Magyar–orosz relációban új megállapodás váltja föl a szovjet időket idéző nyugdíjegyezményt

Magyar–orosz relációban új megállapodás váltja föl a szovjet időket idéző nyugdíjegyezményt

2020. 03. 18.

A magyar–orosz relációban végre megszületett az új szociális biztonsági egyezmény, amely fölváltja az 1963 óta hatályban lévő magyar-szovjet (!) egyezményt - ami viszont a magyar-ukrán relációban továbbra is hatályban marad.

K Küldés K Nyomtatás

 

Ha Önnek személyes kérdése van a Magyarországon kívül szerzett nyugdíjjogosultságai érvényesítésével kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti föl a kérdését, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 


 

Magyar–orosz relációban új megállapodás váltja föl

a szovjet időket idéző nyugdíjegyezmény


 

A Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a szociális ellátás területén való együttműködés tárgyában Budapesten 1962. december 20-án kötött egyezmény megdöbbentő módon még mindig hatályban van az Oroszországi Föderáció és Ukrajna vonatkozásában. A jelek szerint Ukrajnával hatályban is marad, noha pontosan ez borzolja a magyar társadalom kedélyét, a magyar nyugdíjkasszának hosszú évek óta évi tízmilliárdos nagyságrendű pluszkiadást okozva.

A magyar–orosz relációban viszont végre megszületett az új szociális biztonsági egyezmény, a kihirdető törvény javaslatát már az Országgyűlés elé terjesztette a kormányzat.

Az új magyar–orosz szociális biztonsági egyezmény szakít a szovjet egyezmény területi elvével, és helyette a nyugdíjjogosultságok meghatározásának időarányos biztosítási elvét érvényesíti, lényegében tükrözi az Európai Unió szociális biztonsági koordinációs rendeleteiben foglalt korszerű alapelveket.

Az egyezmény egyebek között rögzíti az egyenlő bánásmód alapelvét és a tények azonos figyelembevételére vonatkozó előírást, hogy az ellátások tekintetében a jogosultak az Orosz Föderáció, illetve Magyarország társadalombiztosítási rendelkezéseinek alkalmazásakor azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezzenek.

Az arányosságot szem előtt tartva, a teherviselés az egyes államokban megszerzett jogosultsági (biztosítási, szolgálati) időtartamokhoz igazodik.

A keresőtevékenységet végző személyre főszabályként a munkavégzés helye vagy a vállalkozás székhelye szerinti állam jogszabályai vonatkoznak, eszerint kell teljesítenie társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségeit (ezzel elkerülhető, hogy az érintett személyt mindkét államban járulékfizetésre kötelezzék).

Az egyes államokban szerzett jogosultsági időtartamokat a nyugdíjjogosultság megítélése szempontjából össze lehet számítani, de az egyik állam által fizetett nyugdíj összegét már kizárólag az érintett államban szerzett kereset alapján állapítják meg.

Az adott ellátást folyósító államot nem a jogosult személy életvitelszerű tartózkodási helye határozza meg (mint a régi egyezményben), a jogosult az egyes államokban megszerzett jogosultsági ideje arányában válhat jogosulttá az adott államtól az érintett ellátásnak az egyezmény rendelkezéseivel összhangban számított időarányos összegére.

Az ellátások megállapítására vonatkozó általános szabály, hogy az érintett állam először megvizsgálja, hogy a saját nemzeti jogszabályai alapján megállapítható-e a jogosult részére az önálló nemzeti ellátás. Ha igen, akkor az érintett állam ennek megfelelően jár el.

Ha viszont nem állapítható meg az önálló nemzeti ellátás az adott országban szerzett jogosultsági idő alapján, akkor figyelembe lehet venni a másik országban szerzett jogosultsági időtartamot is. Ez esetben történik meg a pro rata nyugdíjszámítás, amikor a mindkét államban szerzett összes jogosultsági idő figyelembevételével, az adott országban szerzett jogosultsági idő és az összes megszerzett jogosultsági idő arányában állapítják meg a nyugdíj összegét.

Vagyis e számításban először meghatároznak egy elméleti nyugdíjösszeget, amennyi a nyugdíj összege akkor lenne, ha az igénylő a mindkét államban szerzett, összegzett jogosultsági idejét a számítást végző államban szerezte volna. Ezután kiszámítják, hogy ez az elméleti nyugdíjösszeg hogyan aránylik a mindkét tagállamban szerzett szolgálati időhöz. Ez az időarányos, pro rata temporis nyugellátás.

A teljes cikket IDE KATTINTVA olvashatja el.

 

 

 

 

 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...