Ha kérdése van a meglévő vagy a leendő nyugdíjával, annak optimális igénylésével vagy növelési lehetőségeivel kapcsolatban, akkor azt ide kattintva fölteheti, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

Ha nem akar lemaradni a nyugdíjrendszert, a nyugdíjakat és a nyugdíjas életre való felkészülés lehetőségeit érintő változásokról, akkor ide kattintva iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre!

Milyen helyzetben vannak a nők a magyar nyugdíjrendszerben?

Mielőtt e kérdésre megalapozott válasz lenne adható, elemezni szükséges

- egyrészt a demográfiai folyamatokat,

- másrészt az egyenjogúság egyik fő pillérének, az egyenlő munkáért egyenlő bér általános elvének érvényesülését (a kereseti rés alakulását), és

- ennek törvényszerű következményeit a nyugdíjak összegének (a nyugdíjrés mértékének) az alakulására.

- Ezt követően egy nyugdíjas nő életéről készített pillanatfelvétel mellett a várható teljes nyugdíjas női élettartamra jellemző pénzáramlást szükséges tekintetbe venni.

Mindezek eredményeként lehet a nők nyugdíjhelyzetét megítélni.

Két részben elemeztem ezt a fontos kérdést a Portfolio vezető gazdasági portálon megjelent írásomban.

Elemzésem első részében a demográfiai folyamatokról és a kereseti rés (a "nemek közötti bérszakadék") hatásait tekintettem át.

A második részben  a nyugdíjrés (a "nemek közötti nyugdíjszakadék") és a nyugdíjpénzek élethossziglan történő áramlásának kérdéseit elemzem.

Több szempontból is jobb nyugdíjas nőnek lenni, mint férfinak Magyarországon

Néhány fontos megállapítás az elemzésem második részéből:

A KSH szerint 2023. januárban a férfi átlagnyugdíj 228.410 Ft, a női átlagnyugdíj 196.720 Ft volt, így a 2023-as nyugdíjrés 13,8% volt. Tavaly a nyugdíjrés 1,7%-kal kisebb volt, mint a 15,5%-os kereseti rés.

Továbbra is jelentős a nyugdíjak közötti különbség a nők hátrányára, ennek elsősorban a következő két tényező az oka.

(1) Alacsonyabb életpálya-átlagkereset

(2) Rövidebb szolgálati idő

A hátrányok és akadályok ellenére a nők helyzete korántsem rossz a nyugdíjrendszerben: a látszat most is csal. Három alapvető oka van annak, hogy a nők helyzete nem rosszabb a férfiakénál:

- a nők kedvezményes nyugdíja,

- a nők hosszabb várható élettartama, és

- az özvegyi nyugdíj.

A Nők40-re a teljes nyugdíjkassza 7,8%-át költik - ez olyan plusz kiadás, amely nem jelenne meg, ha nem lenne nők kedvezményes nyugdíja, vagy jóval kisebb lehetne, ha a nők kedvezményes nyugdíját a modern nyugdíjrendszerekben bevett eljárásoknak megfelelően szabályoznák, vagyis a korhatár elérése előtt igénybe vett nyugdíj összegét levonás (málusz) terhelné.

A Nők40 költségvetési igénye többé-kevésbé megegyezik a 13. havi nyugdíj finanszírozási igényével (idén 449 milliárd Ft a nyugdíjakra, további közel 72 milliárd Ft az egyéb ellátásokra), így a kedvezményes nyugdíj egy rejtett 14. havi nyugdíjjal egyenlő, amit csak a nők vehetnek igénybe.

Egy korbetöltött nyugdíjban részesülő hölgy 208 alkalommal kap nyugdíjat az élete során, 49 alkalommal többször, mint egy férfi, aki átlagosan 159 alkalommal kap nyugdíjat. Egy Nők40-ben részesülő hölgy 85 hónappal több nyugdíjat kap, mint egy férfi. Így a nők a kisebb nyugdíjuk ellenére is több jövedelemre tesznek sort hosszabb életük során, mint a férfiak, csak a pillanatfelvétel helyett az élettartam-videót kell megtekinteni.

Az élethossziglan mért nyugdíjpénz-áramlás alapján

- egy nő átlagosan 13%-kal,

- egy kedvezményes nyugdíjban részesülő nő 25%-kal

nagyobb összeget kaphat nyugdíjként, mint egy férfi.

Az özvegyi nyugdíjasok 85%-a nő, akik vagy a saját jogú nyugdíjuk mellett, vagy önálló ellátásként özvegyi nyugdíjra lehetnek jogosultak. Egy özvegy nő - ha teljesülnek a feléledés feltételei - akkor élethossziglan özvegyi nyugdíjban is részesülhet, így a saját jogú nyugdíj-jövedelmét kiegészítheti a hozzátartozói nyugellátásból származó jövedelmével (a nők özvegyi nyugdíja jellemzően 41%-kal magasabb, mint a férfiak özvegyi nyugdíja).

A fenti három összetevő eredményeként nem bizonyítható, hogy a nők helyzete rosszabb lenne a magyar nyugdíjrendszerben, mint a férfiaké, sőt.

A nyugdíjrendszer égető gondjai gender-semlegesek, egyként sújtják a férfiakat és a nőket.

Mindenekelőtt a mindkét nemet egyaránt fenyegető relatív nyugdíjas elszegényedés állandó kockázatát kell a nyugdíjemelési eljárás korszerűsítésével, valorizációs és szolidaritási korrekciós mechanizmusok beépítésével elhárítani, amelyre a 2025-re vállalt nyugdíjreform alkalmat is teremthet.

A teljes második részt a Portfolio portálon ide kattintva olvashatja el. Érdemes!