Mikor lehet figyelembe venni 1988 előtti kereseteket is a nyugdíjszámítás során?

Mikor lehet figyelembe venni 1988 előtti kereseteket is a nyugdíjszámítás során?

2020. 07. 24.

A nyugdíjszámítás során az 1988 után szerzett kereseteket veszik figyelembe. Mikor kell ennél korábban szerzett kereseteket is figyelembe venni?

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Ha Önnek személyes kérdése van a nyugdíjával,  annak feltételeivel, számításával, az igénylés lehetőségeivel és optimális időzítésével kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti föl a kérdését, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 

A nyugdíjtörvény szerint az öregségi nyugdíj alapját képező számított havi nettó átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig – az átlagszámítási időszakban – elért, nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresetek havi átlaga alapján kell meghatározni.

Ha az átlagszámítási időszak napjai számának legalább a felében rendelkezik az érintett személy a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló keresettel, akkor a havi átlagkeresetet a tényleges, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset alapján kell meghatározni.

Ha az átlagszámítási időnek legalább a fele részére a nyugdíjat igénylőnek nincs keresete, a hiányzó időre eső napokra a keresetet az 1988. január 1-je előtti legközelebbi időszak keresete alapján kell figyelembe venni.

Vagyis ha valaki az 1988. január 1-jétől a nyugdíjmegállapítás napjáig terjedő időtartam naptári napjainak legalább a felére nem rendelkezik nyugdíjjárulék alapját képező keresettel, akkor a nyugdíjszámítás során az átlagszámítási időszakban szerzett kereseteit az 1988 előtti legközelebbi időszak keresetével  kell kiegészíteni, hogy az így összesített napok száma elérje az átlagszámítási időszak napjai számának a felét.

Ilyen esetben 1987. december 31-étől kezdve visszafelé kell lépegetni az időben annyi napot, amennyi az 1988. január 1. utáni időszakból hiányzik, és amelyeken az érintett személy dolgozott.

Például ha valaki 2020. július 21-i kezdőnappal kéri megállapítani a nyugdíját, akkor 1988. január 1-jétől az átlagszámítási időszak hossza 11.890 nap. Ha ennek a felére, azaz legalább 5.945 napra ebben az időszakban az érintett személy nem szerzett járulékalapot képező keresetet, hanem például 5900 ilyen napja volt csak, akkor a hiányzó 45 olyan napot 1987. december 31-étől visszafelé lépegetve kell összeszedni. Ez az oka annak, hogy a valorizációs szorzók minden évben kormányrendeletben kiadott táblázata nem csak 1988-tól tartalmazza a szorzószámokat, hiszen adott esetben a korábbi években szerzett kereseteket is figyelembe kell venni.

Miután a személyi jövedelemadót csak 1988. január 1-jén vezették be – az átlagszámítási időszak kezdőnapja pontosan ezért esik erre a napra – , az ennél korábbi időszakban szerzett keresetek nettósítása esetén csak a járulékkal kell csökkenteni a figyelembe vett napokon szerzett jövedelem összegét.

Abban az esetben viszont, ha az érintett személy nem szerzett bizonyítható keresetet 1988 előtt, akkor azokra az átlagszámítási időszak fele tartamához hiányzó naptári napokra, amelyeken nyugdíjalapot képező keresete nem volt, a nyugdíj megállapításának kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva a hiányzó időre érvényes minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni.

A cikk folytatását IDE KATTINTVA olvashatja el.

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...