Cikkek

Dr Farkas András, a Consequit Group értékesítési vezérigazgatója a Gazdasági Rádió nyugdíjsorozatában. A negyedik adás hangfelvétele:  GR4 FA.mp3 Tovább

Magyarországon ma a hölgyek átlagosan 8-9 évvel hosszabb életre számíthatnak, mint a férfiak. Vagyis a hölgyek a nyugdíjas koruk tekintélyes tartamát szomorúan nagy valószínűséggel özvegyen élik majd meg. Nem elég, hogy a férfiaknál eleve kevesebb átlagos nyugdíjra számíthatnak, hanem e kis nyugdíjból hosszabb ideig is kell megélniük. TB-csapások Nem számíthatunk-e a társadalombiztosítástól több nyugdíjra? Sajnos, nem. A TB nyugdíjrendszerére először a rendszerváltozás mért hatalmas csapást, amikor a járulékot fizető aktív dolgozók tömegei és az utánuk fizetett járulékok egyaránt drámaian megcsappantak, miközben a munkanélküliség elől menekülve vagy a leépítések áldozataként százezrek kerestek az öregségi és rokkantsági nyugdíjrendszerben menedéket. (Ma már sokan bánják közülük...) Sokkal kevesebben fizettek sokkal kevesebb nyugdíjjárulékot, amelynek összegét sokkal több nyugdíjas között... Tovább

Dr Farkas András, a Consequit Group értékesítési vezérigazgatója a Gazdasági Rádió nyugdíjsorozatában. A harmadik adás hangfelvétele:  GR3 FA.mp3 Tovább

A nagy állami elosztórendszerek legfőképpen arra valók, hogy ellensúlyozzák a természetes kiválogatódás nyomását (például úgy, hogy ne pusztuljon el a szegény, a gyönge, az elesett, a beteg vagy az öreg, aki e rendszerek nélkül esélytelen lenne). Miután egyre sikeresebben állunk ellen a természet erejének – a második világháború után született korosztály az első az emberiség történetében, amely számíthat arra, hogy tömegesen megöregszik -, mindenütt egyre mélyülő válságba kerülnek ezek a rendszerek. Egyre többen válnak ugyanis jogosulttá valamilyen részesedésre, azaz egyre többfelé kell osztani az éppen dolgozó minoritás által létrehozott jövedelmek e célra beszedett részét.   A kórház az a hely, ahol azok fekszenek, akik halottak lennének, ha az emberi fejlődés során nem válnánk egyre inkább képessé a természetes kiválogatódás folyamatának felülírására. Ennek persze ára van, mert egyrészt... Tovább

Dr Farkas András, a Consequit Group értékesítési vezérigazgatója a Gazdasági Rádió nyugdíjsorozatában. A második adás hangfelvétele:  GR2 FA.mp3 Tovább

Nyugdíjról és egészségügyről döbbenetes demagógiával lehet hablatyolni bárhol a világon, de kivétel nélkül mindenki belebukik előbb-utóbb, ha nem tesz valamit a valódi fenntarthatóság érdekében. A megalomán politikai szócséplés helyett mielőbb  érdemes kísérletet tenni az alapkérdések újrafogalmazására. Bármely modern öregségi nyugdíjrendszer kapcsán a társadalomnak mindenekelőtt három kérdést kell megválaszolnia:  (1) Mi a cél? Az aktív korban elért életszínvonal legalább egy részének megőrzése nyugdíjasként (ez a járulékfizetéstől függő munkanyugdíj-verzió) vagy az időskori elnyomorodás megakadályozása (ez az adóból finanszírozott állami alapnyugdíj verzió)? (2) Mi az ígéret? Kifizetünk minden jogosultnak egy előre megígért szintű nyugdíjat, függetlenül attól, hogy erre a célra mennyi pénz áll rendelkezésre (ez a szolgálatás-meghatározott, defined benefit, DB változat), vagy csak annyi... Tovább

Dr Farkas András, a Consequit Group értékesítési vezérigazgatója a Gazdasági Rádió nyugdíjsorozatában. Az első adás hangfelvétele: GR1 FA.mp3   Tovább

Jövőbeni esélyeinket mindinkább olyan események határozzák meg, amelyeket egyikünk sem képes személyesen érzékelni.   Az egész világot átfogó folyamatok hatásai egyre közvetlenebb módon alakítják életünket. Az emberi történelemben először számíthatunk tömegesen arra, hogy megöregszünk – és öregen egyre hosszabb ideig élhetünk. Ma még senki nem mer szembenézni azzal, mi történik majd, ha néhány évtizeden belül a lakosság többsége 80-90 éves koráig él majd, miközben szociális ellátórendszereink a múlt században azzal a feltételezéssel épültek ki, hogy az emberek óriási többsége meghal, mire elérné a 60-70 éves életkorát. Egy dolog azonban biztos: az elkerülhetetlen következmények mindegyikének lesz pénzügyi vetülete - s erre időben fel kell készülnünk, ha nem szeretnénk a tömeges öregedés traumáját a tömeges elnyomorodás vírusos fertőzésével súlyosbítani. Amilyen boldog hír mindannyiunknak,... Tovább

Tovább

Kezdjük azzal, hogy a magyar társadalom elöregedése drámai hatással lesz a magyar költségvetésre, mindenekelőtt azonban mindennapjainkra. Az öregedés ugyanis több, pénzügyileg egymást negatívan gerjesztő folyamat eredője. Egyrészt nyugdíjkorúvá érik a Ratkó-generáció – sokkal több lesz a nyugdíjas. Másrészt a nyugdíjkor küszöbén várható további élettartam nálunk is sokkal hosszabb, mint az átlagember gondolná – 20 év a hölgyek és 15 év a férfiak esetében, s e hosszú inaktív élettartam kétévente átlagosan egy hónappal tovább növekszik. Harmadrészt történelmi mélypontra zuhan az ugyanekkor munkaképes korba lépő fiatalok száma – sokkal kevesebb lesz az eltartó, miután a Ratkó-generáció gyermekei megszülettek ugyan (ők a 70-es évek közepén világra jött GYES-nemzedék), az ő gyermekeik, vagyis a Ratkó-generáció unokái azonban csak nagyon kis létszámban. A helyzetet ma még elképzelhetetlen... Tovább