Ha személyes kérdése van a nyugdíjával, a nők kedvezményes nyugdíjával, a nyugdíjak megállapításával, számításával, vagy a nyugdíjak emelésével kapcsolatban, akkor azt ide kattintva fölteheti, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

Bevezethető lenne-e a férfiak számára is a 65 éves nyugdíjkorhatár betöltése előtt igénybe vehető kedvezményes nyugdíj?

Kétrészes elemzésem bevezetője:

Már a nők kedvezményes nyugdíja is idegen test az öregségi nyugdíj folyó finanszírozású rendszerében, hiszen még aktív korú hölgyeket átsorol a potenciális járulékfizetők köréből a biztos járadékosok körébe, vagyis (azonnal) csökkenti a bevételeket, miközben (nagyon hosszú ideig) növeli a kiadásokat. Ha a férfiak számára is megnyílna a korhatár előtti kedvezményes nyugdíjba vonulás lehetősége, a nyugdíjrendszer finanszírozási kockázatai kezelhetetlenül megugranának - feltéve, hogy a Nők40 feltételei nem változnának és a Férfi40-re is vonatkoznának. Ellenben ha a korhatár előtti nyugdíjazási lehetőség nemek szerinti bontását elvetve mindkét nem számára nyitva álló korhatár előtti nyugdíjazási lehetőséget vezetnénk be - például a 2025-re vállalt nyugdíjreform egyik érdemi lépéseként - , akkor ennek ára az lenne, hogy egyfelől a mai formájában megszűnne a Nők40, az új rugalmas nyugdíjat az igényelhetné, aki legalább 43 évi jogosító időt szerezne, és tudomásul venné, hogy a korhatára betöltése előtt igénybe vett nyugdíja összegét levonás terhelné, amelynek mértéke annyiszor 3-5% lehetne, ahány évvel a korhatára betöltése előtt venné a nyugdíját igénybe. A Férfi40 önmagában nem járható út, a Nők40 a jelenlegi formájában egyre drágább, mindkét problémára megoldás lehet a rugalmas nyugdíjazás gender-semleges rendszerének bevezetése.

Az elemzésem első részét ide kattintva olvashatja el.

Részletek az elemzésem második részéből:

A nemek közötti eltérő élettartamokat élesen megvilágítja, hogy Magyarországon közel ötször annyi özvegy nő él, mint férfi. A KSH 2023. január 1-jére számított adatai szerint a 15 éves és idősebb népesség 10,1%-a, 829 ezer fő özvegy. A 15 évesnél idősebb hölgyek 16%-a, vagyis 688.883 fő, míg a 15 évesnél idősebb férfiak 3,6%-a, azaz 140.084 fő özvegy, vagyis az özvegy nők 4,97-szer annyian vannak, mint az özvegy férfiak. Így a férfiak nem csak a saját jogú, hanem a hozzátartozói nyugellátások terén is súlyos hátrányt szenvednek, mivel sokan közülük egyszerűen nem élnek elég hosszú ideig ahhoz, hogy az általuk befizetett járulékokkal - egyéni szinten - egyensúlyba kerülhessen az őket illető nyugdíj mértéke. Ez is részét képezheti a férfiak kedvezményes nyugdíja melletti érvelésnek (persze ez az érv a társadalombiztosítás lényegének félreértésére épül). A magyar férfiak azonban sokkal hosszabb várható élettartammal is rendelkezhetnének.

A születéskor várható átlagos élettartam - a pandémia miatti csökkenést is beszámítva, a 2021-es lezárt adatok tükrében - az Európai Unióban 77,2 év a férfiak, 82,9 év a nők esetében, miközben a magyar férfiak születéskor várható élettartama 70,7 év, a nőké 77,8 év. A magyar férfiak az uniós átlagnál 6,5 évvel rövidebb, a magyar nőkhöz képest pedig 7,1 évvel rövidebb  életre számíthatnak. Az ír, spanyol, olasz, máltai,  svéd, izlandi, norvég, svájci férfiakhoz képest (ők mindannyian 80 év feletti élettartamra számíthatnak) a magyar férfiak elmaradása átlagosan 10 év. Mi okozza ezt a drámai különbséget a magyar férfiak esetében? Nem az, hogy az idős magyar férfiak ennyivel korábban halnak, hanem az, hogy a fiatal és középkorú magyar férfiak mortalitása fájdalmasan magas. Ennek persze ezer összetevője van, a magyar történelem idegesítően gyakori viharaitól az élvezettel fogyasztott házipálinka áldatlan hatásain keresztül a helytelenül magyaros diéta és sporttól irtózó életmód rombolásáig, nem is beszélve a magyar egészségügy és a férfi egészségtudatosság riasztó állapotáról, viszont a lényeg az, hogy a korai (és nem az időskori) halálozás magas szintje okozza a magyar férfiak élettartamának rövidségét.  Ezért a helyzeten az javíthat, ha a fejlett európai mintákat követve a fiatal és középkorú férfiak halálozási aránya csökken. A magyar lakosság megállíthatatlan fogyására is a legjobb gyógyír lehet ez: az idejekorán elhunytak - főként férfiak - számának radikális csökkentésével az évi átlagban 130 ezer magyart elragadó halálozás leszorítható és közelíthető lehet az éves átlagban 90 ezer születés számához, hogy évi 40 ezer főnél akár jelentősen kisebb legyen a fogyatkozás.

A nyugdíjrendszer szempontjából nem a születéskor várható élettartam, hanem a 65 éves korban várható további élettartam a kulcsfontosságú adat. Magyarországon a legutóbbi, 2021-es adatok szerint egy férfi 13,2 évet, egy nő 17,3 évet él 65 éves kora betöltését követően, így a nők javára időskorban 7,1 évről 4,1 évre csökken az élettartam-előny. A magyarok elmaradása Európában e tekintetben is tetemes, mindkét nem esetében.

A teljes második részt ide kattintva olvashatja el.