A 13. havi nyugdíjjal megvalósul a svájci indexálás

2020-ban az első hét hónap adatai alapján a fogyasztói árak átlagosan már 3,8%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. A tényleges nyugdíjas infláció mértéke azonban ennél jóval magasabb, 4,3% volt - miközben a kötelező nyugdíjemelés révén januárban csak 2,8 %-kal emelkedtek a nyugdíjak. 

Ennek tükrében egyre valószínűbb a novemberi pótlólagos, a jelenlegi adatok alapján feltehetően 1,5%-os nyugdíjemelés. A pótlólagos nyugdíjemelés tényleges mértéke egy hónapon belül kiderül, ugyanis szeptember elején teszi közzé a KSH a január-augusztus hónapokban mért pénzromlási tényadatokat, s a nyugdíjtörvény szerint ezek alapján kell dönteni a novemberi korrekcióról.

A visszamenőleges nyugdíjemelés révén a  novemberi nyugdíjjal együtt kifizetnék a január-október hónapokra eső emelési korrekciót, míg a novemberi és a decemberi nyugdíj már az emelt összegben érkezne.

A  nyugdíjnak ez a pótlólagosan emelt összege nőne 2021. januárjában a költségvetési törvényben előre jelzett 3%-kal.

A hivatalos statisztika által mért infláció a nyugdíjasok személyes tapasztalata szerint persze mindig lényegesen elmarad az általuk ténylegesen érzékelt árnövekedéstől, hiszen a statisztikai átlagban nem kiugró, de a mindennapi bevásárlások során annál fájóbb tételek sorának fogyasztói ára emelkedett és emelkedik az átlagosnál sokkal nagyobb mértékben.

Emiatt szerepel a nyugdíjasok szervezeteinek állandó követelései között a nyugdíjnövelés vegyes indexálás - vagy közismertebb nevén svájci indexálás - révén történő végrehajtása.

A svájci indexálás lényege, hogy a nyugdíjak összegének éves emelését felerészben az infláció, felerészben pedig a nemzetgazdasági nettó átlagbér növekedési üteme határozza meg. 

Az utóbbi években Magyarországon a nettó átlagbér átlagosan 10%-kal nőtt, miközben az infláció 3% körül ingadozott. A nyugdíjakat svájci indexálással így átlagosan 5 + 1,5 százalékkal, azaz 6,5%-kal kellett volna emelni minden évben, nem pedig az infláció mértékével, 3%-kal.

Ha így történt volna a nyugdíjemelés az elmúlt években, akkor nem nőtt volna - és nőne tovább - olyan fájdalmasan szélesre az a szakadék, amely a nemzetgazdasági átlagkereset és a nyugdíjak tényleges vásárlóereje között tátong.

A 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítésének első lépéseként a nyugdíjasok azonban 2021. első negyedévében, az eddigi bejelentések szerint a februári nyugdíjjal együtt a nyugdíjuk 25%-ával egyező mértékű plusz juttatást (lényegében plusz egy heti nyugdíjat) is kapnak. 

2022-ben ilyen jogcímen a nyugdíj 50%-ával, 2023-ban 75%-ával egyező összegű plusz juttatást kapnak majd, míg 2024-től kezdődően minden évben egy teljes havi plusz nyugdíjban, azaz 13. havi nyugdíjban részesülnek. 

A 13. havi nyugdíj egynegyedének kifizetése úgy is értelmezhető, hogy éves szinten a nyugdíjak jövőre nem 3%-kal, hanem 3 + 2, azaz 5%-kal nőnek majd. 

Egyszerű példán bemutatva: 

100 ezer forint nyugdíj esetén a 13. havi nyugdíj visszaépítésének első lépéseként e 100 ezer forint 25%-át, azaz plusz 25 ezer forintot kap az érintett. E 25 ezer forintot az éves nyugdíjösszegre, e példában 12 x 100 ezer forintra, azaz 1,2 millió forintra vetítve az eredmény két százalékpont, vagyis a plusz juttatás ennyivel növeli meg éves szinten a nyugdíj összegét, ezért az inflációs 3%-hoz e 2%-ot hozzáadva a nyugdíjemelés tényleges mértéke 5% lesz.  

2022-ben már plusz 4%, 

2023-ban plusz 6%,

2024-től pedig minden évben plusz 8% emeléssel ér föl a 13. havi járandóság visszaépítése címén kapott plusz juttatás. 

Ezt kell hozzáadni minden évben az inflációs nyugdíjemelés mértékéhez.

A kettő összege révén a jövőben olyan mértékben nőhetnek majd a nyugdíjak, mintha visszaállna a nyugdíjnövelés svájci módszere.

Ez lehet a 13. havi nyugdíj valódi haszna a kétmillió öregségi nyugdíjas és mellettük az ilyen emelésre és ilyen plusz juttatásra szintén jogosult, kéttucatnyi egyéb ellátásban részesülő, közel 600 ezer személy számára.

A részleteket meghallgathatja a Trend FM rádió Monitor Délután című műsorának alábbi adásában, amelyben Érczfalvi András szerkesztő-műsorvezetővel beszélgettem a nyugdíjnövelésről.