Öregségi nyugdíj

A nyugdíjas minden olyan tényt köteles a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére 15 napon belül írásban bejelenteni, amely a nyugdíj-jogosultságát érinti. E bejelentési kötelezettségeket foglalja össze ez az írásom. Tovább

Nehéz helyzetben vannak azok, akik hamarosan elérik a nyugdíjkorhatárt, és 2010-ben úgy döntöttek, megtartják magánnyugdíj pénztári tagságukat. Hiszen ha továbbra is így határoznak, az aktuális jogszabályok értelmében jelenleg nem juthatnak hozzá megtakarításukhoz.  2010-ig úgy tűnt, a magánnyugdíjpénztári rendszer biztos alapokon áll. A tőkefedezeti elvnek megfelelően a pénztárak a tagok által, a majdani nyugdíjra befizetett összeget befektették, az pedig a hozamok révén szépen növekedett is. A rendszer hosszú távú kifutása viszont nem valósult meg azáltal, hogy az állami kényszer hatására a többség négy éve visszalépett a TB ellátórendszerbe. Mégis, idén január elsejéig úgy tűnt, az a 61 ezer ember hozott jó döntést, akik meghagyták magánnyugdíj pénztári tagságukat. Hiszen nem csak megtarthatták a befizetett pénzüket (ellentétben azokkal, akiknek a megtakarítását elnyelte az állami költségvetés),... Tovább

Új valorizációs szorzók a nyugdíjszámításhoz és a nyugdíjnöveléshez - miért fontos? Megjelent a Kormány 58/2015. (III. 24.) Korm. rendelete a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (TnyR.) módosításáról. A rendelet két melléklete tartalmazza a 2015. évben hatályos valorizációs szorzószámokat: a) a keresetek, jövedelmek beszámítása során alkalmazandó valorizációs szorzószámok (1950-2013. közötti évekre) 2015. január 1-je és december 31-e közötti időponttól megállapításra kerülő nyugellátások esetén, illetve b) a keresetek, jövedelmek beszámítása során alkalmazandó valorizációs szorzószámok 2015. január 1-je és december 31-e közötti időponttól megállapításra kerülő – a Tny. 22/A. § szerinti – nyugdíjnövelés esetén (2011-2013. közötti évekre). A Tny. 101. § (1) bekezdés a) pontjában a Kormány... Tovább

Az öregségi nyugdíjra való jogosultságnak 2015-ben változatlanul hármas előfeltétel-rendszere van:  1) a korhatár betöltése,  2) a megfelelő szolgálati idő megszerzése, valamint  3) a biztosítással járó jogviszony megszüntetése.   Teljes nyugdíj Az öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a) a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és b) legalább 20 év szolgálati időt szerzett, és c) biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll. A teljes nyugdíj összege főszabályként nem lehet kevesebb, mint a mindenkori nyugdíjminimum (az öregségi nyugdíj minimális összege, ami immáron hetedik éve változatlanul havi 28.500 Ft maradt 2015-ben is). Résznyugdíj Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki a) húsz év szolgálati idővel nem rendelkezik, de legalább tizenöt év szolgálati időt szerzett, és b) a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és c) biztosítással... Tovább

  1) Üdülési pályázat Az üdülési pályázat feltételeit és a csatolandó dokumentumok jegyzékét itt találja meg: https://palyazat.erzsebetprogram.hu/?kiiras=165 A pályázat benyújtásakor kötelezően csatolandó melléklet: A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (NYUFIG) által a pályázó nevére kiállított, 2014. évi havi nyugellátás megállapítását tartalmazó igazolás, amelyet a nyugdíjas 2014 januárjában már kézhez kapott. Elnyert támogatás esetén a támogatott 5000 Ft önerő befizetésével veheti igénybe az üdülési szolgáltatást elő-, valamint utószezonban, az alábbiakban jelölt időszakokban: - előszezonban: 2015. június 15. napjáig; - utószezonban: 2015. szeptember 1. napjától 2015. december 31. napjáig megkezdett üdülésre. A pályázók a www.erzsebetprogram.hu oldalon elérhető szálláshelyeken, a postai úton kiküldésre kerülő Erzsébet Kártya segítségével vehetik igénybe az elnyert támogatást. Azon... Tovább

  1952. második félévében született kedves Olvasóim figyelmébe! Az 1952-ben született évjárat tagjainak nyugdíjkorhatára 62 és fél év (a 62. születésnapjukat követő 183. napon töltik be a nyugdíjkorhatárukat), így 2015. első félévében az 1952. második félévében született személyek számára jön el a nyugdíjigénylés időpontja. Emellett idén is beadhatja a nyugdíjigénylést az a hölgy, aki idén teljesíti a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító feltételeket (legalább 40 évi jogosultsági idő, amelyből - alapesetben - legalább 32 évet keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő tesz ki). Mire kell e személyeknek figyelniük, mit kell benyújtaniuk? Erről szól ez az összefoglalóm, amit kérem, hogy osszanak meg minden érintett barátjukkal, ismerősükkel - és persze kérjék meg őket is, hogy osszák tovább és lájkolják a NyugdíjGurut :-)   A nyugdíjkorhatár Miután a nyugdíjkorhatár az 1952-esek esetében... Tovább

Ez a rendelkezés nem csupán azért fontos, mert egyértelműsíti néhány részletszabály alkalmazási feltételeit, hanem azért is, mert eloszlatja azokat a félelmeket, hogy a kormányzat esetleg fontolgatná a nők kedvezményes nyugdíjazási lehetőségének megszüntetését. Erről szó sincs, a lehetőség továbbra is nyitva áll a hölgyek előtt 2015-ben is.    Az említett pontosításokat az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet tartalmazza, amelynek 3. fejezete szól "a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a Tny.) végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a TnyR.) módosításáról".   A rendelet 23. §-a szerint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés... Tovább

A két kérdés, amelyről a Kúria döntött: a) Beszámítható-e az az időszak a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító időként, amely alatt az érintett hölgy fizetés nélküli szabadságon volt és egyidejűleg ösztöndíjasként felsőfokú nappali tanulmányokat folytatott? b) A volt szakiskolai tanulók tanulmányi ideje szakmunkástanulói viszonyban eltöltött időnek és a nyugellátás megállapításánál szolgálati időnek minősül-e?   A nők kedvezményes nyugdíjára jogosító idővel kapcsolatos határozat:   A másodfokú társadalombiztosítási szerv az alperes 2012. december 3-án kelt, a felperes szolgálati idő elismerése iránti kérelmét elbíráló határozatát helybenhagyta. A munkaügyi bíróság a társadalombiztosítási határozatokat hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra, és arra kötelezte, hogy azt az időszakot, amely alatt a felperes fizetés nélküli szabadságon volt és egyidejűleg... Tovább

Az 1997. december 31-ét követően szerzett szolgálati időre vonatkozó szabályokat a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a Tny.) IV. fejezete 37. - 43/A. §-ai, míg a jogosultság előfeltételeit (különösen azt, hogy ki minősül társadalombiztosítási szempontból biztosítottnak) a TB ellátásaira jogosultakról szóló 1997. évi LXXX. törvény (a Tbj.) 5. - 13. §-ai tartalmazzák. Szolgálati idő az az időszak, amely alatt a nyugdíjigénylő a) biztosításra kötelezett jogviszonyban állt (biztosított volt) és az előírt nyugdíjjárulékot megfizette, vagy b) a törvény szolgálati időként ismeri el az adott időszakot, noha járulékfizetés nem történt (pl. ilyen a táppénz folyósításának időszaka), illetve c) szolgálati idő szerzésére kötött külön megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot. A következőkben a törvényi rendelkezéseket idézve végigveszem a szolgálati idő kategóriáit, s... Tovább

Az utóbbi néhány napban több (még) hivatalban lévő polgármester úr és úrhölgy is érdeklődött nálam annak kapcsán, hogy megbízatásuk esetleges megszűnése következtében ők még jogosultak lesznek-e a polgármesterek közszolgálati járadékára vagy részükre is megszűnik e járadékra való jogosultság, ha nem választják újra őket. A kérdés egy október 12-én hatályba lépő rendelkezés miatt merül fel. Aznap - tehát az önkormányzati választás napján - lép hatályba ugyanis a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 158. §-a, amelynek a) pontja attól a naptól, azaz a 2014. évi önkormányzati választás napjától hatályon kívül helyezi a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvényt (a szépnevű Pttv.-t). E hatályon kívül helyezés miatt a 2014. október 12. napját követően keletkező... Tovább