Magyar nyugdíjrendszer

Lesz-e nyugdíjunk? Az öregek eltartása az egész emberi történelem folyamán éppen úgy a család feladata volt, ahogyan a gyermeknevelés. Ezt a feladatot vette át 130 évvel ezelőtt történelmi kényszerek hatására az állam. A korábbi családi kötelezettséget központosították, így jött létre a felosztó-kirovó elvre épített társadalombiztosítás. Nagyon egyszerű a nyugdíjrendszer működése: az állam kirója a mindenkori dolgozó nemzedékekre a járulékokat, s az ebből befolyó bevételt szétosztja az idősek között. A rendszer a nemzedékek közötti hallgatólagos bizalmi szerződésre épül és akkor működik jól, ha sokan fizetnek járulékot és kevés idősnek kell nyugdíjat folyósítani. Ez volt a helyzet a társadalombiztosítás hajnalán. Azóta gyökeresen megváltoztak a körülmények, ami komolyan veszélyteti a nyugdíjrendszer jövőjét.  A népesedési folyamatok megfordultak: öregszik a társadalom mindenütt Európában,... Tovább

NyugdíjGuru GR 20150217.mp3      Tovább

Ideálisan akkor működhet egy ilyen rendszer, ha nagyon sok az aktív járulékfizető, akiknek viszonylag kevés járulékot kell fizetniük (így nem alakul ki fizetési ellenérdekeltség), s az így befolyt bevételt viszonylag kevés nyugdíjas között kell felosztani (mert a várható élettartam nem túl magas), akik így egyénenként magas ellátást kaphatnak, amíg csak - nem túl sokáig - élnek. Alig százhúsz évvel ezelőtt, ennek a Bismarck nevével fémjelzett megoldásnak az európai terjedése idején pont ilyen volt a helyzet. Azóta azonban a feje tetejére állt a világ - Magyarországon is. Látszólag nincs semmi baj, hiszen jelenleg egy magyar átlagnyugdíjas 1,6-szer annyi elkölthető jövedelemmel rendelkezik, mint egy minimálbéres aktív dolgozó. (A jelenleg kétmillió negyvenezer magyar öregségi nyugdíjas ellátásaiból számított átlagos nyugdíj összege havi 115.786 Ft. Az idén 105.000 Ft minimálbér nettó összege viszont csak... Tovább

Pedig ezer szempontból ezer szakértő vizsgálta már, milyen feltételeknek kell ahhoz teljesülniük, hogy az egészégügyi kiadások ne szálljanak az égig, az orvosok ne fecséreljék el a tehetségüket a bürokratikus betegküldözgetésben, a betegek között meg ne döntsön életről és halálról az, hogy hol laknak és milyen gazdagok vagy milyen nyomorultak. Elemezték a német pontrendszert (járóbetegellátás elszámolása) és a hbcs - azaz humán betegségcsoport – rendszert (kórházi ellátás elszámolása), amely rendszerszerűen halandzsázásra kényszerítette az Országos Egészségügyi Pénztárral szemben az orvostársadalmat. Az OEP ezerszer bemutatta, hogy könyvtárnyi jogszabály próbálja szabályozni az egészségügyet, s ebben a szabálytelevényben csak az ő laposfenekű rocsói képesek haladni; a szakminisztériumi szintről államtitkársággá lefokozott egészségügyi irányító szerv day&night bizonygatja, hogy igenis vannak... Tovább

 Kezdjük azzal, hogy a magyar társadalom elöregedése drámai hatással lesz a magyar költségvetésre, mindenekelőtt azonban mindennapjainkra. Az öregedés ugyanis több, pénzügyileg egymást negatívan gerjesztő folyamatot vált ki. Egyrészt nyugdíjkorúvá érik a Ratkó-generáció – sokkal több lesz a nyugdíjas (döbbenetes, de a magyar társadalom közel egyharmada már ma is valamilyen társadalombiztosítási ellátásban részesül a nyugdíjfolyósítótól, s közülük közel kétmillió ember öregségi nyugdíjas). Másrészt a nyugdíjkor küszöbén várható további élettartam nálunk is sokkal hosszabb, mint az átlagember gondolná – közel 20 év a hölgyek és majdnem 15 év a férfiak esetében, s e hosszú inaktív élettartam kétévente átlagosan egy hónappal tovább növekszik. Harmadrészt történelmi mélypontra zuhan az ugyanekkor munkaképes korba lépő fiatalok száma – sokkal kevesebb lesz az eltartó, miután a... Tovább

  Az Idősügyi Tanács legutóbbi ülésén Orbán Viktor miniszterelnök, aki egyben e Tanács elnöke is, idézte az Alaptörvény azon cikkelyét, amely szerint a nagykorú gyermekek kötelesek gondoskodni rászoruló szüleikről. A miniszterelnök szerint szakítani kell azzal a hozzáállással, hogy az idősödés csak költséget jelent a társadalomnak: az idősekre nem teherként, hanem társadalmi erőforrásként kell tekinteni. Mint oly sok politikai megnyilatkozás esetén, most is egyet kell értenie minden jóérzésű embernek ezekkel a nemes gondolatokkal. Mélyebb értelmezésük után azonban súlyos ellentmondások kerülhetnek napvilágra a nyugdíjrendszer jövőjének alakítása tekintetében. Kezdjük azzal, hogy bármely modern öregségi nyugdíjrendszer kapcsán a társadalomnak mindenekelőtt három kérdést kell megválaszolnia:  (1) Mi a cél? Az aktív korban elért életszínvonal legalább egy részének megőrzése nyugdíjasként (ez a... Tovább

A Nyugdíj és Időskor Kerekasztal működése befejezésével egyidejűleg, öt évvel ezelőtt négyszáz oldalas tanulmánykötetet adott ki a nyugdíjrendszer reformjának lehetséges irányairól. Ez a tudományos igénnyel megírt és átfogó hatástanulmányokkal alátámasztott kötet a politikai nyilvánosság szempontjából mintha meg sem született volna. A Népesedési Kerekasztal idén májusban nyilvánosságra hozott ad-hoc javaslata viszont nagyobb nyilvánosságot kapott, mint egy jegesvödrös kihívás... Nehéz persze megjósolni, mitől lesz ragadós egy mém, mégis ijesztő látni, hogy egy elnagyolt ötlet ekkora hullámokat kelthet a köztudatban. A javaslat szerint azoknak, akik legalább két gyereket felneveltek - feltéve, hogy e gyerekek legalább középszintű iskolai végzettséget szereztek (vagyis nem a mélyszegénységben élő és a halmozottan hátrányos helyzetű kisebbségi családokból származnak) -, magasabb nyugdíjat kell kapniuk,... Tovább

Békák a fazékban Világgazdaság - 2014.08.26. Farkas András A szerző a nyugdijguru.hu alapítója   A nemzedékek közötti állami közvetítésű jövedelemáramlásra épülő felosztó-kirovó (pay-as-you-go) rendszer addig működhet jól, amíg sok dolgozó fizet hosszú ideig nyugdíjjárulékot, amiből kevés nyugdíjas részére kell rövid ideig nyugdíjat fizetni. Ezekből a feltételekből ma egy sem teljesül Magyarországon, és a járulékfizetők száma folyamatosan csökken.Demográfiai okok miatt csak a következő tizenöt évben több mint 500 ezer fővel csökken a járulékfizetők száma. 2019-ig 2,1 millió ember éri el a 65 éves nyugdíjkorhatárt, míg csak 1,6 millió fiatal lép ugyanebben az időszakban a munkaerőpiacra. Persze lehet játszadozni azzal, hogy a nyugdíj mértékét a felnevelt gyerekek számához kötjük, de mire a koncepció hatása érződne, addigra a nyugdíjrendszer már régen a fejünkre omlott.  A kivándorlás, a... Tovább

GR farkasandrás_0715_0729.mp3 Tovább

Európa Őszül.pdf Tovább