A nyugdíjával vagy más ellátásával kapcsolatban fontos kérdése merült föl,
amelyre gyors, hiteles és az ügyintézésben is használható választ keres?
Itt felteheti a kérdését, hogy segítségemmel Ön is maximálisan
érvényesíthesse
az ellátási jogosultságait.
Fotó: Pixabay
Méltányossági lehetőségek a magyar nyugdíjrendszerben 2020-ban
Mindent a méltányossági nyugdíjról, a méltányossági nyugdíjemelésről és az egyszeri segélyről, valamint a nyugdíjrendszerben igénybe vehető további méltányossági lehetőségekről 2020-ban.
Küldés
Nyomtatás
Méltányossági lehetőségek a magyar nyugdíjrendszerben 2020-ban
Nagyon sokan kérdezik tőlem, hogy milyen lehetőségeik vannak anyagi nehézségeik enyhítésére, ha kisösszegű a nyugdíjuk? Kérhetnek-e méltányossági nyugdíjemelést? Folyamodhatnak-e gyorssegélyért, ha nagyon rossz helyzetbe kerülnének? S azok a kedves olvasóim, akik nem tudtak még 15 évnyi szolgálati időt sem szerezni - és emiatt nem jogosultak még öregségi résznyugdíjra sem -, mit tehetnek, hogy mégoly szűkösen is, de megéljenek? Az időskorúak járadéka (ami egy nagyon alacsony összegű szociális ellátás) helyett vagy mellett van-e esélyük méltányosságból nyugdíjat igényelni? És mit tehetnek, ha tartozásuk van, de a nyugdíjból történő törlesztés aránytalan pénzügyi nehézséget okoz a számukra?
A nyugdíjrendszerben igénybe vehető méltányossági lehetőségek ezeket a fájdalmas anyagi gondokat kívánják enyhíteni.
A lehetőségek a következők:
- kivételes nyugellátás megállapítása
- kivételes nyugellátás-emelés engedélyezése
- egyszeri segély engedélyezése
- tartozás esetén fizetési kedvezmény engedélyezése
FIGYELEM! Minden méltányossági ügy az érintett személy kérelmére indul, vagyis nincs hivatalból történő eljárás. (Ez alól egyetlen kivétel van: ha a 16 évesnél fiatalabb gyermek árvaellátás iránti igényét amiatt utasítják el, mert az elhunyt jogszerző a szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, a kivételes árvaellátás megállapítása iránti eljárást hivatalból kell megindítani.)
Méltányossági nyugdíj (kivételes nyugellátás) dióhéjban
Méltányossági nyugdíj részletesen
Árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása
II.MÉLTÁNYOSSÁGI NYUGDÍJEMELÉS
Kivételes (méltányossági) nyugdíjemelés dióhéjban
Méltányossági nyugdíjemelés részletesen
IV. Tartozás mérséklése, elengedése, fizetési kedvezmény
I.
Méltányossági nyugdíj (kivételes nyugellátás)
Kivételes nyugellátást igényelhet az a személy, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárát, de elutasították a minimálisan szükséges szolgálati idő hiányában a nyugdíjigényét - viszont e minimálisan szükséges szolgálati idő legalább felével azért rendelkezik (kivételes öregségi nyugdíj).
Az a legfeljebb 50%-os egészségi állapotú özvegy is igényelhet kivételes nyugellátást, akinek a párja nem szerezte meg az özvegyi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati időt, de annak legalább a fele mégis igazolható (kivételes özvegyi nyugdíj).
Az az árva is igényelhet kivételes nyugellátást, akinek az elhunyt szülője nem szerzett elég szolgálati időt ahhoz, hogy az árvaellátást meg lehessen állapítani (kivételes árvaellátás).
Minden méltányossági ügy az érintett személy kérelmére indul, vagyis nincs hivatalból történő eljárás. Ez alól egyetlen kivétel van: ha a 16 évesnél fiatalabb gyermek árvaellátás iránti igényét amiatt utasítják el, mert az elhunyt szülő a szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, a kivételes árvaellátás megállapítása iránti eljárást hivatalból kell megindítani.
A kivételes öregségi nyugdíj, özvegyi nyugdíj vagy árvaellátás minimális összege 14.250 Ft (a 28.500 Ft minimálnyugdíj összegének a fele), maximális összege 42.750 Ft (a minimálnyugdíj összegének másfélszerese) lehet 2020-ban is.
Kivételes nyugellátás megállapításának engedélyezésére csak a törvényes ellátásra való jogosultság iránti igény jogerős elutasítását követően, az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján van lehetőség. A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét (egyebek között az egészségi állapotról, a közeli hozzátartozó egészségi állapotáról, a gyógyszerköltségekről, a közüzemi díjak esetleges elmaradásáról szóló igazolások csatolása, a rendkívüli méltánylást érdemlő élethelyzet leírása).
Kivételes öregségi nyugdíj akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő legalább felével (teljes nyugdíjhoz szükséges minimális szolgálati idő: 20 év, résznyugdíjhoz szükséges minimális szolgálati idő: 15 év; ennek a felével kell legalább rendelkezni).
Kivételes özvegyi nyugdíj és kivételes árvaellátás engedélyezhető, ha az elhunyt jogszerző a nyugdíjtörvényben meghatározott szolgálati idő legalább felével rendelkezett, és az özvegy, illetve az árva megfelel az özvegyi nyugdíjra, illetve az árvaellátásra való jogosultság feltételeinek.
Rendkívül indokolt esetben kivételes árvaellátás engedélyezhető abban az esetben is, ha az elhunyt szülő az előírt szolgálati idő felével sem rendelkezett, vagy az árva közép vagy felsőfokú oktatási intézmény nem nappali tagozatán folytat tanulmányokat, vagy az árva az elhunyt szülő halálakor a 16. életévét már betöltötte, de a 18. életévét még nem, és egészségi állapota legfeljebb 30 százalékos, továbbá akkor is, ha a külföldön is biztosítási időt szerzett elhunyt szülő Magyarországon nem szerezte ugyan meg az árvaellátás megállapításához szükséges szolgálati időt, de az árva alapvető szükségleteinek a biztosítása veszélyeztetve van, és az árvaellátásra való jogosultság fennállása a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló uniós rendeletek vagy kétoldalú szociális biztonsági egyezmények alapján figyelembe vehető szolgálati időre vonatkozó adatoknak a beérkezéséig nem bírálható el.
Kivételes méltányosságból az árvaellátás meghosszabbítása is kérhető, ha a 25. életévét betöltött árva felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat (a hosszabbítás legfeljebb az árva 27. életévének betöltéséig tarthat).
Kivételes nyugellátás megállapítása meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltételekhez kötötten is engedélyezhető. Az engedélyezett összeg megállapításánál figyelemmel kell lenni a hiányzó szolgálati idő tartamára (minél több idő hiányzik, annál kisebb összeget lehet csak megállapítani a törvényi keretek között).
A kivételes nyugellátást minden szempontból úgy kell tekinteni, mintha az a jogosultsági feltételek megléte esetén jogszerűen megilletné az ellátásban részesülőt. Az ellátásban részesülőt a nyugdíjasoknak járó minden juttatás megilleti (utazási igazolvány, évenkénti rendszeres emelés, stb.).
A méltányossági jogkörben hozott döntések ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye.
Ki kérhet ilyen nyugellátást?
1) Az a személy, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárát, de elutasították a minimálisan szükséges szolgálati idő hiányában a nyugdíjigényét - viszont e minimálisan szükséges szolgálati idő legalább felével azért rendelkezik.
2) Az a legfeljebb 50%-os egészségi állapotú özvegy, akinek a párja nem szerezte meg az özvegyi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati időt, de legalább a fele mégis igazolható.
3) Az az árva, akinek az elhunyt szülője nem szerzett elég szolgálati időt ahhoz, hogy az árvaellátást meg lehessen állapítani.
A kivételes nyugellátás összege
A kivételes (méltányossági) öregségi nyugdíj (özvegyi nyugdíj, árvaellátás) minimális összege 14.250 Ft (a tizenharmadik éve változatlanul 28.500 Ft minimálnyugdíj összegének fele), maximális összege 42.750 Ft (a minimálnyugdíj összegének másfélszerese) lehet 2020-ban is.
A kivételes nyugellátás az ellátott kérelmére megszüntethető.
A kivételes nyugellátás fogalma az alábbi ellátásokat öleli föl:
- kivételes öregségi nyugdíj,
- kivételes özvegyi nyugdíj,
- kivételes árvaellátás.
Eljárási szabályok
Kivételes nyugellátás megállapításának engedélyezésére csak a törvényes ellátásra való jogosultság iránti igény jogerős elutasítását követően van lehetőség.
Kivételes nyugellátás engedélyezésére az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor.
Ha a 16 évnél fiatalabb gyermek árvaellátás iránti igényét amiatt utasítják el, mert az elhunyt jogszerző a szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, a kivételes árvaellátás megállapítása iránti eljárást hivatalból kell megindítani.
A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét (pl.: egészségi állapotról, közeli hozzátartozó egészségi állapotáról, gyógyszerköltségről, közüzemi díj elmaradásról szóló igazolás stb.)
Jogosultság részletesen
Kivételes nyugellátás állapítható meg
- az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy,
- a megváltozott munkaképességű özvegy (egészségi állapota legfeljebb 50%-os) és
- az árva részére.
Kivételes öregségi nyugdíj
Kivételes öregségi nyugdíj akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő legalább felével (teljes nyugdíjhoz szükséges minimális szolgálati idő: 20 év, résznyugdíjhoz szükséges minimális szolgálati idő: 15 év; ennek a felével kell legalább rendelkezni).
Kivételes özvegyi nyugdíj és árvaellátás
Kivételes özvegyi nyugdíj, árvaellátás engedélyezhető, ha az elhunyt jogszerző a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 46. §-ában meghatározott szolgálati idő felével rendelkezik, és az özvegy, illetve az árva megfelel az özvegyi nyugdíjra, illetve az árvaellátásra való jogosultság feltételeinek.
Rendkívül indokolt esetben kivételes árvaellátás engedélyezhető abban az esetben is, ha az elhunyt az előírt szolgálati idő felével sem rendelkezett, vagy az árva közép vagy felsőfokú oktatási intézmény nem nappali tagozatán folytat tanulmányokat.
E tekintetben további részletek
- az özvegyi nyugdíjról szóló összefoglalómban
A kivételes nyugellátás összege
A kivételes nyugellátás engedélyezett összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének a másfélszeresét, de nem lehet kevesebb annak ötven százalékánál. Miután a minimum nyugdíjösszeg 2008 óta változatlanul 28.500 Ft, ezek az összeghatárok 2020-ban is: 14.250 Ft (minimum) – 42.750 Ft (maximum)
Kivételes nyugellátás megállapítása meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltételekhez kötötten is engedélyezhető.
Az engedélyezett összeg megállapításánál figyelemmel kell lenni a hiányzó szolgálati idő tartamára (minél több idő hiányzik, annál kisebb összeget lehet csak megállapítani a törvényi keretek között).
A kivételes nyugellátást minden szempontból úgy kell tekinteni, mintha az a jogosultsági feltételek megléte esetén jogszerűen megilletné az ellátásban részesülőt. Az ellátásban részesülőt a nyugdíjasoknak járó minden juttatás megilleti (utazási igazolvány, évenkénti rendszeres emelés, stb.).
Kivételes árvaellátás rendkívül indokolt esetben
Rendkívül indokolt esetben kivételes árvaellátás engedélyezhető abban az esetben is, ha
- az elhunyt az előírt szolgálati idő felével sem rendelkezett, vagy
- az árva közép vagy felsőfokú oktatási intézmény nem nappali tagozatán folytat tanulmányokat.
A kivételes nyugellátás kizárása
Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás annak, aki
- előzetes letartóztatásban van,
- szabadságvesztés büntetését tölti, vagy
- a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 57. § (2) bekezdésének a) - c) pontja szerinti tartós bentlakásos intézményben él, vagy
- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti otthont nyújtó ellátásban részesül, illetőleg
- javítóintézetben van elhelyezve.
A kivételes nyugellátás igénylése
Kivételes nyugellátás iránti kérelem ezen a nyomtatványon adható be.
A nyomtatványt pontosan kitöltve
- a kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalhoz vagy a Kincstár Központhoz (postacím: Magyar Államkincstár Központ 1916 Budapest)
- ha az elhunyt jogszerző öregségi nyugellátásban részesült, valamint a továbbtanuló árva árvaellátásának kivételes meghosszabbítása esetén a Kincstár Központhoz kell benyújtani.
A kérelmek elektronikus úton is előterjeszthetőek ezen a nyomtatványon.
Illetékes hatóság
A Magyar Államkincstár Központja mint nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv (a kivételes nyugellátás megállapításával kapcsolatos ügyekhez értve a továbbtanuló árva árvaellátásának kivételes meghosszabbítását is).
Jogorvoslati lehetőség
A méltányossági jogkörben hozott döntések ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye, amelyet az érintett lakóhelye szerint illetékes Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál kell előterjeszteni.
2020. március 1-jétől megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok, helyettük elsőfokon a törvényszékek, másodfokon a Kúria járnak majd el a közigazgatási és munkaügyi perekben.
A keresetben már nem csak semmisségi okra lehet hivatkozni, az Alkotmánybíróság Alaptörvény-ellenesnek minősítette az erről szóló korábbi törvényi korlátozást, így a Tny. 95/A. § (2) bekezdését hatályon kívül helyezte a törvényhozó.
Részleteiben erről ebben a posztomban olvashat.
Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása a 25. életévét betöltött, felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató személy részére engedélyezhető.
Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása
- az első (alap - és mester-, vagy osztatlan) képzésben,
- az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányok folytatásának idejére,
- a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési időt meg nem haladóan,
- legfeljebb a 27. életév betöltéséig engedélyezhető.
Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítására az érintett személy kérelmére kerülhet sor ennek a kérelemnek a beadásával.
A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét.
A kérelem elektronikus úton is előterjeszthető ezen a nyomtatványon.
Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása iránti kérelmet pontosan kitöltve és aláírva a Magyar Államkincstár Központjához kell benyújtani.
A méltányossági jogkörben hozott döntések ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye, amelyet az érintett lakóhelye szerint illetékes Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál kell előterjeszteni.
2020. március 1-jétől megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok, helyettük elsőfokon a törvényszékek, másodfokon a Kúria járnak majd el a közigazgatási és munkaügyi perekben.
A keresetben már nem csak semmisségi okra lehet hivatkozni, az Alkotmánybíróság Alaptörvény-ellenesnek minősítette az erről szóló korábbi törvényi korlátozást, így a Tny. 95/A. § (2) bekezdését hatályon kívül helyezte a törvényhozó.
A meghosszabbított árvaellátást minden szempontból úgy kell tekinteni, mintha az a jogosultsági feltételek megléte esetén jogszerűen megilletné az árvaellátásban részesülőt.
Jogszabályi rendelkezések
A méltányossági nyugdíjra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket a posztom végén találja.
II.
Kivételes (méltányossági) nyugdíjemelés
Méltányossági nyugdíjemelést 2020-ban
- az a nyugdíjkorhatárát betöltött öregségi nyugdíjas, vagy
- az a legfeljebb 50%-os egészségi állapotú özvegy, vagy
- az a fogyatékkal élő vagy tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegy, vagy
- az az árva
kérelmezhet, akinek a nyugellátása (árvaellátása) és esetleges további rendszeres pénzellátása (ide nem értve az időskorúak járadékát) együttes havi összege nem haladja meg a 85 ezer forintot.
A rendszeres pénzellátásokat a szociális törvény sorolja föl. Ilyen ellátás például - sok egyéb mellett - a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai.
Az emelés összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (amely 2020-ban változatlanul 28.500 Ft) huszonöt százalékát, de nem lehet kevesebb annak tíz százalékánál. Így a nyugdíj, az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás méltányossági emelése idén is legalább 2.850 Ft, legfeljebb 7.125 Ft lehet havonta. Méltányossági emelést 3 évente egyszer lehet igényelni.
Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésére az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor. A kérelmet hozzátartozói nyugellátás (özvegyi nyugdíj, árvaellátás) esetén a Magyar Államkincstár Központjához, egyéb esetben a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalhoz, vagy a Magyar Államkincstár Központjához, vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz lehet benyújtani.A kérelmek elektronikus úton is előterjeszthetőek.
A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét (ilyenek lehetnek például az érintett vagy közeli hozzátartozója súlyos egészségi állapotáról, gyógyszerköltségéről, a közüzemi díjak elmaradásról szóló és hasonló igazolások).
A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezése esetén a mezőgazdasági szövetkezeti járadékot, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékot és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékát akkor kell társadalombiztosítási nyugellátásnak tekinteni, ha az ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésénél előnyben kell részesíteni
- férfiak esetében a 35 évnél, nők esetében a 30 évnél több szolgálati idővel rendelkező kérelmezőt,
- a 70 éven felüli kérelmezőt,
- azt a kérelmezőt, aki saját háztartásában vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket nevelt, és
- azt a kérelmezőt, aki kivételes nyugellátás-emelésben korábban nem részesült.
A Magyar Államkincstár Központ rendkívül indokolt esetben engedélyezheti a méltányossági nyugellátás-emelést akkor is, ha a nyugellátás megállapításától vagy a korábbi kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésétől három év még nem telt el, vagy a nyugellátás és a rendszeres pénzellátás együttes havi összege meghaladja a 85 ezer forintot. Rendkívül indokolt esetben sem engedélyezhető azonban kivételes emelés, ha a nyugellátás és a rendszeres pénzellátás együtteshavi összege meghaladja a 90 ezer forintot.
Az engedélyezett kivételes nyugellátás-emelés beépül a nyugellátás összegébe.
A méltányossági jogkörben hozott döntések ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye.
Méltányossági emelést 3 évente egyszer lehet igényelni.
Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésére az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor.
A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét (egészségi állapotról, közeli hozzátartozó egészségi állapotáról, gyógyszerköltségről, közüzemi díj elmaradásról szóló igazolás, stb.)
Ha az illetékes kormányhivatal megállapítja, hogy a kérelmező nem felel meg az általa engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés (illetve egyszeri segély) feltételeinek, de a rendkívüli méltányossághoz szükséges feltételek fennállnak, a kérelmet az iratokkal együtt megküldi a Magyar Államkincstár Központnak. Ha a Központ hatáskörébe tartozó ügyekben a különös méltánylást érdemlő körülmények fennállásának megítélése érdekében helyszíni szemlét kell tartani, a helyszíni szemlét a kormányhivatal - a megkereséstől számított húsz napon belül - folytatja le, és annak eredményéről haladéktalanul értesíti a Központot.
Jogosultsági feltételek
Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető annak
- a nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személynek,
- a megváltozott munkaképességű özvegynek (egészségi állapota legfeljebb 50%-os),
- a fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg VAGY legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegynek, továbbá
- az árvának,
akinél a nyugellátás és rendszeres pénzellátás (ide NEM értve az időskorúak járadékát) együttes havi összege nem haladja meg a 85.000 forintot.
A rendszeres pénzellátások felsorolását az összefoglalóm végén találja (az 1993. évi III. törvény 4.§ (1) bekezdés i) pontja szerint).
Egyéb nyugdíjszerű ellátások
A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezése esetén a mezőgazdasági szövetkezeti járadékot, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékot és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékát akkor kell társadalombiztosítási nyugellátásnak tekinteni, ha az ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
Előnyben részesítés
A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésénél előnyben kell részesíteni
a) férfiak esetében a 35 évnél, nők esetében a 30 évnél több szolgálati idővel rendelkező személyt,
b) a 70 éven felüli személyt,
c) azt a kérelmezőt, aki saját háztartásában vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket nevelt, és
d) azt a személyt, aki kivételes nyugellátás-emelésben korábban nem részesült.
Kizárás
Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés annak a személynek,
- akinél a nyugellátás megállapításától, továbbá a korábbi kivételes nyugellátás-emeléstől számított 3 év még nem telt el,
- aki előzetes letartóztatásban van,
- aki szabadságvesztés büntetését tölti, vagy
- aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 57. § (2) bekezdésének a) - c) pontja szerinti tartós bentlakásos intézményben él, vagy
- aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti otthont nyújtó ellátásban részesül, illetőleg
- aki javítóintézetben van elhelyezve.
A kivételes nyugellátás-emelés összege
Az emelés összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegének huszonöt százalékát, de nem lehet kevesebb annak tíz százalékánál.
Vagyis a tizenharmadik éve változatlanul 28.500 Ft összegű nyugdíjminimum százalékában a havi emelési keretek 2019-ben is a következők:
2.850 Ft (minimum) – 7.125 Ft (maximum)
Az engedélyezett kivételes nyugellátás-emelés beépül a nyugellátás összegébe, a nyugellátások évenkénti rendszeres emelése során a nyugellátással esik egy tekintet alá. A nyugellátás alapulvételével számított esetleges egyéb juttatásokat is az ilyen módon megnövelt összegből kell meghatározni.
A kivételes nyugellátás-emelés igénylése
A kivételes nyugellátás-emelés iránti kérelem ezen a nyomtatványon adható be.
A nyomtatványt pontosan kitöltve és aláírva,
- hozzátartozói nyugellátás (özvegyi nyugdíj, illetve árvaellátás) esetén a Magyar Államkincstár Központjához,
- egyéb esetben a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalhoz, vagy a Magyar Államkincstár Központjához kell benyújtani.
A kérelem elektronikus úton is előterjeszthető ezen a nyomtatványon.
Jogorvoslati lehetőség
A méltányossági jogkörben hozott döntések ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye, amelyet az érintett lakóhelye szerint illetékes Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál kell előterjeszteni.
2020. március 1-jétől megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok, helyettük elsőfokon a törvényszékek, másodfokon a Kúria járnak majd el a közigazgatási és munkaügyi perekben.
A keresetben már nem csak semmisségi okra lehet hivatkozni, az Alkotmánybíróság Alaptörvény-ellenesnek minősítette az erről szóló korábbi törvényi korlátozást, így a Tny. 95/A. § (2) bekezdését hatályon kívül helyezte a törvényhozó.
Részleteiben erről ebben a posztomban olvashat.
Jogszabályi rendelkezések
A méltányossági nyugdíjemelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket a posztom végén találja.
III.
A méltányossági nyugdíj és a méltányossági nyugdíjemelés mellett a nyugdíjtörvény lehetővé teszi egyszeri segély kérelmezését is a nyugellátásban (öregségi nyugdíjban, ideértve a nők kedvezményes nyugdíját is, valamint hozzátartozói nyugellátásban - így özvegyi nyugdíjban, árvaellátásban) részesülő személyek részére.
Egyszeri segélyt az a nyugellátásban részesülő személy kérhet, aki a létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe kerül, és a havi bevétele nem haladja meg a 75 ezer forintot, ha közeli hozzátartozójával közös háztartásban él, vagy a 85 ezer forintot, ha egyedül él.
Egyszeri segélyt évente egyszer lehet igényelni az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivataltól. A kérelmet a Magyar Államkincstár Központja bírálja el hozzátartozói nyugellátás esetén, vagy olyan rendkívül indokolt esetben, amikor a feltételek hiányában is engedélyezhető egyszeri segély méltányosságból történő kifizetése.
Egyszeri segély engedélyezésére az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor. A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét (katasztrófa vagy elemi csapás bekövetkeztének igazolása, egészségi állapotról, közeli hozzátartozó egészségi állapotáról, gyógyszerköltségről, közüzemi díj elmaradásról szóló igazolás, stb.).Az egyszeri segélyt kérelmező személynek a kérelmében nyilatkoznia kell a havi jövedelméről is. A kérelem elektronikus úton is benyújtható.
Előnyben kell részesíteni a kérelmezőt, ha az egyszeri segélyt katasztrófa, elemi csapás, közeli hozzátartozó halála, illetvea kérelmező vagy közeli hozzátartozója betegsége miatt igényli. A kérelem elbírálásánál figyelembe kell venni a kérelmezővel közös háztartásban élő, jövedelemmel nem rendelkező eltartottak számát is.
Egyszeri segély évente csak egy alkalommal állapítható meg, az összege nem lehet kevesebb 15.000 forintnál, de nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott tárgyévi legkisebb összegének (ami 2020-ban változatlanul 28.500 forint) másfélszeresét. Így 2020-ban az egyszeri segély minimum 15.000 forint, maximum 42.750 forint lehet.
A Magyar Államkincstár Központja rendkívül indokolt esetben engedélyezheti egyszeri segély méltányosságból történő kifizetését azzal, hogy az engedélyezett segély összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott - az évközi emelésekkel növelt - legkisebb összegének háromszorosát (2020-ban a 85.500 forintot).
A méltányossági jogkörben hozott döntések ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye.
Ki kérhet egyszeri segélyt?
Az a nyugellátásban részesülő személy, aki a létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe kerül, és a havi bevétele nem haladja meg
- a 75 ezer forintot, ha közeli hozzátartozójával közös háztartásban él, vagy
- a 85 ezer forintot, ha egyedül él.
Katasztrófa, elemi csapás, közeli hozzátartozó halála vagy betegsége, illetve a kérelmező betegsége esetén előnyben kell részesíteni a kérelmet.
Az egyszeri segély összege
Egyszeri segély évente csak egy alkalommal állapítható meg, az összege nem lehet kevesebb 15.000 forintnál, de nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott tárgyévi legkisebb összegének másfélszeresét.
A Magyar Államkincstár Központja rendkívül indokolt esetben engedélyezheti egyszeri segély méltányosságból történő kifizetését azzal, hogy az engedélyezett segély összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott - az évközi emelésekkel növelt - legkisebb összegének háromszorosát (2020-ban változatlanul a 85.500 Ft-ot).
Az egyszeri segély összege legalább 15 ezer forint, legfeljebb 42.750 forint lehet.
Kivételesen indokolt esetben az egyszeri segély maximum 85.500 forint is lehet.
Illetékes hatóság
Az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye, telephelye szerint illetékes kormányhivatal jár el alapesetben.
Viszont a Magyar Államkincstár Központja nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként jár el az egyszeri segéllyel kapcsolatos ügyekben
a) hozzátartozói nyugellátás esetén,
vagy
b) rendkívül indokolt esetben, amikor a feltételek hiányában is engedélyezheti egyszeri segély méltányosságból történő kifizetését azzal, hogy az engedélyezett segély összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott - az évközi emelésekkel növelt - legkisebb összegének háromszorosát,
vagy
c) ha a kérelmet közvetlenül hozzá vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz nyújtották be.
Az előnyben részesítés szabályai
Előnyben kell részesíteni a kérelmezőt, ha az egyszeri segélyt
- katasztrófa,
- elemi csapás,
- közeli hozzátartozó halála, illetve
- a kérelmező vagy közeli hozzátartozójának betegsége miatt igényli.
A kérelem elbírálásánál figyelembe kell venni a kérelmezővel közös háztartásban élő, jövedelemmel nem rendelkező eltartottak számát is.
Kizárások
Nem állapítható meg egyszeri segély annak a személynek, aki
- előzetes letartóztatásban van,
- szabadságvesztés büntetését tölti, vagy
- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 57. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontja szerinti tartós bentlakásos intézményben él, vagy
- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) szerinti otthont nyújtó ellátásban részesül, illetőleg
- javítóintézetben van elhelyezve.
Egyszeri segély iránti kérelem
Egyszeri segélyt évente egyszer lehet igényelni.
Egyszeri segély engedélyezésére az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor.
A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét (katasztrófa vagy elemi csapás bekövetkeztének igazolása, egészségi állapotról, közeli hozzátartozó egészségi állapotáról, gyógyszerköltségről, közüzemi díj elmaradásról szóló igazolás, stb.).
Az egyszeri segély ezen a nyomtatványon igényelhető.
A segély iránti kérelem elektronikus úton is beadható ezen a nyomtatványon.
Az egyszeri segélyt kérelmező személynek a kérelmében nyilatkoznia kell a havi jövedelméről is.
A nyomtatványt pontosan kitöltve és aláírva az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye, telephelye szerint illetékes kormányhivatalnak kell benyújtani.
Viszont a Magyar Államkincstár Központja nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként jár el az egyszeri segéllyel kapcsolatos ügyekben
a) hozzátartozói nyugellátás esetén,
vagy
b) rendkívül indokolt esetben, amikor a feltételek hiányában is engedélyezheti egyszeri segély méltányosságból történő kifizetését azzal, hogy az engedélyezett segély összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott - az évközi emelésekkel növelt - legkisebb összegének háromszorosát,
vagy
c) ha a kérelmet közvetlenül hozzá vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz nyújtották be.
Jogorvoslati lehetőség
A méltányossági jogkörben hozott döntések ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye, amelyet az érintett lakóhelye szerint illetékes Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál kell előterjeszteni.
2020. március 1-jétől megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok, helyettük elsőfokon a törvényszékek, másodfokon a Kúria járnak majd el a közigazgatási és munkaügyi perekben.
A keresetben már nem csak semmisségi okra lehet hivatkozni, az Alkotmánybíróság Alaptörvény-ellenesnek minősítette az erről szóló korábbi törvényi korlátozást, így a Tny. 95/A. § (2) bekezdését hatályon kívül helyezte a törvényhozó.
Részleteiben erről ebben a posztomban olvashat.
Jogszabályi rendelkezések
Az egyszeri segélyre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket a posztom végén találja.
IV.
Tartozás mérséklése, elengedése, fizetési kedvezmény engedélyezése iránti eljárás
A Kincstár Központ, illetőleg a Kincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által előírt tartozás esetén a tartozás mérséklése, elengedése, valamint részletfizetés, fizetési halasztás (vagyis bármilyen fizetési kedvezmény) engedélyezése iránti kérelmet a Kincstár Központhoz kell benyújtani (postacím: Magyar Államkincstár Központ 1916 Budapest).
Ha a tartozást járási hivatal vagy kormányhivatal írta elő, akkor fizetési kedvezmény engedélyezésére irányuló ügyekben az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye, telephelye szerint illetékes kormányhivatal jár el. A kérelmet az illetékes kormányhivatal elnevezését feltüntetve a 1916 Budapest postacímre kell benyújtani.
A kérelmet ezen a nyomtatványon nyújthatja be a fizetési kedvezményt kérelmező személy.
FIGYELEM! A tartozás mérséklése, elengedése, illetőleg bármilyen fizetési kedvezmény engedélyezése iránti kérelemre induló méltányossági eljárás illetékköteles!
Az illetékfizetési kötelezettséget a következőképpen kell teljesíteni:
1) A Kincstár Központ és a Kincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által előírt követelésekkel kapcsolatos ügyekben az illetéket illetékbélyeg formájában kell leróni (az adatlapon kijelölt helyre kell ragasztani). Az illeték mértéke 3000 forint.
Eljárási illeték külföldi bankszámláról – az eljárás megindítását megelőzően – a NAV Adóhatósági eljárási illetékhez kapcsolódó befizetések bevételi számlájára, a HU97-10032000-01076064-00000000 IBAN (nemzetközi) bankszámlaszámra történő átutalással fizethető meg.
Az átutalás közleményében a törzsszámot, valamint az ügyfél adóazonosító jelét, adóazonosító jel hiányában a személyes adatait (név, születési idő, születési hely, anyja neve) fel kell tüntetni annak érdekében, hogy a befizető személye azonosítható legyen.
Az átutalás tényét bizonyító iratot a tartozás mérséklése, elengedése, fizetési kedvezmény engedélyezése iránti kérelemhez kell mellékelni.
2) Kormányhivatal vagy járási hivatal által előírt követelésekkel kapcsolatos ügyekben illetékbélyeg nem alkalmazható, a 3000 forint illetéket az eljárás megindítását megelőzően
- készpénz-átutalási megbízás útján (postai csekken), vagy
- ha a járási hivatalban vagy a kormányablakban erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg bankkártyával vagy készpénzzel, vagy
- az eljárás megindítását megelőzően átutalással, az átutalás közlemény rovatában a kormányablakokról szóló kormányrendeletben meghatározott adatok feltüntetésével
kell megfizetni a Kincstár által vezetett 10032000-01012107 számú Eljárási illetékbevételi számla javára.
Természetesen illetékmentesség is kérhető, ennek feltételeit a kérelmező nyomtatvány tájékoztató része tartalmazza.
Az összefoglaló frissítésének időpontja: 2020. február 7.
A vonatkozó jogszabályi rendelkezések
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.)
66. § (1) Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a kormányrendeletben meghatározott nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv méltányosságból
a) az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy, a megváltozott munkaképességű özvegy és az árva részére kivételes nyugellátást (a továbbiakban együtt: kivételes nyugellátás) állapíthat meg,
b) az a) pontban meghatározott személyek, illetőleg a 47. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti feltétellel - rendelkező özvegy részére kivételes nyugellátás-emelést, illetőleg a 6. § szerinti nyugellátásban részesülő személyek részére egyszeri segélyt engedélyezhet.
(2) A kivételes nyugellátás összegét a kérelmező magán-nyugdíjpénztári tagságára tekintet nélkül kell megállapítani.
Az e §-ban hivatkozott törvényhelyek:
47.§ (2) Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakor
… c) házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.
6. § (1) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó saját jogú nyugellátások
a) az öregségi nyugdíj.
(2) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátások
a) az özvegyi nyugdíj,
b) az árvaellátás,
c) a szülői nyugdíj,
d) a baleseti hozzátartozói nyugellátások,
e) az özvegyi járadék.
(4) Ha jogszabály kivételt nem tesz,
a) a saját jogú mezőgazdasági szövetkezeti járadékra, mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékra és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok sajátjogú növelt összegű járadékára az öregségi nyugdíjra,
b) a hozzátartozói jogon szerzett mezőgazdasági szövetkezeti járadékra, mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékra és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok hozzátartozói jogon szerzett növelt összegű járadékára a hozzátartozói nyugellátásokra
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) Korm.rendelet (TnyR.)
Illetékes hatóságok
Kivételes nyugellátás:
3.§ (5) A Központ nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként jár el
a) a kivételes nyugellátás megállapításával kapcsolatos ügyekben, ideértve a továbbtanuló árva árvaellátásának kivételes meghosszabbítását is.
Kivételes nyugellátás-emelés és egyszeri segély:
3.§ (3) Az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye, telephelye szerint illetékes kormányhivatal jár el
a) a kivételes nyugellátás-emeléssel és az egyszeri segéllyel kapcsolatos ügyekben az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel.
(5) A Központ nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként jár el
b) a kivételes nyugellátás-emeléssel és az egyszeri segéllyel kapcsolatos ügyekben
ba) hozzátartozói nyugellátás esetén,
bb) a 72/B. § (20) bekezdés szerinti esetben, vagy
bc) ha a kérelmet hozzá vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz nyújtották be.
Eljárási szabályok
72/B. § (1) A kivételes nyugellátás megállapítása, a kivételes nyugellátás-emelés és az egyszeri segély megállapítása iránti eljárás - az (1c) bekezdésben meghatározottak kivételével - kérelemre indul.
(1a) A kérelmet a Központ által - az elektronikus űrlap tekintetében a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszterrel egyetértésben - e célra rendszeresített, és a Kincstár honlapján, továbbá a kormányzati portálon közzétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani. Az adatlapok és elektronikus űrlapok adattartalmát a 6. számú melléklet határozza meg.
(1b) A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek a kivételes nyugellátás megállapítását, a kivételes nyugellátás-emelést, illetve az egyszeri segély megállapítását indokolják.
(1c) Ha a tizenhat év alatti gyermek árvaellátás iránti igényét amiatt utasítják el, mert az elhunyt jogszerző a szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, a kivételes árvaellátás megállapítása iránti eljárást hivatalból meg kell indítani.
(1d) Kivételes nyugellátás, kivételes nyugellátás-emelés és egyszeri segély a költségvetési előirányzat-keretre tekintettel állapítható meg. A felhasználható költségvetési előirányzat-keret megosztását a Központ határozza meg.
(1e) Ha a kormányhivatal megállapítja, hogy a kérelmező nem felel meg az általa engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés, illetve egyszeri segély feltételeinek, de a (20) bekezdés szerinti feltételek fennállnak, a kérelmet az iratokkal együtt megküldi a Központnak.
(1f) Ha a Központ hatáskörébe tartozó ügyekben a különös méltánylást érdemlő körülmények fennállásának megítélése érdekében helyszíni szemlét kell tartani, a helyszíni szemlét a kormányhivatal - a megkereséstől számított húsz napon belül - folytatja le, és annak eredményéről haladéktalanul értesíti a Központot.
(2) Nem állapítható meg kivételes nyugellátás, és nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés, illetve egyszeri segély annak a személynek, aki előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, vagy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 57. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontja szerinti tartós bentlakásos intézményben él, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) szerinti otthont nyújtó ellátásban részesül, illetőleg javítóintézetben van elhelyezve.
(3) A kivételes nyugellátást minden szempontból úgy kell tekinteni, mintha az - a jogosultsági feltételek megléte esetén - jogszerűen megilletné az ellátásban részesülőt. Kivételes nyugellátás megállapítása meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltételekhez kötötten is engedélyezhető.
(4) A Tny. 66. §-a alapján akkor állapítható meg
a) kivételes öregségi nyugdíj, ha a kérelmező rendelkezik a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő legalább felével,
b) kivételes özvegyi nyugdíj, árvaellátás, ha a jogszerző rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő, vagy a Tny. 46. §-ában meghatározott szolgálati idő legalább felével, és az özvegy, illetve árva megfelel az özvegyi nyugdíjra, illetve árvaellátásra való jogosultság feltételeinek,
továbbá a kérelmező nem részesül az Szt. 4. § (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátásban, ide nem értve az időskorúak járadékát.
(5) Rendkívül indokolt esetben kivételes árvaellátás megállapítható akkor is, ha
a) az elhunyt az előírt szolgálati idő felével sem rendelkezett,
b) az árva középfokú iskolában nem nappali rendszerű iskolai oktatásban vesz részt, vagy felsőoktatási intézményben nem nappali képzésben folytat tanulmányokat,
c) az árva az elhunyt jogszerző halálakor a 16. életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem töltötte be, és egészségi állapota - a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényben foglaltak szerint - legfeljebb 30 százalékos,
d) az elhunyt jogszerző Magyarországon nem szerezte meg a jogosultsághoz szükséges szolgálati időt, az árva alapvető szükségleteinek a biztosítása veszélyeztetve van, és az árvaellátásra való jogosultság fennállása a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek vagy szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény alapján figyelembe vehető szolgálati időre vonatkozó adatoknak a beérkezéséig nem bírálható el, vagy
e) az árva 25 évesnél idősebb, de 27 évesnél fiatalabb, és felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanulmányokat folytat.
(5a) Az (5) bekezdés c) pontja alapján megállapított kivételes árvaellátást meg kell szüntetni, ha az árva már nem megváltozott munkaképességű.
(6) Az (5) bekezdés d) pontja alapján kivételes árvaellátás az árvaellátás iránti kérelem elbírálásának időtartamára állapítható meg. Az (5) bekezdés d) pontja alapján megállapított kivételes árvaellátás folyósított összege előlegnek minősül, ha az árvaellátásra való jogosultságot megállapítják.
(7) Az (5) bekezdés e) pontja alapján kivételes árvaellátás a felsőoktatási intézményben első nappali alap- és mester- vagy osztatlan képzésben folytatott, az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányok idejére, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési időt meg nem haladóan, legfeljebb az árva 27. életévének betöltéséig állapítható meg. Az e bekezdésben foglaltak szerint méltányosságból a 25. életévét betöltött személy korábban megállapított árvaellátásának meghosszabbítása is engedélyezhető.
(8) A kivételes nyugellátás engedélyezett összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének másfélszeresét, de nem lehet kevesebb annak ötven százalékánál. Az engedélyezett összeg megállapításánál figyelemmel kell lenni a hiányzó szolgálati idő tartamára.
(8a) A Központ a kivételes nyugellátást megállapító határozatát közli a nyugellátás ügyében egyébként illetékes nyugdíj-megállapító szervvel, amely a kivételes nyugellátás megállapítását követően ellátja a nyugdíj-megállapító szerv hatáskörébe tartozó feladatokat.
(8b) A kivételes nyugellátást kérelemre meg kell szüntetni. A kivételes saját jogú nyugellátás mellett szerzett, a Tny. 22/A. §-a szerinti növelést a kivételes nyugellátás megszüntetését követően is meg kell állapítani, illetve azt a 68. § szerint folyósítani kell, ha a jogosultnak később saját jogú nyugellátást - ide értve a kivételes nyugellátást is - állapítanak meg.
(9) A Tny. 66. §-a alapján a nyugellátásban részesülő számára kivételes nyugellátás-emelés akkor állapítható meg, ha a folyósított nyugellátás és az Szt. 4. § (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt, számára esetlegesen folyósított rendszeres pénzellátás - ide nem értve az időskorúak járadékát - együttes havi összege nem haladja meg a 85 000 forintot.
(10) A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezése esetén a mezőgazdasági szövetkezeti járadékot, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékot és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékát akkor kell társadalombiztosítási nyugellátásnak tekinteni, ha az ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
(11) A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésénél előnyben kell részesíteni
a) férfiak esetében a 35 évnél, nők esetében a 30 évnél több szolgálati idővel rendelkező személyt,
b) a 70 éven felüli személyt,
c) azt a kérelmezőt, aki saját háztartásában vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket nevelt, és
d) azt a személyt, aki kivételes nyugellátás-emelésben korábban nem részesült.
(12) A kivételes nyugellátás-emelés összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének 25%-át, de nem lehet kevesebb annak 10%-ánál.
(13) Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés a nyugellátás megállapítását, továbbá a korábbi kivételes nyugellátás-emelést követő 3 éven belül.
(15) A nyugellátásban részesülő személy részére egyszeri segély akkor állapítható meg, ha a kérelmező olyan élethelyzetbe kerül, amely létfenntartását veszélyezteti.
(16) Előnyben kell részesíteni a kérelmezőt, ha az egyszeri segélyt katasztrófa, elemi csapás, közeli hozzátartozó halála, illetve a kérelmező vagy közeli hozzátartozójának betegsége miatt igényli. A kérelem elbírálásánál figyelembe kell venni a kérelmezővel közös háztartásban élő, jövedelemmel nem rendelkező eltartottak számát is.
(17) Az egyszeri segély akkor engedélyezhető, ha a kérelmező Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti havi jövedelme nem haladja meg
a) a 75 000 forintot, ha a kérelmező közeli hozzátartozójával közös háztartásban él,
b) a 85 000 forintot, ha a kérelmező egyedül él.
(18) Az egyszeri segélyt kérelmező személynek a kérelmében - az (1b) bekezdésben meghatározottakon túl - nyilatkoznia kell az Szt. 4. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti havi jövedelméről is.
(19) A kérelmező számára egyszeri segély évente csak egy alkalommal állapítható meg. Az egyszeri segély összege nem lehet kevesebb 15 000 forintnál, de nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének másfélszeresét.
(20) A Központ rendkívül indokolt esetben
a) a (9) és (13) bekezdésekben meghatározott feltételek hiányában is engedélyezheti a nyugellátás méltányosságból történő emelését azzal, hogy nem engedélyezhető emelés, ha a nyugellátás és a (9) bekezdés szerinti rendszeres pénzellátás havi összege meghaladja a 90.000 forintot,
b) a (17) bekezdésben meghatározott feltétel hiányában, illetőleg a (19) bekezdésben foglaltaktól eltérően is engedélyezheti egyszeri segély méltányosságból történő kifizetését azzal, hogy az engedélyezett segély összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott - az évközi emelésekkel növelt - legkisebb összegének háromszorosát,
c) a (7) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában is engedélyezheti a folyósított árvaellátás méltányosságból történő meghosszabbítását.
6. számú melléklet a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez
A kivételes nyugellátás megállapítása, a kivételes nyugellátás-emelés engedélyezése és az egyszeri segély engedélyezése iránti kérelem benyújtására szolgáló nyomtatvány és elektronikus űrlap adattartalma
1. A kérelmező természetes személyazonosító adatai, társadalombiztosítási azonosító jele, lakóhelye, tartózkodási helye, elérhetősége és a magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adatok.
2. Kivételes hozzátartozói nyugellátás kérelmezése esetén az elhunyt jogszerző természetes személyazonosító adatai, társadalombiztosítási azonosító jele, utolsó lakóhelye, tartózkodási helye és a magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adatok, az elhunyt jogszerző halálának időpontja, továbbá az igénylő és az elhunyt jogszerző közötti, a kérelem alapját jelentő hozzátartozói viszonyra, valamint kivételes árvaellátás igénylése és továbbtanuló árva árvaellátásának kivételes meghosszabbítása esetén a tanulmányok folytatására vonatkozó adatok.
3. A kérelem teljesítését alátámasztó, különös méltánylást érdemlő körülmények, és a 72/B. § (2) bekezdése szerinti körülményekről szóló nyilatkozat.
4. Kivételes nyugellátás-emelés esetén az Szt. 4. § (1) bekezdésének i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásokról és azok összegéről szóló nyilatkozat.
5. Egyszeri segély esetén a kérelmező - az Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti - havi jövedelméről szóló nyilatkozat.
6. A folyósítási cím, illetve pénzforgalmi számla azonosításához szükséges adatok.
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Szt.)
A rendszeres pénzellátások felsorolása
Szt. 4.§ (1) i) rendszeres pénzellátás:
a táppénz,
a csecsemőgondozási díj,
az örökbefogadói díj,
a gyermekgondozási díj,
az öregségi nyugdíj,
a korhatár előtti ellátás,
a szolgálati járandóság,
a táncművészeti életjáradék,
az átmeneti bányászjáradék,
a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai,
az öregségi járadék,
a munkaképtelenségi járadék,
az özvegyi járadék,
a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék,
az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -,
a baleseti táppénz,
a hozzátartozói baleseti nyugellátás,
az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás,
a bányászok egészségkárosodási járadéka,
a rokkantsági járadék,
a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai,
a gyermekgondozást segítő ellátás,
a gyermekgondozási segély,
a gyermeknevelési támogatás,
az időskorúak járadéka,
a foglalkoztatást helyettesítő támogatás,
az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás,
a gyermekek otthongondozási díja,
az ápolási díj,
a tartós ápolást végzők időskori támogatása,
a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék,
a közszolgálati járadék, valamint
az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás.
A jövedelem meghatározása (egyszeri segélyhez)
Szt. 4. § (1) E törvény alkalmazásában
a) jövedelem: - az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel, valamint figyelemmel az (1b) és (1c) bekezdésben foglaltakra - az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett
aa) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szjatv.) szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a Szjatv. 1. számú melléklete szerinti adómentes bevételt, és
ab) azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény vagy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni;
(1a) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően e törvény alkalmazásában nem minősül jövedelemnek
1. a rendkívüli települési támogatás, valamint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, a gyógyszerkiadások viseléséhez és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás,
2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,
3. az anyasági támogatás,
4. a nyugdíjprémium, egyszeri juttatás és a szépkorúak jubileumi juttatása,
5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,
6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,
7. az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzésnek, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzésnek, valamint a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (a továbbiakban: háztartási munka) a havi ellenértéke,
8. a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj,
9. az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás,
10. a szociális szövetkezet, valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel,
11. az életvitelszerűen lakott ingatlan eladása, valamint az életvitelszerűen lakott ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog átruházása esetén az eladott ingatlan, illetve átruházott vagyoni értékű jog ellenértékének azon része, amelyből az eladást vagy átruházást követő egy éven belül az eladó vagy átruházó saját, vagy közeli hozzátartozója életvitelszerű, tényleges lakhatásának célját szolgáló ingatlan vagy vagyoni értékű jog vásárlására kerül sor,
12. az elengedett tartozás, illetve a megszűnt kötelezettség, ha a tartozás elengedésére vagy a kötelezettség megszűnésére a természetes személyek adósságrendezési eljárásában, továbbá közüzemi szolgáltatás szolgáltatója, illetve pénzügyi intézmény által, az adós megélhetését veszélyeztető szociális helyzete miatt került sor,
13. az Szjatv. 7. § (1) bekezdés b)-z) pontja szerinti bevétel.
(1b) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.
(1c) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.
Kérelem kivételes nyugellátás megállapítására
Kérelem kivételes nyugellátás-emelésre
Kérelem egyszeri segély iránt
Kérelem árvaellátás méltányosságból történő továbbfolyósításához
Fizetési kedvezmény iránti kérelem
