Nyugdíjhelyzet 2018-ban a számok tükrében

Nyugdíjhelyzet 2018-ban a számok tükrében

Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése a magyarországi nyugdíjhelyzetről, ennek főbb megállapításait foglalom össze. Rendkívül tanulságos olvasmány, ajánlom szíves és értő figyelmébe!

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Ha nem akar lemaradni a nyugellátásokat érintő fejleményekről, iratkozzon föl a változatlanul ingyenes heti hírlevelemre, és ajánlja ezt a lehetőséget barátai figyelmébe is!

 

Pillanatnyi nyugdíjhelyzet a számok tükrében

 

Megjelent a KSH “Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2018” című kiadványa, amely rengeteg fontos adatot tartalmaz a magyar nyugdíjrendszer 2018. januárjában aktuális állapotáról.

A kiadvány főbb megállapításai a következők (esetleges megjegyzéseimet dőlt betűvel közlöm, a kiemelések és a fejezetcímek tőlem származnak):

 

Nyugdíjkiadások

 

Magyarországon 2018. januárjában 2,6 millió fő, (több, mint) minden negyedik lakos részesült nyugdíjban és egyéb ellátásban.

2017-ben a nyugdíjra és egyéb ellátásokra fordított kiadások 3 598,5 milliárd forintot tettek ki, ami a GDP 9,4%-ának felelt meg. (Ebből az adatból látszik, miért nehéz a nyugellátások rendszeres emelésének rendszerét megváltoztatni: egyetlen százalékpontnyi emelés is 36 milliárd forintos többletkiadást generál.)

 

A Nyugdíjbiztosítási Alapból nyugellátásra 3 147,3 milliárd forintot fordítottak, aminek

- 88%-át, 2 775,5 milliárd forintot öregségi nyugdíjra (korbetöltött öregségi nyugdíj, nőknek 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíj),

- 12%-át hozzátartozói nyugellátásokra (özvegyi és szülői nyugdíjak, árvaellátás) költötték.

 

A megváltozott munkaképességgel összefüggő ellátások, ezen belül a rokkantsági és a rehabilitációs ellátások 279,6 milliárd forintos kiadását az Egészségbiztosítási Alapból fedezték, továbbá innen finanszírozták a baleseti járadék, a rokkantsági járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka és a kártérítési járadék összesen 25,4 milliárd forintnyi összegét.

 

Nem társadalombiztosítási forrásokból 146,2 milliárd forintot fizettek ki az életkoron alapuló ellátásokra (korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék), valamint számos egyéb járadékra, juttatásra.

 

Nyugdíjmegállapítások

 

2017-ben közel 74 ezer új öregségi nyugdíj megállapításról hoztak határozatot. (Azért “csak” ennyiről, mert a nők kedvezményes nyugdíjára jogosult hölgyek mellett 2017-ben csak egy fél évjárat,  az 1954 első felében született személyek igényelhették a 63 év 183 napos nyugdíjkorhatáruk betöltésével a korbetöltött öregségi nyugdíjukat. Az 1954 második félévében született személyek 2018 első félévében töltötték be a korhatárukat.) 

 

Az átlagos életkor az öregségi nyugdíjba vonuláskor 62 év (azért nem 63 és fél év, mert a korhatáruk előtt a kedvezményes nyugdíj lehetőségével élő hölgyek kora lehúzta az átlagot), az induló ellátás átlagosan 131 706 forint volt.

 

2017-ben a nyugdíjbiztosítási szervek összesen 129 895 új ellátást állapítottak meg (ez tehát minden új ellátás-megállapítás száma, nem csak az öregségi nyugdíjaké, amely 74 ezer volt mindebből), 21,5%-kal kevesebbet, mint az előző évben. 

A csökkenés fő oka az volt, hogy míg 2016-ban az 1953-as születésűek elérték a 63 évben meghatározott nyugdíjkorhatárt, az egy évvel később születetteknek a korhatár 63,5 évre emelése miatt csak 2017 második felétől kezdve nyílt lehetőségük nyugdíjba vonulni. (Amint korábban már írtam, 2017-ben csak egy fél évjárat,  az 1954 első felében született személyek igényelhették a 63 év 183 napos nyugdíjkorhatáruk betöltésével a korbetöltött öregségi nyugdíjukat. Az 1954 második félévében született személyek 2018 első félévében töltötték be a korhatárukat, így a nyugdíjukat is csak ekkor igényelhették legkorábban. Kivéve természetesen azokat a hölgyeket, akik életkoruktól függetlenül teljesítették a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit és be is adták az igényüket e kedvezményes öregségi nyugellátás iránt.)

 

Az új megállapítások 57%-a öregségi nyugdíj, 37%-a özvegyi és szülői nyugdíj, 3%-a árvaellátás volt. Az öregségi nyugdíj megállapításainak 61%-át a korbetöltött öregségi nyugdíjak tették ki. A férfiaknak 2012 óta csak ilyet lehetett megállapítani öregségi nyugdíjként. (Vagyis a férfiaknak mindenképpen meg kell várniuk a korhatáruk betöltését az öregségi nyugdíjuk igényléséhez.)

 

Több mint 28 ezer nő azonban a nyugdíjkorhatára betöltése előtt elmehetett saját jogon nyugdíjba az ún. „nők 40” igénybevételével. Ezen a jogcímen állapították meg a nők öregségi nyugdíjainak 63%-át.

 

Az átlagos életkor az öregségi nyugdíjba vonuláskor 2017-ben 62 év volt, ezen belül a férfiaké 63,7, a nőké 60,9 év. A korbetöltött öregségi nyugdíjaknál mindkét nemnél egységesen 63,7 év volt a nyugdíjazási átlagéletkor, ami kismértékben meghaladta a nyugdíjkorhatárt. A „nők 40”-et igénybe vevők viszont jóval a nyugdíjkorhatár előtt, átlagosan 59,3 évesen mentek nyugdíjba. (S miután a hölgyek várható további élettartama ebben az életkorban meghaladja a húsz évet, a nők kedvezményes nyugdíjában részülő hölgyek átlagosan 21 évet töltenek majd nyugdíjban!)

 

Az öregségi nyugdíj megállapításánál átlagosan 39,1 év szolgálati időt vettek figyelembe, a férfiaknál 40, a nőknél 38,5 évet. Utóbbiak esetében a korbetöltött öregségi nyugdíjasok 33,4, a „nők 40”-et igénybe vevők 41,2 év szolgálati időt tudtak felmutatni.

 

Az öregségi nyugdíjasok induló ellátása átlagosan 131 706 forint volt, 11%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A férfiak ellátása 145 374 forintot, a nőké 123 016 forintot tett ki. A nők induló ellátása a korbetöltött öregségi nyugdíjak esetén 42 ezer forinttal volt alacsonyabb a férfiak ellátásánál. (Vagyis a nők kedvezményes nyugdíjának magasabb összege húzta fel a nők nyugdíjának átlagá 123 ezer forintra, miután a kedvezményes nyugdíjhoz legalább 40 évi jogosító időt kell felmutatni, ami átlagosan hét évvel több, mint amit azok a nők tudnak felmutatni, akiknek meg kellett várniuk a korhatáruk  betöltését a nyugdíjigényléshez, s így az induló nyugdíjuk átlagos összege nem érte el a 100 ezer forintot sem.)

 

Rokkantsági és rehab ellátások

2017-ben 38 339 rokkantsági és rehabilitációs ellátásról hoztak megállapító határozatot, 39%-kal kevesebbet, mint az előző évben. Az adat a teljesen új megállapítások mellett a felülvizsgálatokat követő új megállapításokat is tartalmazza.

A rokkantsági ellátásnál 15 ezer, a rehabilitációs ellátásnál 6 ezer esetben került teljesen új ellátott a rendszerbe. (Az új ellátások alacsony száma jelzi, hogy mennyire szigorú a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak feltételrendszere. A legtöbb érintett az egészségügyi felülvizsgálatok miatt panaszkodik, valójában azonban sokkal több embert zár ki az ellátásokból a biztosítási időszigorú követelménye: főszabályként csak az kaphat ilyen ellátást még a sanyarú – legfeljebb 60%-os - egészségi állapota alapján is, aki a kérelme benyújtását megelőző 5 évben legalább 3 évig, vagy 10 évben legalább 7 évig, vagy 15 évben legalább 10 évig biztosítási jogviszonyban állt, azaz lényegében dolgozott.)

A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokon belül a rokkantsági ellátások átlagösszege 75 621 forint volt, ami az öregségi nyugdíj 58%-ának felelt meg. Ennél jóval kisebb ellátást utaltak a rehabilitációs ellátásban részesülőknek, országos átlagban 46 292 forintot. (A legutóbbi bírósági fejlemények tükrében talán javulhat a jövőben a helyzet – bár erre nincs semmilyen garancia.)

 

Korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság

Az életkoron alapuló ellátások 193 564 forintos havi átlagösszege kiemelkedett az ellátásfajták közül. Ezen belül az igénybe vevők több mint 70%-át érintő szolgálati járandóság összege néhány ezer forinttal meghaladta a 200 ezer forintot.

 

Nyugellátások megoszlása

 

Mint fentebb idéztem, 2018 januárjában 2,6 millió főnek, az előző év azonos időszakához képest 1,6%-kal kevesebb embernek folyósított a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság valamilyen nyugdíjat vagy egyéb ellátást.  Ez a teljes népesség több, mint negyedét érintette.

 

Nyugellátást, azaz öregségi nyugdíjat, özvegyi, szülői nyugdíjat vagy árvaellátást 83%-uk (2 millió 158 ezer fő) kapott főellátásként.

 

A 2 millió öregségi nyugdíjas 7%-a még nem töltötte be a nyugdíjkorhatárt. Közülük 150 ezren részesültek a nőknek 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíjban.  (Ez a “közülük” kitétel nem érthető, hiszen csak a kedvezményes nyugdíjban részesülő és a nyugdíjkorhatárukat még be nem töltött hölgyek tartoznak ebbe a kategóriába.)

 

Főellátásként 72 ezren kaptak özvegyi nyugdíjat elhunyt nyugdíjas, vagy nyugdíjjogosultságot szerzett hozzátartozójuk jogán, ugyanakkor kiegészítő ellátásként – jellemzően az öregségi nyugdíj mellé – 650 ezren vették fel ezt az ellátást. A 72 ezer ellátottnak csupán a 6%-a volt férfi.

 

A férfiak átlagos özvegyi és szülői nyugdíja – amennyiben ezt főellátásként kapták – 37 ezer forint volt, a nőké ennek kétszerese. Ez nagyrészt a férfiak magasabb összegű öregségi nyugdíj jogosultságára vezethető vissza, mivel az ideiglenes, illetve a korbetöltött özvegyi nyugdíj összegét annak az öregségi nyugdíjnak a 60%-ában kell megállapítani, amely az elhunytat a halál időpontjában megillette, vagy megillette volna.

 

Árvaellátásban több mint 63 ezren részesültek.

 

 

Nyugdíjban és hasonló ellátásokban részesülők

 

2018. januárjában az ellátottak

- 78%-a öregségi nyugdíjban,

- 13%-a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokban,

- 5%-a hozzátartozói nyugellátásban (özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj),

- 4%-a egyéb ellátásban, járadékban részesült.

 

A 64 éves és idősebb népesség 92%-a korbetöltött öregségi nyugdíjas volt, további 5%-uk korbetöltött özvegyi nyugdíjat vagy rokkantsági ellátást kapott. (Az a személy, aki nem szerezte meg a saját jogú nyugdíjhoz szükséges legalább 15 évi szolgálati időt, de özvegyi nyugdíjban részesül vagy annak feléledésére válik jogosulttá, az a korhatára betöltését követően “korbetöltött” özvegyi nyugdíjra jogosult, amelynek mértéke annak a nyugdíjnak a 60%-a, amely az elhunyt házastársát/élettársát a halála időpontjában megillette, vagy megillette volna. A rokkantsági ellátásban részesülő az a személy, aki nem szerezte meg a saját jogú nyugellátás feltételeit vagy a korhatára betöltésével nem igényelte az öregségi nyugdíját, a korhatára betöltését követően továbbra is rokkantsági ellátásra lesz jogosult. A fennmaradó 1%-ba tartozó az a személy, aki a fenti ellátások egyikére sem szerzett jogosultságot, az időskorúak járadéka elnevezésű szociális ellátást igényelheti.)

 

64 éves kora alatt 657 ezer ember, a megfelelő korú népesség 8%-a részesült valamilyen ellátásban.

 

Közülük 52 ezer ember vonult korbetöltött öregségi nyugdíjba 2018 elejéig, míg

- 44%-uk megváltozott munkaképességűeknek járó ellátást (rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást cca. 290 ezer fő kapott 64 éves kora betöltése előtt),

- közel negyedük (150 ezer fő) „nők 40” ellátást kapott. Ezeken kívül

- árvaellátást 9%-uknak (63 ezer fő),

- életkoron alapuló ellátást (korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, stb.) 6%-uknak (42 ezer fő)

- özvegyi nyugdíjat 3%-uknak (közel 20 ezer fő) utaltak.

 

Az öregségi nyugdíjban részesülők aránya Budapesten volt a legmagasabb 87,5%-kal, valamint Pest, Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl megyéiben – kivéve Komárom-Esztergom megyét – haladta meg az országos átlagot. A legkisebb arányt felmutató Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az öregségi nyugdíjasok az ellátottak 66,7%-át tették ki.

 

 

A nyugdíj átlagos összege

 

 

Az egy főre jutó átlagos öregségi nyugdíj összege 2018 januárjában 129 637 forint volt, 4,8%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A nők öregségi nyugdíja több, mint 17 ezer forinttal maradt el a férfiakétól.

 

2018 elején az átlagos öregségi nyugdíj összege Budapesten volt a legmagasabb 154 ezer forinttal, ettől 39 ezer forinttal maradt el a legalacsonyabb érték Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

 

Az öregségi nyugdíjban részesülők megoszlása a folyósított összeg nagysága alapján, 2018. januárjában a következő volt:

 

60 000 Ft alatt: 4,5% (91 ezer fő)

60 000 – 99 999 Ft között: 27,1%  (549 ezer fő)

100 000 – 139 999 Ft között:  35% (710 ezer fő)

140 000 – 179 999 Ft között:  17,5% (355 ezer fő)

180 000 -  219 999 Ft között:  8,9% (180 ezer fő)

220 000 Ft felett: 6,9% (140 ezer fő)

 

 

A nyugdíj vásárlóereje EU összevetésben

 

Európai uniós összehasonlításban a magyar átlagos öregségi nyugdíj vásárlóereje – az előző évekhez hasonlóan – az alacsonyabbak közé tartozik. (A 2015-ös adatok alapján készült összevetés szerint a három balti tagállamban és további öt közép-, illetve kelet-európai országban volt ennél alacsonyabb az ellátás. Bulgáriában volt a legkisebb az éves öregségi nyugdíj, ami a magyar ellátás mindössze 55%-ának felelt meg. A legtöbb terméket és szolgáltatást a luxemburgi, illetve osztrák öregségi nyugdíjból lehetett megvásárolni, kb. 2,6-szer annyit, mint a magyarból.)

 

Az aggregált helyettesítési ráta a 65–74 évesek nyugdíját viszonyítja az 50–59 évesek keresetéhez, ezzel kifejezve a nyugdíjak keresetpótló képességét.

 

2016-ban a magyar 67%-os érték a negyedik legmagasabb volt nemzetközi összehasonlításban, ami 9 százalékponttal meghaladta az uniós átlagértéket. (A nálunk magasabb aggregált helyettesítési rátával rendelkező országok: Luxemburg, Olaszország, Franciaország. Természetesen önmagában ezt a mutatót csak kellő körültekintéssel szabad értékelni, hiszen az 50-59 év közötti magyar korosztályok magyarországi átlagkeresetéhez viszonyítja a 65-74 éves magyar nyugdíjasok átlagnyugdíját, s ha alacsony az átlagkereset, amihez viszonyítani kell, akkor a viszonylag kisösszegű átlagnyugdíj is magas helyettesítési rátát mutathat.)

 

Nyugdíjak utalása külföldre

 

2018. januárjában 36 ezer főnek folyósítottak külföldre valamilyen nyugdíjat vagy egyéb ellátást. (A legtöbbet Németországba és Ausztriába.) Négyötödük öregségi nyugdíjat kapott, átlagosan 47 397 forintot.

 

Nyugdíjemelés

 

2017-ben 2,4%-os nyugdíjemelést hajtottak végre, ami a januári 1,6%-os nyugdíjemelés és a tervezettnél magasabb éves infláció miatti 0,8%-os korrekciós emelés együttes értéke volt. A nyugdíjas fogyasztóiár-index 2,3 %-os növekedése mellett a nyugdíjak reálértéke 0,1%-kal emelkedett.

 

2017-ben az öregségi nyugdíj átlagos havi összege (még csak) 114 241 forint volt, ami a nettó átlagkereset 58%-ának felelt meg.

 

Mivel a keresetek nagymértékben – közel 13%-kal – nőttek és a reálkereset-növekedés is meghaladta a 10%-ot, a nyugdíjak relatív pozíciója, azaz a nyugdíjak vásárlóerejének a keresetek vásárlóerejéhez viszonyított mértéke jelentősen (9,2%-kal) csökkent 2017-ben. (Ez a tendencia erőteljesen folytatódik 2018-ban is.)

 

A KSH kiadványt IDE KATTINTVA érheti el.

 

 

 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...