Hogyan állapítják meg az özvegyi nyugdíjat, ha az elhunyt még nem volt nyugdíjas?

Hogyan állapítják meg az özvegyi nyugdíjat, ha az elhunyt még nem volt nyugdíjas?

Hogyan számítják ki az özvegyi nyugdíj összegét akkor, ha az elhunyt házastárs, élettárs még nem volt nyugdíjas?

K Küldés K Nyomtatás
Ha ismerni akarja a jogait és lehetőségeit az özvegyi nyugdíjjal kapcsolatban, iratkozzon fol az INGYENES heti hírlevelemre!

 

Nagyon sokan nincsenek tisztában azzal, hogy az özvegyi nyugdíjnak két alapfeltétele van.

 

Az egyik alapfeltétel szerint az elhunyt házastársnak (élettársnak) megfelelő hosszúságú szolgálati időt kellett szereznie, amelynek alapján részére megállapítható volt

 

a) olyan saját jogú öregségi nyugellátás, amely a halála pillanatában megillette (ha már nyugdíjas volt), vagy

b) megállapítható lett volna olyan öregségi nyugdíj, amely a halála pillanatában megillette volna (ha még nem töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárát).

 

A másik alapfeltétel az özvegy helyzetére vonatkozik, amellyel most ebben az összefoglalóban nem foglalkozom, de megtalálják az összes szükséges információt az özvegyi nyugdíjról szóló összefoglaló sorozatomban

 

A legtöbb kérdést az olyan helyzetekkel kapcsolatban kaptam, amikor az elhunyt még nem volt saját jogú nyugdíjas.

 

Kedves Olvasóim nem értették, hogyan lehet kiszámítani ilyenkor azt a (virtuális) öregségi nyugdíjat, amely az elhunytat a halála pillanatában megillette volna.

A még nem öregségi nyugdíjas elhunyt szempontjából a törvény azt a feltételt írja elő, hogy a halála pillanatában rendelkezzen az ő saját nyugdíjjogosultságához szükséges szolgálati idővel.

Az általános szabályok szerint az öregségi teljes nyugdíjhoz minimum 20 év, az öregségi résznyugdíjhoz minimum 15 év szolgálati idő szükséges. Az özvegyi nyugdíj szempontjából azonban a még öregségi nyugdíjban nem részesülő elhunyt által szerzett szolgálati időt más szabályok szerint kell figyelembe venni.

A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, a Tny. rendelkezése  szerint ha az elhunyt jogszerző

a) öregségi nyugdíjban nem részesült, valamint

b) az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, és szolgálati ideje nem éri el a huszonöt évet, akkor

a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeget a Tny. 2. számú mellékletben foglaltak helyett (ami az öregségi nyugdíjak kiszámítása során alkalmazandó szorzószámokat tartalmazza) a Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) kormányrendelet 3. számú mellékletében meghatározott szorzószámokkal kell megállapítani.

Ez utóbbi táblázat azt tartalmazza, hogy milyen szorzószámokkal kell a nyugdíjkorhatár betöltése előtt elhunyt személy képzetes, virtuális nyugdíját megállapítani, ha csak rövid szolgálati időt szerzett a halála előtt (2 évnél kevesebb időtől 25 évig), attól függően, hogy hány éves korában hunyt el (itt ötéves korcsoportokra bontva változnak a szorzók).

Ha a nyugdíjkorhatárt be nem töltött, nyugdíjban nem részesülő elhunyt több, mint 25 év szolgálati időt szerzett, a Tny. 2. számú mellékletében szereplő általános nyugdíjszorzókat kell akalmazni.

A törvény az özvegyi nyugdíj alapjául szolgáló öregségi nyugdíj számítása tekintetében az általános szabályoktól eltérő két fontos kedvezményt ad a szolgálati időt illetően:

a) az özvegyi nyugdíjra történő jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot is, ami alatt az elhunyt jogszerző rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült,

b) szolgálati időként kell figyelembe venni időpontra tekintet nélkül a felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott - legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges - tanulmányok idejét. (Az általános szabály szerint az öregségi nyugdíjhoz csak az 1998. január 1-je előtti tanulmányi idő minősül szolgálati időnek.)

A virtuális nyugdíj alapja az elhunytnak az 1988. január 1. után szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező kereseteiből számított nettó átlagkeresete (ez megegyezik az általános szabályozással).

Az özvegyi nyugdíj számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg nem lehet kisebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegénél (28.500 Ft-nál 2017-ben), kivéve két esetet:

- ha az özvegyi nyugdíj kiszámítása során figyelembe vett szolgálati idő az arányos elismerés miatt nem éri el a jogosultsághoz előírt szolgálati időt, vagy

- ha az özvegyi nyugdíj számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg alapját képező átlagkereset az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el, a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg azonos az alapját képező havi átlagkereset összegével. (Vagyis ha pl. 23.700 Ft-ra jön ki a számított nettó átlagkereset, akkor ez lesz az özvegyi nyugdíj alapja, nem pedig az öregségi nyugdíj legkisebb összege, azaz 28.500 Ft.)

Vagyis összefoglalva mi történik abban az esetben, ha az elhunyt fiatal volt és még nem is szerezhetett megfelelő tartamú szolgálati időt?

 

Ebben az esetben a következő kiegészítő szabályok alapján lehet az özvegy özvegyi nyugdíjra jogosult:

a) ha az elhunyt 22 éves életkora betöltését megelőzően halt meg, és az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül szolgálati időt szerzett (bármennyit), VAGY összesen legalább két év szolgálati időt szerzett (függetlenül az iskolai tanulmányai befejezésétől), vagy

b) ha a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év szolgálati időt szerzett, vagy

c) ha a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év szolgálati időt szerzett, vagy

d) ha a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év szolgálati időt szerzett, vagy

e) ha a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év szolgálati időt szerzett, vagy

f) ha  a 45 éves életkor betöltését követően, de az 55 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 15 év szolgálati időt szerzett.

Ha az elhunyt 25 évnél

- rövidebb szolgálati időt szerzett (vagy pont 25 évet), akkor a végrehajtási rendelet melléklete szerint,

- hosszabb szolgálati időt szerzett, akkor a törvény melléklete szerint

kell kiszámítani a virtuális nyugdíját (vagyis azt a nyugdíjat, ami a halála időpontjában megillette volna).

További fontos kiegészítő szabály, hogy az özvegyi nyugdíjra való jogosultságot az is megalapozza, ha az elhunyt a szükséges szolgálati időt nem szerezte ugyan meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, ÉS ezt követően szolgálati idejében a haláláig harminc napnál hosszabb megszakítás nem volt. (E harminc napba nem kell beszámítani a keresőképtelenség - jellemzően a táppénz folyósításának - idejét.)

Jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot is, amely alatt az elhunyt  akár baleseti, akár "rendes" rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.

Az özvegyi nyugdíjjal kapcsolatos összes, 2017-ben is érvényes szabályt elolvashatják ez erről szóló átfogó sorozatomban.

Iratkozzanak föl az ingyenes hírlevelemre, hogy ne  maradjanak le semmilyen fejlemlényről a nyugdíjak, a hozzátartozói nyugellátások és a hasonló ellátások tekintetében!

 

A NyugdíjGuru Facebook-oldalam megosztásával és lájkolásával minden kedves Olvasóm hozzájárulhat ahhoz, hogy olyan kritikus tömeget érjünk el együtt, amelynek a hangjára már oda kell figyelnie a kormányzatnak. Több százezer támogató véleménye a gyorsan öregedő magyar társadalom nyugdíjrendszerének javítása érdekében meggyőződésem szerint már nem hagyható figyelmen kívül.

Üdvözlettel,

Dr.Farkas András

NyugdíjGuru News

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...