Mindent az árvaellátásról 2020-ban

Mindent az árvaellátásról 2020-ban

2020. 06. 12.

Az árvaellátás arra szolgál, hogy a szülő halála után enyhítse a gyermeknevelés és a tanulmányok folytatása kapcsán felmerülő anyagi terheket, amelyek a szülő halála után egyedül az özvegyre hárulnak.

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Ha Önnek személyes kérdése van a hozzátartozói nyugellátásokkal kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti föl a kérdését, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 


Mindent az árvaellátásról 2020-ban


Az árvaellátás rendszere a múlt század első harmadában az egykeresős tradicionális családmodell jegyében fogant. Egyértelműen arra szolgál, hogy a szülő (eredetileg a családfenntartó apa) halála után enyhítse a gyermeknevelés, a tanulmányok folytatása kapcsán felmerülő anyagi terheket, amelyek a szülő halála után egyedül az özvegyre hárulnak.

 

Az árvaellátásra való jogosultság

 

Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők által egy háztartásban közösen nevelt gyermeket is –, akinek a szülője 

öregségi nyugdíjasként halt meg,

vagy

a) a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és

- az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy

- összesen legalább 2 év,

b) a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,

c) a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év,

d) a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év,

e) a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,

f) a 45 éves életkor betöltését követően, de az 55 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 15 év

szolgálati időt szerzett.

Ezek a feltételek megegyeznek az özvegyi nyugdíj esetében az elhunyt házastársra (élettársra) előírt szolgálatiidő-szerzési feltételekkel.

Az örökbe fogadott gyermeknek vér szerinti szülője jogán árvaellátás nem jár, kivéve, ha a gyermeket a vér szerinti szülő házastársa fogadta örökbe. 

Árvaellátásra a nevelt gyermek is jogosult lehet. 

Nem érinti az árvaellátásra jogosultságot, ha a gyermek (vagy életben maradt szülője) házasságot köt, vagy ha a gyermeket örökbe fogadják. 

Ha a 16 év alatti gyermek árvaellátás iránti igényét a jogszerzőre (az elhunyt szülőre) meghatározott szolgálati idő hiányában utasítják el, az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hivatalból kivételes árvaellátás megállapítása iránti eljárást indít.

Az az árva is igényelhet kivételes nyugellátást, akinek az elhunyt szülője nem szerzett elég szolgálati időt ahhoz, hogy az árvaellátást meg lehessen állapítani (kivételes árvaellátás). Ennek részleteiről ezt az összefoglalómat ajánlom.

 

Az árvaellátás alapja

 

A nyugellátásban nem részesülő szülő esetén az árvaellátás alapja az az összeg, amely a szülőt elhalálozásának időpontjában öregségi nyugdíjként megillette volna. A nyugdíjas szülő esetében az árvaellátás alapja az az öregségi nyugdíj, amely a szülőt a halála időpontjában megillette.

 

Az elhunyt szülőt a halála időpontjában megillető nyugdíj összegének kiszámításához szükséges szorzószámok meghatározása

 

A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a Tny.) rendelkezése  szerint ha az elhunyt jogszerző

a) öregségi nyugdíjban nem részesült, valamint

b) szolgálati ideje nem éri el a huszonöt évet, akkor

a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeget a Tny. 2. számú mellékletben foglaltak helyett (ami az öregségi nyugdíjak kiszámítása során alkalmazandó szorzószámokat tartalmazza) a Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) kormányrendelet 3. számú mellékletében meghatározott szorzószámokkal kell megállapítani.

Ez utóbbi táblázat azt tartalmazza, hogy milyen szorzószámokkal kell a nyugdíjkorhatár betöltése előtt elhunyt személy képzetes, virtuális nyugdíját megállapítani, ha csak rövid szolgálati időt szerzett a halála előtt (2 évnél kevesebb időtől 25 évig), attól függően, hogy hány éves korában hunyt el (itt ötéves korcsoportokra bontva változnak a szorzók).

Lásd az összefoglalóm végén az 1. számú képet: "A Tny. 44/D. §-a szerinti esetben a hozzátartozói nyugellátások kiszámítása során alkalmazandó százalékos mértékek"


Ha a nyugdíjkorhatárt be nem töltött, nyugdíjban nem részesülő elhunyt több, mint 25 év szolgálati időt szerzett, a Tny. 2. számú mellékletében szereplő általános nyugdíjszorzókat kell akalmazni.

Lásd az összefoglalóm végén a 2. számú képet: "Az öregségi nyugdíjak kiszámítása során alkalmazandó szorzószámok"


Jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot is, 

- amely alatt az elhunyt szülő (baleseti) rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült, valamint

- amely alatt felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanult (legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges időtartamot).

Ha az elhunyt szülő a halál időpontjában betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a haláláig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs, hozzátartozója jogosult lehet hozzátartozói nyugellátásra.


Ha az elhunyt szülő magánnyugdíjpénztár tagja volt

Ha az elhunyt szülő magánnyugdíjpénztár tagja maradt, akkor az általános szabályok szerint számított nyugdíjösszeget meg kell szorozni a nyugdíjtörvény 1. számú mellékletében meghatározott szorzószámmal.

Lásd 3. számú kép: "Nyugdíjpénztári tag nyugellátásának szorzószáma"


Ha a magánnyugdíjpénztár a tag egyéni számláján lévő  összeget a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényben foglaltak szerint az öregségi nyugdíj megállapítását követően az államháztartás részére utalja át, az öregségi nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, mintha az elhunyt soha nem lett volna magánnyugdíjpénztári tag.

A kedvezményezett a pénztártag a felhalmozási időszakban bekövetkező halálának időpontjában az egyéni számla kizárólagos tulajdonosává válik. A kedvezményezett a jogosultságának igazolását követően írásban nyilatkozhat arról, hogy a rá eső részt a nyugdíjtörvény szerinti hozzátartozói nyugellátás megállapítása érdekében átutaltatja a Nyugdíjbiztosítási Alap részére (ez esetben a magánnyugdíjpénztár a pénztártag tagdíj-kiegészítéssel csökkentett követelését köteles a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átutalni).

Vagyis az árvaellátás összegét jelentősen csökkentheti, ha az elhunyt szülő magánnyugdíjpénztári tag volt és a kedvezményezettek nem úgy rendelkeztek, hogy az egyéni számlán lévő összeget vissza kell utalni a Nyugdíjbiztosítási Alap részére.

Az árvaellátás összege tehát attól függően változik, hogy az elhunyt szülő magánnyugdíjpénztári egyéni számláján összegyűlt tagdíj összegét – illetve annak legalább az árvára eső részét – átutalták-e a Nyugdíjbiztosítási Alap részére. 

Ha az átutalás megtörtént vagy azt a magánnyugdíjpénztár igazolása szerint kezdeményezték, a nyugdíj összegének kiszámítása a magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetés teljes figyelmen kívül hagyásával, az általános társadalombiztosítási szabályoknak megfelelően történik (vagyis úgy, mintha az elhunyt szülő soha nem lett volna magánnyugdíjpénztár tagja).

Az elhunyt szülő egyéni számláján lévő összeg átutalásának kezdeményezését legkésőbb a hozzátartozói nyugellátás megállapításáról szóló elsőfokú határozattal szembeni fellebbezési határidő lejártáig a magánnyugdíjpénztár igazolásával bizonyítania kell a hozzátartozónak.

 

Az árvaellátás összege

 

A nyugellátásban nem részesülő szülő esetén az árvaellátás alapja az az összeg, amely a szülőt az elhalálozásának időpontjában öregségi nyugdíjként megillette volna. Nyugdíjas szülő esetében az árvaellátás alapja az elhunyt szülőt a halála időpontjában megillető öregségi nyugdíj összege.

Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, ami az elhunytat öregségi nyugdíjként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

E tényleges vagy virtuális nyugdíj hatvan százaléka jár árvaellátásként annak a gyermeknek,

a) akinek mindkét szülője elhunyt,

b) akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű.

A nyugdíjtörvény alkalmazása körében megváltozott munkaképességű az a személy, akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényben foglaltak szerint az egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos.

Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra, azt az árvaellátást kell folyósítani, amelynek összege számára előnyösebb. (Vagyis mindkét szülő után külön-külön árvaellátást nem vehet föl, csak a magasabb összegű árvaellátást.)


Az árvaellátás minimális összege

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) Korm.rendelet szerint az árvaellátás legkisebb összege NEM változik 2020-ban sem:  marad havi 24.250 Ft.

(64/D. § A 2007. december 31-ét követő, de 2021. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő árvaellátás legkisebb összege havi 24.250 forint.)

2008. január 1. óta (!) nem nőtt az árvaellátás minimális összege (ahogyan a teljes nyugdíj minimális összege sem, amely 13. éve változatlanul 28.500 forint).

 

Az árvaellátás tartama

 

16 éves korig

Az árvaellátás legkorábban a szülő halála napjától kezdődően a gyermek 16. életévének betöltése napjáig járhat. 

Ha az árvaellátásra jogosultság megszűnik, de a jogosultsági feltételek ismét bekövetkeznek (például a 16 éves koráig tartó árvaellátása megszűnését követően később mégis új tanulmányokat kezd az árva), akkor az árvaellátást a megszüntetést követő emelésekkel, kiegészítésekkel növelt összegben újból meg kell állapítani.

Különleges jogosultság, hogy árvaellátás jár a testvérnek és az unokának (ideértve a dédunokát és ükunokát is) is, ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. Ha a tartásra köteles hozzátartozó tartásra mégis képessé válik, akkor az ilyen árvaellátás szünetel.


25 éves korig

Ha a gyermek nappali rendszerű oktatás keretében iskolában, szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a 25. életév betöltéséig jár. 

Iskolai tanulmányok címén azt a gyermeket is megilleti az árvaellátás, aki 

- betegsége, testi vagy értelmi fogyatékossága, várandóssága, gyermekszülés vagy három évesnél fiatalabb gyermekének gondozása miatt a tanulmányait egyéni munkarenddel, illetve egyéni tanulmányi renddel rendelkező tanulóként végzi, vagy 

- huszonöt évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, feltéve, hogy a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát. 

Az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a nyári tanulmányi szünet tartamára is jár. 

Nincs jelentősége annak, hogy a tanulmányokat belföldön vagy külföldön, középiskolában vagy felsőfokú oktatási intézményben folytatja az árva.

Ha az árva egyéni munkarend, illetve egyéni tanulmányi rend keretében folytat tanulmányokat, az engedélyezés okát az oktatási intézmény igazolásával vagy egyéb irattal (pl.: orvosi szakvélemény) kell igazolni.

Felnőttoktatásban az oktatás akkor tekinthető nappali munkarend szerint megszervezett oktatásnak, ha a tanórák száma a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább 90%-át eléri.

Magyarországon tanuló árva esetén a köznevelés információs rendszerének, a szakképzés információs rendszerének, a felsőoktatási információs rendszernek és a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerének működtetője a tanulói jogviszony, a hallgatói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony létesítését, fennállását és a tanulmányok befejezésének várható idejét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére, a tanulói jogviszony, a hallgatói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony szünetelését, megszűnését hivatalból igazolja. Az árvaellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a tanulói jogviszony, a hallgatói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony a tanuló, a hallgató, illetve a képzésben részt vevő személy betegsége vagy szülése miatt szünetel.

A köznevelési vagy felsőoktatási intézményben, illetve felnőttképzésben folytatott jogviszony az erre a célra rendszeresített iskolai igazolás formanyomtatvány kitöltésével is igazolható.

A külföldön tanuló árva a nappali rendszerű iskolai oktatásban, illetve a felsőoktatási intézményben nappali képzésben való részvételt 

- középiskolai tanulmányok esetén évente, 

- felsőfokú tanulmányok esetén félévente, 

a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül, míg

- a tanulmányok megszűnését, szüneteltetését 15 napon belül

az oktatási intézmény által kiállított igazolással igazolja a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére.

Külföldi oktatási intézmény igazolásához ez a mintanyomtatvány.

Ha az oktatási intézmény ehhez hozzájárul, akkor célszerű a tanulói/hallgatói jogviszonyt ennek a nyomtatványnak  a kitöltésével igazolni.  Természetesen az adott külföldi oktatási intézmény saját, egyedi igazolása is elfogadható lehet. Az igazolás, illetve a kitöltött nyomtatvány csak abban az esetben fogadható el, ha azt aláírták, keltezték és lepecsételték az oktatási intézmény bélyegzőjével.

Iskolai tanulmányok címén megállapított árvaellátás esetén az ellátás folyósítását a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felfüggeszti, ha nem kapja időben kézhez az iskolai igazolást. (Erre a Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) Korm.rendelet 75/C.§ (2) bekezdése hatalmazza föl, mely szerint "Ha a megállapított nyugellátás további folyósítása jogszabályban előírt, rendszeres időközönként jelentkező feltétel igazolásán alapul, az ellátást folyósító szerv a jogosultság igazolásáig az ellátás folyósítását felfüggeszti.")


27 éves korig

Az árvaellátás kivételes méltányosságból meghosszabbítható a felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató, a 25. életévét betöltött árva részére legfeljebb a 27. életéve betöltéséig. (A jogszabály kicsit nehézkes, bár kétségkívül pontosságra törekvő megfogalmazása szerint " Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása az első - alap- és mester- vagy osztatlan - képzésben, az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányok folytatásának idejére, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési időt meg nem haladóan, legfeljebb a 27. életév betöltéséig engedélyezhető.")

Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítására az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor. A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét. Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása iránti kérelmet pontosan kitöltve és aláírva  a Kincstár Központjához kell benyújtani.

A méltányossági jogkörben hozott döntések ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye, melyet az érintett lakóhelye szerint illetékes törvényszéknél kell előterjeszteni.

A kivételes árvaellátást minden szempontból úgy kell tekinteni, mintha az – a jogosultsági feltételek megléte esetén – jogszerűen megilletné az árvaellátásban részesülőt. 

Az árvaellátás méltányosságból történő továbbfolyósításához szükséges kérelem felsőfokú tanulmányok folytatása esetén IDE KATTINTVA érhető el. Számítógéppel ez az adatlap tölthető ki.

IDE KATTINTVA éri el a felsőoktatási intézmény által kitöltendő tanulmányi igazolást az árvaellátás méltányosságból történő továbbfolyósításához. Számítógéppel ez az űrlap tölthető ki.


Életkorra tekintet nélkül

Ha a jogosultság megszűnése előtt a gyermek megváltozott munkaképességűvé válik, ennek tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti. 

Megváltozott munkaképesség címén akkor állapítható meg az árvaellátás, ha

- a szülő elhalálozása a gyermek 16. (illetőleg oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermek esetében legfeljebb a 25.) életévének betöltése előtt következett be és a gyermek ekkor már megváltozott munkaképességű személy volt,

- továbbá akkor, ha az árva az árvaellátás folyósításának megszűnése előtt vált megváltozott munkaképességűvé.

Mindkét esetben az árvaellátás életkorra tekintet nélkül a megváltozott munkaképesség tartamára jár.

A nyugdíjtörvény alkalmazása körében megváltozott munkaképességű az a személy, akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvényben foglaltak szerint az egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos.

 

Az árvaellátás iránti igény benyújtása

 

A hozzátartozói nyugellátás - így az árvaellátás - iránti igények érvényesítésével kapcsolatos eljárások illeték- és költségmentesek.

Ezek az eljárások mindig kérelemre (igénybejelentésre) indulnak, egyetlen kivétellel: ha a 16 év alatti gyermek árvaellátás iránti igényét a jogszerzőre meghatározott szolgálati idő hiányában utasítják el, az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hivatalból kivételes árvaellátás megállapítása iránti eljárást indít.

Árvaellátást írásban, kizárólag az erre a célra rendszeresített nyomtatványon (vagy elektronikus űrlapon) kell igényelni.

 

Az árvaellátás megállapítása iránti igényt – ha a szülő nem nyugdíjasként hunyt el – az árva lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell előterjeszteni.

Ha az árvaellátás összegét az elhunyt szülő öregségi nyugdíjának már megállapított összegéből kell kiszámítani, vagy ha az elhunyt szülő után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került, a kérelmet a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell benyújtani.

Ha az árvaellátás megállapítása a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozik, vagy az árvaellátást szociális biztonsági, szociálpolitikai egyezmény alkalmazásával kell megállapítani, az igényt Budapest Főváros Kormányhivatalának - nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró - VIII. Kerületi Hivatalánál kell előterjeszteni.

Nemzetközi érintettségű ügyekben (pl. ha az elhunyt szülő több országban is szerzett szolgálati időt), ezt a  nyomtatványt kell kézzel kitölteni. Számítógéppel ezt az űrlapot kell kitölteni.


Az árvaellátás iránti igénybejelentő laphoz csatolandó okiratok:

- az elhunyt szülő halotti anyakönyvi kivonata vagy az elhunyt szülőt halottnak vagy eltűntnek nyilvánító bírósági döntés,

- az árva legfeljebb 50 százalékos egészségi állapotát megállapító, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás ügyében hozott határozatot, szakhatósági állásfoglalást vagy szakvéleményt, ennek hiányában az árva egészségi állapotával összefüggő iratokat, ha az árvaellátást arra hivatkozva kéri, hogy megváltozott munkaképességű (ilyen okiratok például az egészségi állapotára, gyógykezelésére vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó, munkaképesség-változás véleményezése céljából kiállított beutaló, a gyógykezelését és aktuális állapotát bemutató kezelőorvosi vélemény, kórházi zárójelentések, szakorvosi leletek. Ha nem állnak az árva rendelkezésére a vizsgálathoz szükséges orvosi dokumentumok, akkor fel kell keresnie a háziorvosát az esetleg szükséges vizsgálatok elvégzése, a háziorvos birtokában lévő korábbi leletek beszerzése, illetve az orvosszakértői szervhez történő beutaló kiállítása érdekében),

- 16 évesnél idősebb árva esetén a köznevelési vagy felsőoktatási intézmény által kiállított iskolalátogatási igazolást.

Ha a szülő nem nyugdíjasként hunyt el, akkor célszerű az elhunyt szülő szolgálati idejére vonatkozó iratokat (pl. igazolásokat, munkakönyvet, katonakönyvet) is csatolni.

 

Bejelentési kötelezettségek árvaellátás esetén

 

Az árvaellátásra jogosult személy, illetőleg szülője, gyámja, gondnoka a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan adatot, tényt, körülményt be kell jelenteni, amely az árvaellátásra való jogosultságot vagy a folyósítást érinti, így különösen azt, ha

- az árva elkerült a gyám/gondnok háztartásából,

- az árva lakcíme megváltozott,

-  az árva a tanulmányait külföldön folytatja,

- az árva a tanulmányait egyéni munkarend vagy egyéni tanulmányi rend szerint folytatja,

- az árva a tanulmányait megszakította, vagy nem nappali oktatási formában folytatja,

- az árva tanulói/hallgatói jogviszonya szünetel,

- az árvaellátásra jogosultnak egyéb ellátást (rokkantsági járadék, rokkantsági ellátás, stb.) állapítanak meg,

- egyéb olyan körülmény következik be, mely az árvaellátásra jogosultságot befolyásolja.

 

Jogszabályi rendelkezések

 

A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) vonatkozó rendelkezései

4.§ (1) E törvény alkalmazásában

k) megváltozott munkaképességű: az a személy, akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényben foglaltak szerint az egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos.

44. § (1) Hozzátartozói nyugellátásra jogosultság szempontjából halálesetnek számít az eltűnés is, ha azt bíróság jogerősen megállapította.

44/A. § Az, aki hozzátartozója halálát - a bíróság jogerős ítélete szerint - szándékosan okozta, hozzátartozói, baleseti hozzátartozói nyugellátásra nem jogosult.

44/B. § Hozzátartozói nyugellátásra jogosult, akinek elhunyt házastársa, szülője, gyermeke mezőgazdasági szövetkezeti járadékhoz, mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékhoz, illetve mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékához szükséges szolgálati időt megszerezte, illetve mezőgazdasági szövetkezeti járadékosként, mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékosként, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékosaként halt meg. Hozzátartozói nyugellátással kapcsolatos egyéb rendelkezések az előzőekben felsorolt jogosultak esetében megegyezik a jelen törvényben az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj cím paragrafusaiban szereplő, az öregségi nyugdíjasok hozzátartozói nyugellátása esetében meghatározott rendelkezésekkel.

44/C. § (1) Ha az igénylőnek az elhunyt házastársa, élettársa, szülője, gyermeke (a továbbiakban: a jogszerző) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjárulékot, vagy a jogszerzőnek a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévő összeget az Mpt. (a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. Törvény) szerinti saját döntése, illetőleg a jogszerzőnek a felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén a hozzátartozónak az Mpt. szerinti döntése alapján a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalták, a hozzátartozói nyugellátások összegét a 20. és 21. § alapulvételével kell meghatározni. (Vagyis úgy, mintha az elhunyt soha nem lett volna magánnyugdíjpénztár tagja.)

(2) Ha a jogszerzőnek a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévő összegét saját döntése, illetőleg ennek hiányában a jogszerző felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén a hozzátartozó döntése [Mpt. 29. § (9) bekezdés b) pontja] alapján nem utalták át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, a hozzátartozói nyugellátások összegét a 21/A. § alapján kell meghatározni. (A 21/A.§ a következő: (1) Ha a biztosított, volt biztosított magánnyugdíjpénztár tagja, az öregségi nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy a 20. és 21. § alapján kiszámított nyugdíjösszeget meg kell szorozni az 1. mellékletben meghatározott szorzószámmal. (2) Ha a magánnyugdíjpénztár a tag egyéni számláján lévő - törvényben meghatározott esetben csökkentett - összeget az Mpt.-ben foglaltak szerint az öregségi nyugdíj megállapítását követően az államháztartás részére utalja át, az öregségi nyugdíj összegét a 20. és 21. §-ban foglaltak szerint, a megállapítás kezdő időpontjára visszamenőlegesen módosítani kell.)

(3) Ha a jogszerző vagy annak halála esetén a hozzátartozója az egyéni számlán levő összegnek a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz történő átutalását kérte, és az igény érvényesítésekor ez a tény bizonyított, a hozzátartozói nyugellátást a 20. és 21. § megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. (Vagyis úgy, mintha az elhunyt soha nem lett volna magánnyugdíjpénztár tagja.)

44/D. § (1) Ha az elhunyt jogszerző

a) öregségi nyugdíjban nem részesült, valamint

b) az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, és szolgálati ideje nem éri el a huszonöt évet,

a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeget a 2. mellékletben foglaltak helyett - a 61. § szerinti kivétellel - kormányrendeletben meghatározottak szerint kell megállapítani azzal, hogy a kormányrendeletben a havi átlagkeresetnek az egyes szolgálati évekhez meghatározott százalékos mértékei nem lehetnek alacsonyabbak az azonos szolgálati évekhez a 2. mellékletben meghatározott százalékos mértékeknél.

(2) A hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg nem lehet kisebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegénél. Ha a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg alapját képező átlagkereset az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el, a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg azonos az alapját képező havi átlagkereset összegével.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a hozzátartozói nyugellátás kiszámítása során figyelembe vett szolgálati idő a 39. § szerinti arányos elismerés miatt nem éri el a jogosultsághoz előírt szolgálati időt.

44/E. § (1) Aki egyidejűleg több hozzátartozói nyugellátásra jogosult, választhat az őt megillető hozzátartozói nyugellátások közül.

(2) A jogosult által nem választott hozzátartozói nyugellátás folyósítását szüneteltetni kell.

54. § (1) Árvaellátásra az a gyermek jogosult - ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt gyermeket is -, akinek szülője megfelel a 46. §-ban az elhunyt házastársra meghatározott feltételeknek.

(2) Az örökbe fogadott gyermeknek vér szerinti szülője jogán árvaellátás nem jár, kivéve, ha a gyermeket a vér szerinti szülő házastársa fogadta örökbe.

(3) Árvaellátás jár a testvérnek és az unokának (ideértve a dédunokát és ükunokát is) is, ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

55. § (1)  Az árvaellátás - a jogosultsági feltételek megléte esetén - legkorábban az 54. §-ban említett személy halála napjától kezdődően a gyermek 16. életévének betöltése napjáig jár. Ha a gyermek nappali rendszerű oktatás keretében iskolában, szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. Ha a jogosultság megszűnése előtt a gyermek megváltozott munkaképességűvé válik, ennek tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti.

(2) Nem érinti az árvaellátásra jogosultságot, ha a gyermek vagy életben maradt szülője házasságot köt, vagy örökbe fogadják.

(3) Iskolai tanulmányok címén azt a gyermeket is megilleti az árvaellátás, aki

a) betegsége, testi vagy értelmi fogyatékossága, várandóssága, gyermekszülés vagy három évesnél fiatalabb gyermekének gondozása miatt a tanulmányait egyéni munkarenddel, illetve egyéni tanulmányi renddel rendelkező tanulóként végzi,

b) huszonöt évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, feltéve, hogy a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát.

(4) Iskolai tanulmányok címén az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a nyári tanulmányi szünet tartamára is jár. Magyarországon tanuló árva esetén a köznevelés információs rendszerének, a szakképzés információs rendszerének, a felsőoktatási információs rendszernek és a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerének működtetője a tanulói jogviszony, a hallgatói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony létesítését, fennállását és a tanulmányok befejezésének várható idejét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére, a tanulói jogviszony, a hallgatói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony szünetelését, megszűnését - a tanuló, a képzésben részt vevő személy, illetve a hallgató nevének, társadalombiztosítási azonosító jelének és a szünetelés, megszűnés időpontjának közlésével - hivatalból igazolja.

(5) Az árvaellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a tanulói jogviszony, a hallgatói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony a tanuló, a hallgató, illetve a képzésben részt vevő személy betegsége vagy szülése miatt szünetel.

56. § (1) Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, ami az elhunytat öregségi nyugdíjként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyugdíj hatvan százaléka jár árvaellátásként annak a gyermeknek,

a) akinek mindkét szülője elhunyt,

b) akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű.

(3) Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra, azt az árvaellátást kell folyósítani, amelynek összege számára előnyösebb.


A Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) Korm.rendelet vonatkozó rendelkezései

 

64. § (1)  A Tny. 54. §-ának (3) bekezdésében meghatározott gyermekek árvaellátásának folyósítása - az erről szóló határozat közlését követő hónap első napjától - szünetel, ha a tartásra kötelezett hozzátartozó tartásra képessé válik.

(2) A 16., illetőleg a 25. életévének betöltése előtt megváltozott munkaképességűvé vált gyermek a Tny. 55. § (1) bekezdése rendelkezésének alkalmazásával arra az időszakra, amikor megváltozott munkaképességűnek minősül, akkor jogosult az árvaellátásra, ha a szülő halála a gyermek említett életkora betöltése előtt következik be.

(3) A külföldön tanuló árva

a) a nappali rendszerű iskolai oktatásban, illetve a felsőoktatási intézményben nappali képzésben való részvételt középiskolai tanulmányok esetén évente, felsőfokú tanulmányok esetén félévente, a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül,

b) az a) pont szerinti, árvaellátásra jogosító tanulmányok megszűnését, szüneteltetését 15 napon belül

az oktatási intézmény által kiállított igazolással igazolja.

(4) A felsőfokú tanulmányok befejezésének időpontját a felsőoktatásról szóló törvénynek a hallgatói jogviszony megszűnésére vonatkozó rendelkezései alapján kell meghatározni.

64/A. § Ha az árvaellátásra jogosultság megszűnik, de a Tny. 55. §-ában meghatározott jogosultsági feltételek ismét bekövetkeznek, az árvaellátást a megszüntetést követő emelésekkel, kiegészítésekkel növelt összegben kell újból megállapítani.

64/B. § (2) A Tny. 56. § (2) bekezdésének b) pontja alapján megállapított hatvanszázalékos mértékű árvaellátást, ha az életben lévő szülő már nem minősül megváltozott munkaképességűnek, a folyósító szervnek a változás (megszűnés) időpontját követő hónap első napjától kezdődően kell - a Tny. 56. § (1) bekezdésének alkalmazásával - harmincszázalékos mértékű árvaellátásra módosítani (csökkenteni).

(3) Ha a Tny. 56. § (2) bekezdésének a)-b) pontjai szerinti feltételek valamelyike a harminc százalékos mértékű árvaellátás megállapítását követően, de még az egyéb jogosultsági feltételek fennállása alatt következik be, az ellátást a változás időpontját követő hónap első napjától kezdődően - a Tny. 56. § (2) bekezdés alkalmazásával - hatvan százalékos mértékűre kell módosítani (emelni).

(4) A Tny. 56. §-a (1) bekezdésének alkalmazása során az árvaellátás összegét - ha azt a jogszerző elhalálozásának naptári évét követő időponttól állapítják meg - az elhunyt jogszerző olyan összegű saját jogú nyugdíjából kell meghatározni (megállapítani), amely a jogszerzőnek az árvaellátás megállapítása időpontját megelőző naptári év december 31-én járt volna azzal, hogy az árvaellátáshoz az emelés már a megállapítás kezdő időpontjának naptári évére is jár.

(5) Az 1998. január 1-je előtt megállapított és a megszüntetett árvaellátásra való jogosultság Tny. 56. §-ának (2) bekezdése alapján történő újbóli megállapítása esetén az árvaellátás összegét a (4) bekezdés alkalmazásával kell megállapítani azzal, hogy az árvaellátás összege nem lehet kevesebb a megszüntetés időpontja szerinti - az 1998. január 1-je előtt hatályos rendelkezések figyelembevételével megállapított - árvaellátás időközi emelésekkel növelt összegénél.

64/C. § (1) A Tny. 44/B. §-a alapján - a Tny. 54-56. §-ának megfelelő alkalmazásával - jár az árvaellátás a mezőgazdasági szövetkezeti, illetőleg növelt összegű szakszövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi járadékos, vagy erre haláláig jogot szerzett személy árvájának is.

(2) Az árvaellátás összegének meghatározására a 63/B. § (2) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

64/D. § A 2007. december 31-ét követő, de 2021. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő árvaellátás legkisebb összege havi 24 250 forint.

64/E. § A nevelt gyermek részére 2001. január 1-je előtti időponttól megállapított árvaellátás összegébe a vér szerinti szülő által fizetett tartásdíjat továbbra is be kell számítani, és ha a fizetett tartásdíj eléri az árvaellátás összegét, az árvaellátás folyósítását szüneteltetni kell. A tartásdíj megfizetni elmulasztott összegének, továbbá a Tny. 2000. december 31-én hatályban volt 57. § (3) bekezdése szerinti különbözetnek a behajtásáról a nyugdíjfolyósító szervnek továbbra is intézkednie kell. A tartozás törlésére a 79. § (5) bekezdése alapján kerülhet sor.


Ha Önnek személyes kérdése van a hozzátartozói nyugellátásokkal kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti föl a kérdését, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 

 

1. számú kép: Az árvaellátás alapja, ha az elhunyt szülő még nem volt nyugdíjas és a szolgálati ideje nem haladta meg a 25 évet
2. számú kép: Az öregségi nyugdíjak kiszámítása során alkalmazandó szorzószámok
3. számú kép: Nyugdíjpénztári tag nyugellátásának szorzószáma
K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...