Ha Önnek is kérdése lenne a nyugdíj megállapításával, számításával, emelésével, növelési lehetőségeivel kapcsolatban, akkor azt IDE KATTINTVA tegye föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

A Portfolio gazdasági portálon megjelent elemzésemben felhívtam a figyelmet arra, hogy

1. a nyugdíjemelési korrekció békeidőszakra tervezett eljárása nem megfelelő a jelenlegi veszélyhelyzetben - ezért a nyugdíjak vásárlóértéke a megnyugtatónak szánt kormányzati kommunikáció dacára hónapról-hónapra romlik,

2. a nyugdíjas fogyasztóiár-index a júniusi 111,8%-ról 113,8%-ra nőtt, vagyis egy gyors utólagos korrekció - még a novemberi, törvényben előírt emelési kiigazítás előtt - abszolút indokolt lenne. Ennek mértéke a nyugdíjas infláció és az eddigi nyugdíjemelés különbözete, azaz 13,8 - 8,9 = 4,9% lehetne. Ez az emelés hozzávetőlegesen 200 milliárdos többletkiadást jelentene a nyugdíjkasszában (és további 30-40 milliárdos plusz kiadási tételt az egyéb juttatásokat biztosító alrendszerekben), amire a fedezetet bőségesen megteremtheti az állam áfa-bevételének a megugró árak miatti elképesztő ütemű növekedése,

3. különösen az átlagosnál kisebb nyugdíjban részesülők kerülnek egyre meredekebb elszegényedési csúszdára. A már nem csak relatív - az aktív keresőkhöz viszonyított - elszegényedés különösen a legalsó jövedelmi tizedbe tartozó háromszázezer nyugdíjast sújtja, ezért is javaslom hónapok óta, hogy a nyugdíjprémiumra évente félretett 25 milliárd forint nagyságrendű összeget közöttük kellene haladéktalanul kiosztani,

4. a nyugdíjasokat mindezeken felül különösen aggaszthatja, hogy a nyugdíjtörvényben előírt novemberi emelési korrekciót a január-augusztus között mért inflációs tényadatnak megfelelően hajtják majd végre. Ezzel két súlyos gond is jár ebben a vészterhes időben: 

4.1. egyrészt az év első nyolc hónapjának inflációs adatában (amelyet majd szeptember 8-án tesz közzé a KSH) még nem fog tükröződni a rezsicsökkentésre és az üzemanyag hatósági árára vonatkozó szabályozás radikális átalakításának inflációnövelő hatása (amely az MNB szerint legalább 3 százalékponttal magasabb inflációt eredményez, vagyis akár 17% fölé lökheti a pénzromlás mértékét az őszi hónapokban),

4.2. másrészt a szeptember-december közötti vágtázó inflációt nem ellensúlyozza semmilyen időközi emelés, vagyis négy havi pénzromlást a nyugdíjasoknak le kell nyelniük. Ennek az időszaknak az inflációját normális időkben a 2023. januári emelés lenne hivatott ellensúlyozni, a költségvetési törvény azonban indokolatlan kincstári optimizmussal mindössze 5,2%-os inflációval számol jövőre (miközben minden elemző egyetért abban, hogy ennek legalább a duplája lesz a jövő évi infláció), így a 2023. januári nyugdíjemelés is csak 5,2%-os lesz - hacsak addig nem módosítják az éppen most elfogadott költségvetési törvényt. A nyugdíjasok biztonságát az szolgálná a leginkább, ha a jövő januári emelés mértékét a 2023-ban nagy valószínűséggel 10% fölé várható inflációhoz igazítanák  a brutális alultervezés helyett. 

A teljes cikket IDE KATTINTVA olvashatja el.

Ezt a cikkemet részletesen ismerteti a Pénzcentrum-portál is.