Cikkek a következő címkével: 'felosztó-kirovó rendszer fenntarthatatlansága'

Ha áll egy gyönyörű trópusi tengerparton és megszólal a szökőár-riadó szirénája, mit csinál? Pánikszerűen menekül, mert tudja, hogy a szökőár elől a parton nincs menekvés. Ehhez képest mit teszünk, ha felénk süvít a demográfiai öregedés szökőárja? Semmit. Tovább

Baján folytatódik a NyugdíjGuru Roadshow február 25-én 18 órakor a Bácskai Kultúrpalotában. Regisztráljanak mielőbb, szeretettel várom Önöket! Tovább

Az ATV Esti Start című műsorában 2015. november 20-án Péterfi Judit vendégeként a nyugdíjrendszer helyzetéről, a jövő évi nyugdíjemelésről, a folyó finanszírozású nyugdíjrendszer fennarthatóságát veszélyeztető fejleményekről beszéltem. Tovább

Lesz-e nyugdíjunk? Az öregek eltartása az egész emberi történelem folyamán éppen úgy a család feladata volt, ahogyan a gyermeknevelés. Ezt a feladatot vette át 130 évvel ezelőtt történelmi kényszerek hatására az állam. A korábbi családi kötelezettséget központosították, így jött létre a felosztó-kirovó elvre épített társadalombiztosítás. Nagyon egyszerű a nyugdíjrendszer működése: az állam kirója a mindenkori dolgozó nemzedékekre a járulékokat, s az ebből befolyó bevételt szétosztja az idősek között. A rendszer a nemzedékek közötti hallgatólagos bizalmi szerződésre épül és akkor működik jól, ha sokan fizetnek járulékot és kevés idősnek kell nyugdíjat folyósítani. Ez volt a helyzet a társadalombiztosítás hajnalán. Azóta gyökeresen megváltoztak a körülmények, ami komolyan veszélyteti a nyugdíjrendszer jövőjét.  A népesedési folyamatok megfordultak: öregszik a társadalom mindenütt Európában,... Tovább

Ideálisan akkor működhet egy ilyen rendszer, ha nagyon sok az aktív járulékfizető, akiknek viszonylag kevés járulékot kell fizetniük (így nem alakul ki fizetési ellenérdekeltség), s az így befolyt bevételt viszonylag kevés nyugdíjas között kell felosztani (mert a várható élettartam nem túl magas), akik így egyénenként magas ellátást kaphatnak, amíg csak - nem túl sokáig - élnek. Alig százhúsz évvel ezelőtt, ennek a Bismarck nevével fémjelzett megoldásnak az európai terjedése idején pont ilyen volt a helyzet. Azóta azonban a feje tetejére állt a világ - Magyarországon is. Látszólag nincs semmi baj, hiszen jelenleg egy magyar átlagnyugdíjas 1,6-szer annyi elkölthető jövedelemmel rendelkezik, mint egy minimálbéres aktív dolgozó. (A jelenleg kétmillió negyvenezer magyar öregségi nyugdíjas ellátásaiból számított átlagos nyugdíj összege havi 115.786 Ft. Az idén 105.000 Ft minimálbér nettó összege viszont csak... Tovább

Békák a fazékban Világgazdaság - 2014.08.26. Farkas András A szerző a nyugdijguru.hu alapítója   A nemzedékek közötti állami közvetítésű jövedelemáramlásra épülő felosztó-kirovó (pay-as-you-go) rendszer addig működhet jól, amíg sok dolgozó fizet hosszú ideig nyugdíjjárulékot, amiből kevés nyugdíjas részére kell rövid ideig nyugdíjat fizetni. Ezekből a feltételekből ma egy sem teljesül Magyarországon, és a járulékfizetők száma folyamatosan csökken.Demográfiai okok miatt csak a következő tizenöt évben több mint 500 ezer fővel csökken a járulékfizetők száma. 2019-ig 2,1 millió ember éri el a 65 éves nyugdíjkorhatárt, míg csak 1,6 millió fiatal lép ugyanebben az időszakban a munkaerőpiacra. Persze lehet játszadozni azzal, hogy a nyugdíj mértékét a felnevelt gyerekek számához kötjük, de mire a koncepció hatása érződne, addigra a nyugdíjrendszer már régen a fejünkre omlott.  A kivándorlás, a... Tovább

NyugdíjGuru Jazzy Millásreggeli 20140317 1.mp3   NyugdíjGuru Jazzy Millásreggeli 20140317 2.mp3   NyugdíjGuru Jazzy Millásreggeli 20140317 3.mp3   NyugdíjGuru Jazzy Millásreggeli 20140317 4.mp3     Tovább

Dr. Farkas András (www.facebook.com/NyugdijGuru) nyugdíjsorozatának záró adása a Gazdasági Rádióban. A záró (nyolcadik) adás hangfelvétele:  GR8 FA.mp3 Tovább

Nemzedékek közötti bizalmatlanság? Az öregori nyugellátást biztosítani hivatott felosztó-kirovó rendszer a generációközi bizalomra épül. Így ha elegendően sok ember bizalma illan el e rendszer tekintetében, akkor a redisztribúció fenntarthatósága alapjaiban kérdőjeleződik meg. Az aktív dolgozók jövedelmére kivetett járulékokból finanszírozott nyugdíjrendszer hamarosan alkalmatlanná válik az időskori nyugellátás elfogadható szintű biztosítására. Ennek okai többé-kevésbé ismertek: (1) demográfiai átrendeződés (a nagy létszámú magyar baby boomer generáció nyugdíjba vonulása, az aktív korba lépő generáció drámaian alacsony létszáma, a Ratkó-unokák meg nem született generációja); (2) foglalkoztatási átrendeződés (finanszírozási részvételben való ellenérdekeltség, adó- és járulékkötelezettség tömeges és tartós minimalizálása, nem tradicionális foglalkoztatási formák térnyerése); (3) globális... Tovább

Javaslatom egy új, egész Európára kiterjedő nyugdíjrendszerre, amely mindenben eltér a jelenlegi (és a jövőben egyre kevésbé fenntartható) folyó finanszírozású nyugdíjrendszertől. Tovább