

...

Akinek az utóbbi 16 évben minimális (vagy annál is kisebb) nyugdíjösszeget állapítottak meg, az az esetek többségében Magyarországon kívül más államokban is szerzett nyugdíjjogosultságot, s a magyar nyugdíja csak pro rata temporis, időarányos nemzetközi  nyugdíjrésznek számít az EU vonatkozó koordinációs rendeletei vagy az adott állammal fennálló kétoldalú szociális biztonsági megállapodás szerint.

...

A nyugdíjrendszerben a nemzetközi nyugdíjmegállapítás esetein kívül a méltányossági eljárásokban volt szerepe a nyugdíjminimumnak, de 2023. január 1-jétől a kivételes  méltányossági nyugdíj, a méltányossági nyugdíjemelés és az egyszeri segély összege is konkrét összeghatárok között állapítható meg, e juttatások mértéke már nem függ a nyugdíjminimumtól.

Vajon miért nem emelkedik ez az összeg, ha a nyugdíjmegállapítás kapcsán már úgyis elveszítette a gyakorlati jelentőségét, miközben 2008. január 1. óta folyamatosan, 2015 óta különösen erőteljes mértékben nő a nemzetgazdasági nettó átlagbér és a minimálbér, ráadásul 2022-ben és 2023-ban az elszabadult infláció leégette minden olyan ellátás vásárlóerejét, amely nem emelkedett rendszeresen az infláció mértékével?

...

Az a módosítás, amelynek révén leválasztottak az öregségi nyugdíj minimális összegéről minden olyan ellátást, amelyet a nyugdíjrendszeren kívül kell nyújtani, és ezeket az ellátásokat a szociális vetítési alaphoz rendelték, valóban örvendetes, pontosabban az lehetne, ha az ennek nyomán "felszabadult" nyugdíjminimum összegét és természetesen a szociális vetítési alap összegét is megfelelően karbantartanák.

Az infláció kockázata miatt alapkövetelmény lenne, hogy mind a nyugdíjminimum, mind a szociális vetítési alap összege inflációkövető legyen, vagyis minden évben legalább ugyanolyan mértékben nőjön, mint a nyugdíjak összege.

Az persze még egyszerűbb megoldás lenne, ha a lényegében okafogyottá vált nyugdíjminimumot egyszerűen megszüntetnék a nyugdíjrendszerben, és a legszegényebb szépkorúak helyzetének javítására irányuló erőfeszítések a szociális ellátások körében igényelhető időskorúak járadéka összegének érdemi korrekciójára irányulnának.